Képviselőházi napló, 1896. XI. kötet • 1897. deczember 16–1898. január 17.
Ülésnapok - 1896-198
4 198. országos ülés 1897. deezember 16-án, csütörtökön. Oszkár képviselő űr nyomban a helyes választ meg is adta. Ezekkel én a magam részéről bővebbon foglalkozni nem is akarok, csak hozzájárulok egész terjedelmükben azokhoz, a miket ezen képviselő urak — mint én hiszem, a ház majdnem minden tagjának véleményeként elhangzott — beszédeikben válaszként elmondtak. Magam részéről csakis közvetlenül a javaslatokra vonatkozó felszólalásokra óhajtok röviden néhány megjegyzést tenni. (Halljuk! Halljuk!) És itt első sorban Major Ferencz képviselő úrnak azon felhozott vádjára, hogy a javaslat beterjesztése körűi pongyola eljárás követtetett, kell néhány megjegyzést tennem. Ha az igen tisztelt képviselő úr a javaslat nak csak indokolását olvasta volna, abban felemlítve találta volna, hogy a törvényjavaslat szerkesztésénél és szerkesztése előtt nemcsak az összes gazdasági egyesületek, nemcsak az egyes törvényhatóságok vezéremberei és minden a munkáskérdéssel összefüggésben lévő hatóságok előzetes véleményei kérettek be, a melyek a törvényjavaslat szerkesztésénél figyelembe is vétettek, hanem ezenkívül ezen vélemények alapján megszerkesztett előadói tervezet egy külön, az egész ország gazdaközönségéből összealkotott ankét elé terjesztetett, a melynek véleménye szintén figyelembe vétetett, és a melyek alapján átdolgozott törvényjavaslat a ház földmívelésügyi bizottságában is beható kritika tárgyává tétetett, és azontúl is még mindig készségesen hely adatott minden a törvényjavaslat javítására czélzó véleménynek. Ez az eljárás mindennek nevezhető, csak pongyolaságnak nem. Major Ferencz t. képviselő úr azonkívül azt állítja, hogy a javaslat nem a rossz munkások ellen irányúi, hanem sérti a jó munkásoknak érdekeit is. Ellenkezőleg a törvényjavaslat minden intézkedése arra törekszik, hogy a munkásoknak munkájuk teljesítését biztosítsa, biztosítsa azt, hogy az aratási munkálatok alatt bármicsoda viszonyok következnének is be, akár elemi csapások, akár más ok folytán, mégis munkájukkal egy bizonyos minimumát a keresetnek el tudják érni. Ez semmiesetre sem sértése a munkások érdekeinek. A törvény a gazdasági munkák zavartalan teljesítését akarja biztosítani; nem akar mást elérni, minthogy a munkások és a munkaadók közti viszonyok szabályoztassanak. hogy mind a két félt kényszerítse arra, hogy az egyszer megkötött szerződéseket betartsák. Áldó zatokat ennek a czélnak elérésére csakis a gazdaközönségtől kivan, a gazdaközönségre a szerződések alakiságának betartásával már terheket ró, de nagy terheket ró a gazdaközönségre azzal is, hogy a szerződésekben a munkabérek minimumát megállapítja és ezzel az összes rizikóját az aratási munkáknak a gazdák vállaira helyezi, mig a munkásnak a vállairól az eddigi részesedést a vállalkozás esélyeiben teljesen leveszi és neki a legrosszabb körülmények között is biztosítja a munkakeresetnek egy bizonyos megállapított minimumát. Kalocsay Alán t. képviselő úr a javaslat bírálatánál a javaslat intenczióit helyesnek és jónak ismervén el, kifogásolta mégis azt, hogy a javaslat sem a munkákéidesnek, sem a szoczializmus kérdésének megoldásához nem járul hozzá. 0 maga úgy a törvényjavaslathoz csatolt indokolásból, valamint a földmívelésügyi bizottság jelentéséből is konstatálta e mellett azt, hogy nem is akarja és a törvény általánosságban a munkáskérdésnek, vagy a szoczializmus kérdésének megoldását előidézni, ez tisztán egyes jelenségek folytán fölmerült bajok orvoslására törekszik, tudniillik az aratási sztrájk mozgalmának megszüntetésére. A t. képviselő úr maga is elismeri, hogy ha a törvény életbe fog lépni, nem lesz aratási sztrájk, de mint ő mondja, lesz szoczializmus. Nem is akarja azt elérni e törvény, hogy szoczializmus ne legyen, de mindenesetre el fogja érni, hogy aratási sztrájk nem lesz ós ezzel a maga rendeltetését betölti. (Helyeslés jobbfelol.) Hogy pedig ez nem lesz, arra nemcsak a javaslat intézkedései nyújtanak biztosítékot, de a legnagyobb biztosítékot épen a szoczialisták körében a javaslattal szemben föllépett nagy ellenszenv és izgatottság nyújtja, mert ennek az izgatottságnak és ellenszenvnek alapját én abban látom, hogy ők nagyon jól tudják, hogy e törvényjavaslatnak intézkedéseivel a mezőgazdasági munkások az ő izgatási körükből el lesznek vonva és nekik többé azt a kedvező talajt nyújtani nem fogják, a melyet eddig nyújtottak. A törvényjavaslat intézkedései közííl a legerősebb kritika és legtöbb kifogás alá a javaslatnak büntető határozatai vonattak. Bécsben túlszigorúaknak lettek azok nyilvánítva, részben pedig nem egyforma mértéküeknek. Felhozatott az, hogy a munkásokkal szemben sokkal szigorúbb az eljárás, mint a gazdákkal szemben. Madarász József: Bizony szigorúbb! Szily Pongrácz előadó*. Egyes intézkedésekben talán szigorúbb, de a gazdáknak azon cselekményeit, a melyekkel a munkásokkal szemben visszaélést követhetnének el, a javaslat szintén teljes szigorral sújtja, m-rt ezekre nemcsak a pénzbüntetést, hanem az elzárás büntetését is alkalmazza. A munkásokkal szemben pedig elég szigorúan nem járhat el. Nem lehet ezt általános jogi elvek szerint megbírálni, hanem csak azon kivételes helyzet figyelembe vételével, a mely az aratási időszak alatt előáll, midőn a munkások munkabeszüntetésekkel s erőszakoskodásokkal véghetetlen károkat okozhat-