Képviselőházi napló, 1896. X. kötet • 1897. szeptember 27–deczember 15.

Ülésnapok - 1896-195

338 195. országos ölés 1897. deczember 18-án, hétfőn. gyalás alapjául elfogadom. (Élénk helyeslés a jobboldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Lakatos Miklós jegyző: Visontai Soma! Visontai Soma: T. képviselőház! A ki visszaemlékezik a múlt évben a földmívelésügyi tárcza költségvetésének tárgyalása alkalmával lefolyt vitára, az bizonyosra veheti, hogy a mostani törvényhozási akczió az abban a vitában felvetett eszméknek és kívánalmaknak szüleménye. Abban a vitában a háznak számos tagja feltárta azokat a visszásságokat, a melyek a mezőgazdasági munka körében napról-napra, óráról-órára felmerülnek, és a melyek a földmívelésügyi kormány részéről orvoslást követelnek. Nem zárkózom el azon tudattól, hogy a t. földmívelésügyi miniszter úr legjobb akarattal és bizonyára a legjobb tudással igyekezett megfelelni azon feladatának, a melyet ő reá kormányzati kötelességei rónak. Nem zárkózom el annak a kijelentésétől sem, hogy a t. miniszter úr ebben a törvényjavaslatban számos hiánynak orvoslását kísérelte meg, a mely hiányokat az akkori vitában a túloldalról s innen is hangoztattak, és hogy ő ezen javaslattal bizonyára harmonikus állapotot hitt meghonosíthatni Magyarországon a munkaadó és munkás között. Sajnálattal kell azonban látnom, hogy a t. földmívelésügyi miniszter úr az ő mostani pályáján messze elNagyta régi egyéniségének erőit, eszméit, erényeit. Ebben a javaslatban megtalálom a földmívelésügyi minisztert, de az erős jogérzettől, az igazság szellemétől áthatott jogászt, dr. Darányi Ignácz ügyvédet és jogtudóst ebben a javaslatban hiába keresem. Azonban, t. képviselőház, ilyen az emberi életnek sorsa, ilyenek a pályák. Ez, azt hiszem, olyan természetszerű folyománya annak a sajátságos viszonyoknak, a mely a hatalomnak a kezelésével jár. Az emberiségnek legfőbb törekvése mindig arra irányúit, hogy azt a szegény jogot és igazságot a hatalom túlkapása ellen biztosítsa, és ennélfogva, ha a jognak az embere kezelője a hatalomnak, épen ilyen sajátságos lelkülettel kell bírnia és ilyen sajátságos emóczió kell, hogy rajta erőt vegyen. De ha a hatalomnek

: kezelője, ki egyszersmind jogász, a jogot a, törvény alkotásában nem veszi eléggé figyelembe, akkor következnek olyan viszonyok és állapotok, hogy olyan törvényjavaslatot találunk a ház asztalán, mint a milyen most van. A legerősebb, a legbántóbb kritika, a mi cáak a t. miniszter úr javaslata ellen felhozható, a mit Lits Gyula barátom mondott, mikor azt mondta, hogy ez kivételes törvény, hogy kivételes állapotokkal szemben kivételes törvényeket kell alkotni. Én azt hiszem, hogy kivételes törvények alkotása csak akkor van helyén, ha az állam az 8 rendes módszerével, az 8 rendestörvényeinek keretén belül, az igazságnak és a jognak helyes és állandó alkalmazása mellett nem tud boldogulni, ha mindent megkisérlett volna az állam, hogy az állami kormányzatnak rendes módszerével tartson fenn bizonyos viszonyokat, és erre képtelen volt; (Igaz! tJgy van! a szélső baloldalon.) ha azt látjuk, hogy az állam feldúlatik az '6 jogrendjének minden talajában és viszonyában, ha azt látjuk, hogy a rendes kormányzat mellett lehetetlen leküzdeni az előítéleteket, izgalmakat, izgatásokat, lazításokat, csak akkor van helye, hogy kivételes intézkedésekhez nyúljunk, de akkor annak a kormánynak, mely ily kivételhez folyamodik, meg is kell mondania, hogy kivételes törvényt kivan alkotni, és nem a jog és igazság rendes eszközeivel kivan hatni a jogterület általános keretében. Azonban élénkbe nem kivételes törvényt terjesztenek, hanem egy oly organikus törvényfélét, mely nem bizonyos időre, bizonyos területre bír igény nyel, hanem az ország egész területére, az emberek bizonyos összességére, az életviszonyok minden részére kiterjeszkedik. Ha tehát Lits Gyula t. barátom azt mondja erre a törvényre, hogy ez kivételes törvény, akkor egyszersmind elítélte ezt a javaslatot. Lits Gyula: Nem a törvényre mondtam! Visontai Soma: Mert én is azt mondom, hogy ez a javaslat alkalmas volna statariális módon bizonyos területeken és bizonyos, emberekre nézve a viszonyokat szanálni, de nem alkalmas arra, hogy mint hosszú évekre megalkotott törvényt a törvénytárba iktassuk. Ne nagyon vegye zokon Lits Gyula t. barátom, ha Sima Ferencz itt osztályparlamentről beszélt. Magam sem helyeslem egészen a kifejezést, mert szerintem azok az osztályok, melyek e házban képviselve vannak, mindig fogékonyak a nemzet azon osztályai iránt is, melyek mostoha politikai sorsuknál fogva még itt képviselve nincsenek. Szilágyi Dezső, a ház nagyérdemű elnöke egy újévi üdvözletre felelve, e parlament legkiválóbb feladatának azt mondta, hogy sohse feledkezzék meg azon szerencsétlen osztályokról, melyek itt még képviselve nincsenek. De hisz e javaslat tárgyalásánál is mutatkozik, hogy nem osztályparlamenttel állunk szemben. Midőn itt pénzügyi természtetű, vagy mint Rakovszky t. képviselő úr mondaná, merkantil törvényjavaslatokat tárgyaltak, innen sokan átkiáltottak, hogy jelentkezzenek azok, a kik érdekel-