Képviselőházi napló, 1896. X. kötet • 1897. szeptember 27–deczember 15.
Ülésnapok - 1896-193
286 1 9 <*' országos ttlés 1897. deczember 10-én, pénteken. által ép oly kevéssé, mint a törvényjavaslat indokolása által ezen aggályaim szét nem oszlottak, mert ezentúl sem tartom szükségesnek, hogy kisebb-nagyobb bajok elhárítása végett egy ilyen életbevágó törvény hozassék létre. Mert megengedem ugyan, hogy Magyarországon sok egyhangzású és hasonló helynév fordul elő, de ez eddig is így volt, és e miatt sok zavar és kellemetlenség még sem fordul elő, minthogy maga a nép a helyneveket mindig megkülönböztetni szokta. így például létezik 52 Szentgyörgy, de legnagyobb része, talán nyolcz kivételével, mind előnévvel bir. Van Sepsi-Szentgyörgy, Csik-Szentgyörgy, Garam-Szentgyörgy, Duna-Szentgyörgy stb. és a hol nincs előuév, nagyon könnyen lehet segíteni azáltal, hogy a megyét hozzáteszszük. Tényleg, ez a megkülönböztetés a nép életébe nagyon átment, úgy hogy a legutolsó baka is, ha haza ir szüleinek, a község helyneve mellé ki szokta tenni a megyét is és így a helynevek azonossága nagyobb kellemetlenségeket és forgalmi nehézségeket nem idéz elő. Az egész világ minden országában fordulnak elő hasonló vagy azonos helynevek. Németországban például Neustadt és Neudorf nagyon gyakori, sőt nagyvárosoknál is, mint Frankfurt, van majnai, és van oderai Frankfurt. Megengedem, hogy ennek következtében Németországban is fordulnak elő nehézségek, de akkor mindig a levéliró a hibás, mert az iskolában tanulta a megkülönböztetési és még sem használja. Nem tartom szükségesnek a törvényjavaslat négy első szakaszát azért sem, mert a nevek helyesirása tekintetében fennállott bizonytalanság, hogy tudniillik nem lévén megállapítva a község- vagy egyéb helynevek helyesírási módja, az iránt merülhetnek fel kételyek, hogy miként kell írni a helyneveket, nagyobb nehézségeket nem okozhat vagy ha okoz is, akkor rendelkezésre áll a hivatalos jellegű helységnévtár és ha ez nem bir hivatalos jelleggel, nagyon könnyen lehetne azzal felruházni és a helyesirást is megállapítani. Épen oly kevéssé látom be, hogy a helynevek hosszassága miért idézne elő forgalmi többköltséget. Vájjon, ha egy levél például Sátoralja-Ujhelybe megy, kap-e az a posta, a mely azt expediálja, több fizetést, mint azért a levélért, a mely Győrbe megy? Látszik ebből, hogy ez az indokolás abszolúte tarthatatlan. Ép oly kevéssé tartom elfogadhatónak az ország védelmi érdekeiből levont indokolást; mert épen ellenkezőleg, azáltal, hogy most új helynevek létesíttetnek, míg ezek magukat a nép életébe és a forgalomba beveszik, épen addig legnagyobb lesz a bizonytalanság és a zűrzavar, és nagy kellemetlenségekkel és nagy hátránynyal fog ez járni. De, t. ház, mindez nem oly nagyon fontos, hogy ezérl, ha a t. ház véleménye szerint törvényes intézkedésre van szükség, ne járulhatnék hozzá; mert lehetséges, hogy tényleg előfordulhatnak nehézségek, a minők eddig közigazgatási úton háríttattak el. Csakhogy nem ezen nehézségek elhárítása a törvény inteneziója, hanem az, a mi a törvényjavaslat 5. § ából tűnik ki, tudniillik, hogy a nem magyar helynevek magyarosíttassanak, (Mozgás) hogy a történelmi és közhasználatban lévő község- és helynevek a forgalomból kiküszöböltessenek, hogy azok feledékenységbe jussanak. Ehhez pedig, t. ház, mi segédkezet nem nyújthatunk. Egy ily törvényes intézkedéshez hozzá nem járulhatunk, mert ez sérti alaptörvényeinket, ez törvényellenes. Ellentétben áll e szakasz intézkedése az 1848. pozsonyi VII. törvényczikk 5. §-ával, a mely szerint: »Magyarhon, Erdély mindazon külön törvényeit és szabadságait, melyek a nemzeti szabadságnak és jogegyenlőségnek kedvezők, elfogadni és fentaitani kész.« Ellentétben áll az 1848: I. erdélyi törvényczikk bevezetésével, a mely kimondja, hogy a jogegyenlőség »a hazának, minden lakosaira nézve nemzet-, nyelv- és valláskülönbség nélkül, örök és változhatatlan elvül elismertetik«. Ellentétben áll a törvényjavaslat e szakaszra az 1868. évi XLIV. törvényczikk 20. §-áva], mely szerint a községi gyűlések maguk választják jegyzőkönyvük és ügyvitelük nyelvét. Kétségtelen ellentétben áll a törvényjavaslat e sza1868 : XLIV. törvényczikk 14. §-ával is, mert ezen szakasz szerint az egyház határozza meg az általa fentartott iskolákban az oktatás nyelvét és ennek következtében az államnak nincs joga az oktatás nyelvébe, habár csak a helynevek tekintetében is, beavatkozni, mert az idegen helynév az idegen nyelv integráló részét képezi, épúgy mint Bécs, Velencze, Lipcse stb. külföldi helynevek a magyar nyelvnek integráló részét képezik. A törvényjavaslat e szakasza tehát törvényellenes. De nem is czélszerff, t. ház; mert sérti a nem magyar ajkú honpolgárokat a milyen hazánkban igen sok van, közel nyolcz millió, sérti ezen állampolgárok érzelmeit és önérzetét. T. ház! A nem magyar ajkú állampolgárok e hazának époly jó polgárai, mint akármelyik magyar képviselő, nem bánom: legyen annak neve akár Eötvös Károly. (Derültség.) Mi épúgy szeretjük e hazát, és készek vagyunk akármikor vérünket a haza oltárán ontani, (Halljuk! Halljuk! a szélső haloldalon.) és mindent megadunk, a mi a haza jólétére, boldogságára a szükséges. (Tetszés.) A mi azonban nem szükséges, s a mi szent érzelmeinket sérti, ahhoz mi
