Képviselőházi napló, 1896. XI. kötet • 1897. deczember 16–1898. január 17.

Ülésnapok - 1896-198

198. országos ülés 1897. deezemlier 16-án, csütörtÖkSa. nak, a mit elég szigorúan sújtani alig volna lehetséges. A büntető határozatok közül csak egyre akarok részletesebben kiterjeszkedni, a melyet nemcsak Rátkay László t. képviselő úr, hanem még több felszólaló is felhozott, de a mely teljesen félreértésen alapúi. Ok tudniillik azt magyarázzák a törvényjavaslat intézkedéseibe, hogy nemcsak az a munkás, a ki a munka helyén nem jelenik meg, de az is, a melyik csak a munkáról megkésik, 60 napig terjedhető elzárással büntetendő. A mint Rátkay képviselő úr mondotta, azon a napon, a mikor a nap fel sem kel, az a munkás nem tudhatja, mikor kell megjelennie, és így könnyen megtörténhetik, hogy elkésik. Ez a magyarázat azonban teljesen helytelen, mert a »meg nem jelenik« kifejezés csak az abszolút elmaradásra vonatkozik; hisz ha a javaslatnak az volna az intencziója, hogy nemcsak az abszolút elmaradásnál, hanem az elkésésuél is alkalmazni akarná ezen szigorú büntetést, akkor a 67. g-t igy kellene szövegezni, hogy: »ha a munkahelyen pontosan meg nem jelenik«, nem pedig úgy, mint az most van. A véletlen elmaradás, vagy indokolt elkésés esetében az indokolás szerint is a javaslatnak egyáltalában nem czélja büntetést alkalmazni. A javaslatban megállapított büntetési maximumokra vonatkozólag pedig egyáltalában nem szükséges az, hogy véletlenül, vagy nem szándékosan elkövetett vétségek esetében mindjárt ezen maximális büntetések alkalmaztassanak, mert hiszen az 1879: XL. törvényczikk, valamint a 1878: V. törvényczikk 92. §-a alapján az elzárás büntetése és a pénzbüntetés egy koronára leszállítható. A törvény végrehajtásánál mindenesetre gondoskodni kell majd arról, hogy az első esetekben és a véletlenül okozott kihágásoknál a munkással szemben a törvény a legenyhébben alkalmaztassák; azon esetekben azonban, a mikor a kihágásokat és mulasztásokat a munkások ismételten elkövették, vagy pedig a rosszakaratú szándékosság határozottan beigazolható, akkor a törvényben kiszabott büntetés teljes szigorral méressék ki. Rátkay László: Ennek a törvényben keli benne lennie, nem pedig a rendeletben! Szily Pongrácz előadó: Ez már az 1878. és 1879. törvények magyarázatából önkén: következik. A törvényjavaslat egyes intézkedéseire vonatkozólag kilátásba helyeztetett az, hogy a részletes tárgyalás alkalmával a ház minden oldaláról javasolni fogják az egyes szakaszok javítását és módosítását. A mennyiben ezen módosítások és javítások a törvényjavaslat czélját és intenczióit nem fogják megváltoztatni, hanem csak pontosabb, határozottabb magyarázatot fognának neki adui, s mindenesetre annak javítását czéloznák, azokhoz a magam részéről is csatlakoznám. Most pediglen, miután a ház csaknem egyértelmííleg a törvényjavaslat szükségességét hangsúlyozta, azt újólag elfogadásra ajánlom. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Gr. Esterházy Kálmán jegyző: Rakovszky István! Major Ferencz : Szavaim félremagyarázása miatt kérek szót. Az igen tisztelt előadó úr az én tegnapi beszédemnek egy részét nem úgy fogta fel, vagy nem úgy értette, mikép azt én gondoltam, mikép az én beszédemből az ki is világlik. Mikor én arról szóltam, hogy ezen törvényjavaslat nem csak a rossz munkásoknak, de a becsületes munkásoknak is van szánva, ezáltal én arra akartam rámutatni, hogv ezen törvényjavaslatnak ezen mellékes, ezenminueziózus intézkedései, amelyek határozottan legnagyobb mérvben bizonyos zaklatás jellegét viselik magukon, és a melyek mintegy a jó munkást sértik, annyiból, hogy a legkisebb vétségre büntetőjogi következéseket szabnak, ezt azért mondottam, hogy ha- ez tisztán csak rossz munkások részére volna szánva, akkor én első paragrafusától, első betűjétől az utolsóig aláírnám, elfogadnám. De minthogy ez a törvényjavaslat nemcsak ezeknek a szoczialista munkásoknak vau szánva, hanem van az egész ország munkásközönségének, én igenis nagyon is mérlegelem azt, hogy mikép hat és mikép nyúl be ezen intézkedésnek minden egyes része a minden tekintetben tisztességesen, tehát a magyar munkáshoz illő gondolkodással gondolkozó munkásokra is. Én tehát azért tettem azt a kifogást, és azért mondtam, hogy ez a törvényjavaslat pongyola, mert épen ezen munkások becsületérzését sértik ezen tűiszigorú intézkedések, a melyek nem vonatkoznak as aratási munkák végzésére, hanem vonatkoznak más gazdasági munkák végzésére, a melyeknél ezen túlszigorú intézkedéseknek semmi értelmük nincs, a mint ez úgy erről az oldalról, mint a túloldalról kifogásolva lett. Csak ezt óhajtottam megjegyezni. Rakovszky István: T. ház! Én szivesen mondottam volna le azon jogról, hogy a zárszóval éljek, ha azt én nekem a t. földinívelésügyí miniszter űr lehetségessé tette volna. Midőn én határozati javaslatomat a magam nevében és elvtársaim megbízásából beterjesztettem, azt hittem, hogy oly lépést teszek ezzel, mely még a túloldal részéről is szivesen fogadfcatik. Az ellenzék az egész vita alatt lojális volt, legkisebb nehézséget sem gördített ezen törvényjavaslat megszavazása elé. Valamennyien kiemeltük mindazt, a mit ezen törvényjavaslatban helyesnek és jónak találtunk, éltünk a kritika jogával, ott hol azt hittük, hogy változtatni kell s ezen változások