Képviselőházi napló, 1896. X. kötet • 1897. szeptember 27–deczember 15.

Ülésnapok - 1896-191

242 191. országos Ülés 1897. deozember 7-én, kedden. telt elnökének, Kossuth Fereneznek ama indít­ványát, hogy a törvényjavaslat előzetes tárgya­lás végett az osztályokhoz utasíttassák. Nincs mit titkolni azon, de nem is akarja senki, azt hiszem legalább, titkolni, ebben a pártban, a melynek én is egyik legszerényebb tagja va­gyok, hogy nagy harczok előestéjén állunk és e párt regi tradiczionális elvei folytán el van tökélve e harczot teljes erővel, teljes meggyő­ződésével és íeljes kitartással kivívni, (Igazi Ügy van! a szélső baloldalon.) és a mikor ilyen hatalmas harcz előtt állunk, akkor kétségtelen, hogy nem követ el hálátlan munkát az, a ki a parlament szervezetének eddigi biztosítékát, a magyar parlamentarizmusnak dicső múltját és jelenjét, valamint jövőjének alapját képező ház­szabályokra hivatkozik, a mely házszabályoknak teljes tiszteletben tartásával, a benne rejlő jo­goknak teljes kihasználásával és a benne foglalt tilalmaknak teljes érvényben tartása mellett, indul ez a párt, a melynek én is tagja vagyok, a küzdelembe. Az osztályok az egyedüli hely, a hol az uralkodó többség teljes plenipotencziá­ját oda nem bélyegezte, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) az egyedüli hely, a hol a több­ség nem alakítja úgy a bizottságot, hogy ellene a többség uralma biztosítva van, az egyedüli hely a ház végleges alakulásában, a hol a sors útján választott képviselők, tehát nem a többség útján beküldött képviselők vannak. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Midőn én az osztályok­ról szólok, engedjék meg, hogy röviden néhány szóval adj;im az osztályok történetét és ezen történelemből vonjam le a konzequencziát, hogy milyen fontosságot utaltak elődeink arra, hogy az osztályokat a magyar képviselőházban meg­honosítsák, hogy az osztályok a magyar parla­mentben is ott szerepeljenek, egészen röviden akarok ezekről szólani. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) 1848. Julius havában, alig, hogy a képviselő­ház egybehívása elhatároztatott, Szemere Bertalan volt az, a ki a választások alatt a büróban ki­dolgozta a képviselőház leendő házszabályait. És midőn 1848. Julius elején egybehívták a képviselőházat, akkor jelent meg a házszabályok­ról az első közlemény a »Közlöny«-ben, a mely felszólította a megválasztott képviselőket, hogy jelentkezzenek a Vigadóban az ideiglenes ház­szabályok átvételére. És midőn ezen házszabályo­kat tárgyalták, melyek ban az osztályok benne voltak, akkor az úgynevezett czentralisták ellen egy óriási ellenzék keletkezett, a mely az osztályokkal szembe szállt és a kerületi gyűlé­sekhez óhajtotta utalni az ügyeket előzetes tár­gyalás végett. De Szemere, Eötvös, Trefort, Szalay, Kossuth és Deák mind egyetértettek, hogy a belga, illetve a franczia parlamentben meghonosodott osztályrendszer nálunk is meg­honosodjék, még pedig azon egy okból, mert őket a függetlenség és szabadelvííséghez való ragaszkodás vezeti arra, hogy igenis bármilyen kormány legyen a jövőben — bár most ők több­ségben voltak — ne a kormány s ne a többség által alakított bizottság legyen ott, (Úgy van! Úgy van! a szélső haloldalon.) hanem a sors­húzás útján alakított bizottság, mely legnagyobb garancziája a szabadságnak. (Úgy van! Ügy van! szélső baloldalon.) T. ház! A régi kerületi gyűlés hivei teljes erővel küzdöttek akkor ezen osztályok rendszere ellen, és Deák Fereneznek van erről, az iratok­ban megtalálható beszédje, a melyben kifejtette, hogy 440 képviselő lehetetlen, hogy kerületi gyűléseken végezzen, a mi azelőtt lehetséges volt, midőn esak 62 vármegye küldött követeket. A 440 tagból álló parlamentben lehetetlen most, hogy a képviselők ne legyenek osztályokra osztva, hogy az osztályokban tényleg alaposan tárgyalhas­sák le az egyes tárgyakat. És mikor Deák Ferencz így teljes erejével támogatta Szemere Bertalan akkori belügyminiszternek az osztályokra vonat­kozó javaslatát, akkor bizonyította be azt, hogy előtte mindig az ország jövője lebegett, a mely­nek biztosítását ő nem párturalommal, hanem igazság útján akarta elérni. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) De 1848-tól, midőn a házszabályokat végre elfogadták, megtaláljak mi az osztályrendszer­nek respektálását, végesvégig egész a mai napig Megtaláljuk 186Í. április 6-án is, midőn a ház­szabályokat megalkották, illetve a 48-as ház­szabályokat átvettek és 1865. deczember 16-án, az osztályok megalakulása alkalmával ott látjuk azon kijelentéseket, a melyekben kimondották, hogy az osztályok nagy jelentőségét és fontos­ságát méltatni kell; ezekbői pedig kitűnik, hogy az osüályok működése képezi egy szervi részét a parlamenti működésnek. (Ügy van! Ügy van! a szélső baloldalon.) 1869 ben módosították ezen házszabályokat, de ekkor is megtartották az osztályokat, mindig ott lebegett az osztályok nagy jelentősége, min­dig szem előtt lebegett, hogy legyen igenis egy hely, a hol mindenki megjelenhet a képviselők közül, a hol mindenki, nem a parlamentarizmus fegyelme alatt, hanem személyes érintkezések és közlések útján felvilágosítást nyerhesen az illető miniszterektől és hivatalnokoktól arról, hogy mit fog tárgyalni a parlament plénuma. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) 1874-ig mindig érvényben volt az osztályok rendszere és 1874­ben fordult elő először egy eset, az is gróf Szapáry Gyula akkori belügyminiszternek egyik előterjesztésére, akkor terjesztette ugyauis elő, az 1874. november 4-én az 1872. évi XXXXíV.

Next

/
Thumbnails
Contents