Képviselőházi napló, 1896. XI. kötet • 1897. deczember 16–1898. január 17.

Ülésnapok - 1896-198

198. országos ülés 1897. deezemlier 16-án, csütörtÖkSa. nak, a mit elég szigorúan sújtani alig volna lehetséges. A büntető határozatok közül csak egyre akarok részletesebben kiterjeszkedni, a melyet nemcsak Rátkay László t. képviselő úr, hanem még több felszólaló is felhozott, de a mely teljesen félreértésen alapúi. Ok tudniillik azt magya­rázzák a törvényjavaslat intézkedéseibe, hogy nemcsak az a munkás, a ki a munka helyén nem jelenik meg, de az is, a melyik csak a munká­ról megkésik, 60 napig terjedhető elzárással bün­tetendő. A mint Rátkay képviselő úr mondotta, azon a napon, a mikor a nap fel sem kel, az a munkás nem tudhatja, mikor kell megjelennie, és így könnyen megtörténhetik, hogy elkésik. Ez a magyarázat azonban teljesen helytelen, mert a »meg nem jelenik« kifejezés csak az abszolút elmaradásra vonatkozik; hisz ha a javas­latnak az volna az intencziója, hogy nemcsak az abszolút elmaradásnál, hanem az elkésésuél is alkalmazni akarná ezen szigorú büntetést, akkor a 67. g-t igy kellene szövegezni, hogy: »ha a munkahelyen pontosan meg nem jelenik«, nem pedig úgy, mint az most van. A véletlen el­maradás, vagy indokolt elkésés esetében az indo­kolás szerint is a javaslatnak egyáltalában nem czélja büntetést alkalmazni. A javaslatban meg­állapított büntetési maximumokra vonatkozólag pedig egyáltalában nem szükséges az, hogy vélet­lenül, vagy nem szándékosan elkövetett vétségek esetében mindjárt ezen maximális büntetések alkalmaztassanak, mert hiszen az 1879: XL. tör­vényczikk, valamint a 1878: V. törvényczikk 92. §-a alapján az elzárás büntetése és a pénz­büntetés egy koronára leszállítható. A törvény végrehajtásánál mindenesetre gondoskodni kell majd arról, hogy az első esetekben és a vélet­lenül okozott kihágásoknál a munkással szem­ben a törvény a legenyhébben alkalmaztassák; azon esetekben azonban, a mikor a kihágásokat és mulasztásokat a munkások ismételten elkö­vették, vagy pedig a rosszakaratú szándékosság határozottan beigazolható, akkor a törvényben kiszabott büntetés teljes szigorral méressék ki. Rátkay László: Ennek a törvényben keli benne lennie, nem pedig a rendeletben! Szily Pongrácz előadó: Ez már az 1878. és 1879. törvények magyarázatából önkén: kö­vetkezik. A törvényjavaslat egyes intézkedéseire vonat­kozólag kilátásba helyeztetett az, hogy a rész­letes tárgyalás alkalmával a ház minden olda­láról javasolni fogják az egyes szakaszok javí­tását és módosítását. A mennyiben ezen módo­sítások és javítások a törvényjavaslat czélját és intenczióit nem fogják megváltoztatni, hanem csak pontosabb, határozottabb magyarázatot fog­nának neki adui, s mindenesetre annak javítását czéloznák, azokhoz a magam részéről is csat­lakoznám. Most pediglen, miután a ház csaknem egy­értelmííleg a törvényjavaslat szükségességét hang­súlyozta, azt újólag elfogadásra ajánlom. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Gr. Esterházy Kálmán jegyző: Rakovszky István! Major Ferencz : Szavaim félremagyarázása miatt kérek szót. Az igen tisztelt előadó úr az én tegnapi beszé­demnek egy részét nem úgy fogta fel, vagy nem úgy értette, mikép azt én gondoltam, mikép az én beszédemből az ki is világlik. Mikor én arról szól­tam, hogy ezen törvényjavaslat nem csak a rossz munkásoknak, de a becsületes munkásoknak is van szánva, ezáltal én arra akartam rámutatni, hogv ezen törvényjavaslatnak ezen mellékes, ezenminu­eziózus intézkedései, amelyek határozottan legna­gyobb mérvben bizonyos zaklatás jellegét viselik magukon, és a melyek mintegy a jó munkást sértik, annyiból, hogy a legkisebb vétségre büntetőjogi következéseket szabnak, ezt azért mondottam, hogy ha- ez tisztán csak rossz munkások részére volna szánva, akkor én első paragrafusától, első betűjétől az utolsóig aláírnám, elfogadnám. De minthogy ez a törvényjavaslat nemcsak ezek­nek a szoczialista munkásoknak vau szánva, ha­nem van az egész ország munkásközönségének, én igenis nagyon is mérlegelem azt, hogy mi­kép hat és mikép nyúl be ezen intézkedésnek minden egyes része a minden tekintetben tisztes­ségesen, tehát a magyar munkáshoz illő gondol­kodással gondolkozó munkásokra is. Én tehát azért tettem azt a kifogást, és azért mondtam, hogy ez a törvényjavaslat pongyola, mert épen ezen munkások becsületérzését sértik ezen tűi­szigorú intézkedések, a melyek nem vonatkoznak as aratási munkák végzésére, hanem vonatkoznak más gazdasági munkák végzésére, a melyeknél ezen túlszigorú intézkedéseknek semmi értelmük nincs, a mint ez úgy erről az oldalról, mint a túloldalról kifogásolva lett. Csak ezt óhajtottam megjegyezni. Rakovszky István: T. ház! Én szivesen mondottam volna le azon jogról, hogy a zár­szóval éljek, ha azt én nekem a t. földinívelés­ügyí miniszter űr lehetségessé tette volna. Midőn én határozati javaslatomat a magam nevében és elvtársaim megbízásából beterjesztettem, azt hittem, hogy oly lépést teszek ezzel, mely még a túloldal részéről is szivesen fogadfcatik. Az ellenzék az egész vita alatt lojális volt, legkisebb nehéz­séget sem gördített ezen törvényjavaslat meg­szavazása elé. Valamennyien kiemeltük mindazt, a mit ezen törvényjavaslatban helyesnek és jó­nak találtunk, éltünk a kritika jogával, ott hol azt hittük, hogy változtatni kell s ezen változások

Next

/
Thumbnails
Contents