Képviselőházi napló, 1896. X. kötet • 1897. szeptember 27–deczember 15.

Ülésnapok - 1896-192

258 188, orwságo* Htói IMI, d<.c&*mber9-én, wBt«rtSk«». itt a házban felemlíteni, hogy az ilyen kérvények- és bejelentéseket házszabályunk értelmében kénytelen vagyok egyenesen félretenni, mert sem vissza nem küldhetem, sem a háznak be nem mutathatom. (Helyeslés.) Következik már most a vám- és bankügyre vonatkozó törvényjavaslat (írom. 275) előzetes tárgyalásának módja iránti határozat. Lázár Árpád jegyző: Marjay Péter! Marjay Péteri T. képviselőház! Engem tegnapelőtt ebben a házban nagy szerencse ért, az tudniillik, hogy midőn előterjesztettem kérésemet, a ház azt egyhangúlag elfogadta és teljesítette azt a kérelmemet tudniillik, hogy beszédemet a következő ülésen mondhassam el. Ebben a házban egy esziendő alatt szer/.ett tapasztalataim arról győztek meg, hogy az ezen oldalról jövő kérések, indítványok és előterjesztések közül csakis az szokott egyhangúlag elfogadtatni, a mikor az ember beszédének megtartását a jövő alkalomra kívánja halasztani. (Derültség a szélső baloldalon.) Más körülmények között beszélhetnénk mi a többségnek angyali nyelven, angyali harmóniában, mennyei igazságokat, mindenkor leszavazás volna az eredmény. (Igae ! Úgy van! a szélső baloldalon.) Könnyíí ezt a többségnek megtenni, mert hiszen számának arányánál fogva igen könnyíí neki a leszavazás. Ez azonban beimüuk egyáltalán nem hűti le a munkakedvet, és «em fokozza le a kötelességteljesítés iránti lelkesedésünket és buzgóságuukat, (Igás! Úgy van! a szélső baloldalon.) mert hiszen a mi elveinknek dicsőséges eló'harczosait, a kik eleinte kevés számmal képviselték azt az álláspontot, a melyet mi most képviselünk, a mi első vezéreinket is hányszor leszavazták, hányszor kigúnyolták, megmosolyogták és kinevették; (Igaz! Úgy van!, a szélső baloldalon.) így boldog emlékű Irányi Dániel szabad eszméit a vallás szabad gyakorlatáról, a vallásszabadságról, a polgári házasságról és íme az idő későbben mégis igazolta őt, mert azóia azon eszmék és elvek törvényes gyakorlattá lettek. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Az efféle tapasztalás buzdításul szolgál nekünk további magunktartására. Különösen teljesítenünk kell kötelességünket most, mikor az egész nemzet, az egész ország szeme ide a törvényhozásra vau függesztve. Nagy dolgokat vár a nemzet, az egész ország a törvényhozástól, mert oly nagy kérdések állnak itt most napirenden, a milyenek harmincz év óta soha nem fordultak elő. (Helyeslés a szélső baloldalon.) És, t. ház, én attól tartok, hogy a nemzet nagy várakozásának eredménye, mint már több alkalommal, most is egy nagy csalódás lesz. E csalódás előre veti árnyékát a miniszterelnök úrnak előterjesztett javaslatából és azon indítványából, hogy ebben a mindenekfelett nagyfontosságú kérdésben a pénzügyi bizottság döntsön nagy hevenyében és egy elhirtelenkedett munkával álljon itt elő, hogy azt minél hamarább megszavazza a t. ház. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Miről van most szó? A magyar érdekek megóvásáról, a magyar nemzet gazdasági jövendőjének nagy kérdése megoldásáról. Azt várja tehát és azt nézi a nemzet, hogy a magyar képviselőház miképen oltalmazza meg a magyar érdekeknek és a magyar nemzet gazdasági jövendőjének nagyfontosságú kérdéseit. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ámde a magyar érdekek megóvására vajmi keveset tett ez a kormány, mert hiszen láttuk, hogy engedte a magyar nemzetet gyanúsítani, rágalmaztatiii, szidták, gyalázták ezt a nemzetet, jelvényeit, lobogóit megsértették, megbecstelenítették nemzetiségi agitátorok és mindenféle fanatikus idegen elemek és mi lett az eredmény? Csak a századik kapott valami csekély büntetést, a többiek pedig az 8 bűnös voltukkal büntetlenül megszabadultak. (Úgy van! a szélsőbalon.) Ez pedig sajnos állapot, mert ma a németek, csehek, lengyelek nemzetiségi nagy kérdéseikért ádáz häíczot kezdenek és folytatnak; nem törődve semmivel, mindegyik a maga nemzeti érdekeit igyekszik ágy ápolni és védelmezni, a mint tudja, a mint módjában kii. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Itt pedig a magyar képviselőházban az is megrovás alá esik, ha egy ilyen óriási fontosságú kérdést, mint a milyennek megvitatása és elintézése előtt most állunk, bővebben akarunk tárgyaltatni, és megbiráltatni s e czélból az osztályokhoz küldését kívánjuk. Itt a magyar képviselőházban és a többség sajtójában gúnyos támadások intéztetnek tekintélyes férfiak ellen ós nem átallja egyik-másik azt mondani, hogy egy pártvezér mindkét bal lábával lépett elő ebben az ügyben. Azzal kezdem, t. ház, hogy a balíábak ott vannak százával, és a ballépések halmazata onnan kerül ki. (Úgy van! a szélső baloldalon) De nemcsak a bal lábak, hanem a balkezek is elkezdve a miniszterelnöktől lefelé. T. ház! Ily körülmények közt kétségbe kell vonni, hogy a mi pártunk szónokai mennek túlzásba, hogy az inzultus és provokálás erről az oldalról történik, a mi tisztességes munkánkkal és igyekezetünkkel szemben. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Különben nem csoda, hogy így viseli magát azon kormány és sajtója, a mely kormány a közös édes anyát odaállítja az idegenek elébe, hogy vegyék el és nyerjék el annak minden áldását; a mely a hazának minden javait és kincseit odahordja és kínálgatja, de az 8 kezéből