Képviselőházi napló, 1896. X. kötet • 1897. szeptember 27–deczember 15.
Ülésnapok - 1896-197
197. országos ülés 1897. deczember 15-én, szerdán. 369 KOSSUth Ferencz: T. ház! Mindenekelőtt köszönetemet nyilvánítom a t. háznak engedelmeért. Ez év kezdetén voltam bátor egy határozati javaslatot benyújtani a t. háznak, hogy az 1848-iki nagy vívmányok félszázados évfordulóját nemzeti ünneppé avassa az ország. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Azt indítványoztam akkor, hogy miután a közérziilet azon hosszú harcz idejéből, a melyet a nemzet akkori közvéleménye és közvéleményének hivatott képviselői folytattak azért, hogy magyar hazánkat úgyszólván újra teremtsék és arra a térre vezessék, a melyen minden polgárosodott állam áll, mondom, miután a nemzeti érzület ezen hosszú harcz idejéből egy napot választott ki, a melyhez a megnyert nagy vívmányok emlé két kötötte (Úgy van! Ugy van! a szélső baloldalon.) és ezen nap márczius lo-ike, (Úgy van! Úgy van! Élénk helyeslés a szélső baloldalon!) tehát azt indítványoztam, akkor, hogy márczius 15-e tétessék neiizeti ünneppé. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) A t. miniszterelnök egyrészt hozzájárult ahhoz, hogy az 1848. évi nagy vívmányoknak megünneplése nemzeti ünneppé tétessék, de másrészt egy más napot hozott javaslatba, április 11-ét (Felkiáltások a szélső haloldalon: OM!) és nem márczius 15-ét. Polczner Jenő: Olyan nincsen! (Zaj.) KOSSUth Ferencz: Már akkor megjegyeztem, t. ház, azt, hogy én sokkal helyesebb, sőt egyedül helyes dolognak tartottam volna és tartom most is azt, hogy márczius 15-ike tétessék nemzeti ünneppé, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) hiszen mit akarunk ünnepelni? a nemzet jogainak kivívását (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) és a nemzeti akaratnak oly nagymérvű megnyilatkozását, hogy annak semmi sem tudott ellentállani, (Úgy van! a szélső baloldalon.) ha tehát azt a napot ünnepeljük meg, a melyet a nemzet közérzülete már közel harminez év óta kiválasztott és tényleg meg is ünnepelt, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon. Egy hang a szélső baloldalon; Csak a hivatalosnak nem!) akkor mi a nemzet akaratának megnyilatkozását ünnepeljük meg, míg ellenben ha április 14-ét — nem pedig Hét — ünnepeltük meg, mert 14-én jött létre a királyi szentesítés és nem 11-én, ez esetben bár a nagy alkotás tényleges megkoronázását az épület betetőzését ünnepeljük meg, de tényleg nem mást, mint a királyi kegyet, holott a nemzet a nemzeti akarat diadalát és nem a királyi kegyet kell, hogy megünnepelje. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Azt a kérdést vagyok tehát bátor á t. miniszterelnök úrhoz intézni, minthogy az idő halad, és mindeddig semmi előkészület nem téteiett meg arra nézve, hogy a negyvennyolczas nagy vívmányok félszázados évfordulóját a nemKÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. X. KÖTET. zet kellő módon megünnepelje, legyen szíves a t. miniszterelnök úr felvilágosítást adni arra nézve, hogy szándékozik-e megtenni az előkészületeket arra nézve, hogy a nemzet ezt a nagy évfordulót tényleg megünnepelje. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) B. Bánffy Dezső miniszterelnöki T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Midőn Kossuth Ferencz képviselő úr indítványát, a melyről szólott, indokolta és kérte annak napirendre tűzését, elmondottam, miszerint nem látom szükségét annak, hogy azon kérdés napirendre tűzése megtörténjék, mert a kormány maga is hajlandó a kérdéssel foglalkozni és pediglen hajlandó az 1848. év április 11-ének ötvenedik évfordulóját ünneplés tárgyává tenni, a mennyiben ezen nap ötvenedik évfordulója jelenti az 1848-iki törvények szentesítésének évforduló napját. (Zaj a szélső baloldalon.) És, t. ház, a mit elmondtam akkor, azt fentartom ma is. Igenis a kormány akkor elfoglalt álláspontját ma is fentartja, ezen napnak megünnepléséről gondoskodik ,. . Endrey Gyula: Nem lesz, a ki ünnepeljen ! (Zaj. Elnök csenget.) B. Bánffy Dezső miniszterelnök: .. . az előkészületekkel foglalkozik és kellő időben, úgy, hogy az intézkedések megtehetők is legyenek, a háznak jelentést tenni, kötelességének fogja tartani. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Következik már most a munkaadók és mezőgazdasági munkások közti jogviszonyok szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása. Gr. Esterházy Kálmán jegyző: Major Ferencz! Major Ferencz: T. ház! Mielőtt a törvényjavaslat érdemélje bocsátkoznám, nehogy félreértéseknek legyek kitéve, előre is kijelentem, hogy a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. A harmadszori olvasásnál azonban csakis azon esetben foglalnék mellette állást, hogyha ezen törvényjavaslatban úgy az ezen oldalon, mint a túloldalon felszólalók által kifogásolt szakaszok kellő megoldást nyernek. Ugyanis a törvényjavaslatnak mindazon kifogásolt szakaszai képezik a méregfogát, a melyek eltávolításával fog csak kidomborodni e törvényjavaslat gerincze és lulajdonképeni lényege, mely úgy a munkásoknak, mint a munkaadóknak javára fog szolgálni és a szerződésen alapuló rendezett és egészséges jogviszony útját fogja állani a munkások és a munkaadók közti torzsalkodásnak, a melyben a győztes és a legyőző egyformán vesztes. És bár elismerem azt, hogy az igen tisztelt földmívelésügyi miniszter urat a legjobb szándék vezérelte ezen törvényjavaslat beterjesztésénél, az eddigi felszólalások úgy erről az oldalról, mint a túl47