Képviselőházi napló, 1896. X. kötet • 1897. szeptember 27–deczember 15.

Ülésnapok - 1896-190

190. orsz&gos ülés 1897. deczember 6-án, hétfőn. 227 ténetileg képzett, magyarul hangzó helynevei eltorzíttassanak, az országnak térképeit, a tanuló ifjúság emlékezetét nem magyar, hanem idegen szókkal, elnevezésekkel tömjék meg. Egészen téved Schreiber képviselőtársam, valamint Brassó városának kérvénye, midőn azt hiszi, hogy ezzel talán az ország nem magyarajkú nemzetiségei ellen akarunk valamit csinálni. Hiszen nézzük meg, hogy áll a dolog azon példákon kivűl is, a melyeket a bizottsági elő­adó úr felhozott. Például van egy jó magyar városunk; úgy hívják Szombathely. Ez szerepel a posta távírda, közlekedés, sajtó stb. terén Szombathely, Sabaria, Steinamanger néven. Hogy a Sabaria nevet mikor kapta, nem tudjuk bizo­nyosan, nem tudjuk, nem-e a keltáktól szárma­zik. Hogy a Steinamanger nevet mikor kapta, azt sem tudjuk bizonyosan, de hogy ostoba el­métől kapta, az bizonyos, (Derültség, helyeslés a szélső baloldalon.) mert annak voltaképem értelme nem más, mint: »Kő a vasmacskán«. (Élénk ellenmondások jobbfelöl. Mozgás. Elnök csenget. Halljuk! Halljuk/) Bocsánatot kérek, talán si­mábban is lehet azt magyarra fordítani, talán úgy, hogy kő a horgon, vagy kő a horgonyon, s nem épen vasmacskán, tehát akkor is meny­nyivel különb az értelme, s mennyivel okosabb az elnevezése, mint mondottam. Azt mondják némelyek, hogy a példánál maradjunk, (Halljuk! Halljuk!) hogy egy Anger nevű folyó mellett fekszik Szombathely. Hát annak a folyónak »Gyöngyös« a neve; hogy hogyan jelenti »An­ger« Gyöngyöst, nem tudom, de a németek se tudják, hanem hogy Anger, vagy Anker csak­ugyan horgonyt vagy vasmacskát jelent, azt hiszem, a németek nagyon jól tudják. De hasonló például szolgálhat, hogy Szé­kesfehérvárnak három neve van: Székesfehérvár, Álba és Stuhlweissenburg. Vájjon okos, czél­szeríí dolog-e ez; vájjon van-e művelt állam Európában, mely jelentősebb és sokszorosan elő­forduló helyneveknél három-négyféle elnevezést használ? Vagy itt van Szabadka: Szabadkát egy bizonyos idő óta nevezik Sobaíieának, Maria­Theresiapolisuak, Maria-Theresienstadtnak stb. Okos közigazgatási és kormányzati politika meg nem engedheti, hogy eféle visszaélések bár­kinek kedvéért és bármi okból tovább tenyész­szenek. (Úgy van! Úgy van! a szélső-baloldalon.) És ha Brassó városa, vagy Schreiber Frigyes t. képviselőtársam azt hiszi, hogy ezen törvény­javaslat éle talán a németek vagy szászok ellen van irányozva, azt hiszem, a belügyminiszter úr felvilágosíthatja őt, de felvilágosíthatjuk mi vala­mennyien, hogy oly helyneveket, a melyek csak egyfélék, ha német, vagy szláv eredetűek is, eszeágában sincs senkinek lefordítani, magyaro­sítani, vagy akár a hajdankorba, középkorba visszamenni és onnan. való nevekkel a mai álta­lánosan használt neveket kiszorítani. Például azt hiszem, a belügyminiszter úrnak soha sem fog eszébe jutni, hogy Ruszt helyett — pedig német szó — valami más nevet adjon annak a városnak, vagy Moór helyett, a mely szintén német, más elnevezést alkalmazzon; azt hiszem, soha sem fog eszébe jutni, hogy Csongrád, Tihany stb. helyett Feketevárat, Mocsarat vagy Szúnyogot hozzon be; megmaradnak ezen törté­nelmi nevek, noha úgy mondják, hogy szláv ere­detűek. De itt vannak t 0zmán, török eredetű helynevek is, mint pl. Üzbég, Szuliman, Ali­biinár. Minthogy az ilyen községeknek más neve nem használtatik, és minthogy egyáltalán nem törekvése az a magyar törvényhozásnak, hogy a különben magyar és magyar névként használt nevet eltörölje, vagy megmagyarosítsa, azt hiszem, soha sem fog eszébe jutni a kormánynak, hogy ezen nevek helyébe más nevet, pl. Szuliman helyett Salamont tegyen, vagy Alibanár helyett Alikútja nevet, (Derültség!) hanem megNagyja azokat úgy, a mint történelmileg kifejlődtek. A latin eredetű nevek közül ott van pl. Pro­montor, azt hiszem, megmarad Promontornak. (Nagy derültség és ellenmondás. Felkiáltások: Már régen Budafok az!) Tudom én azt. Vannak oly neveink, a melyek a nyelvtudósok szerint pl. kelta-eredetűek, mint Zala; azt hiszem, sohasem fog eszébe jutni a belügyminiszternek azért, hogy a keltákat kiirtsa Magyarországból, (De­rültség.) hogy Zala helyett más nevet alkal­' mázzon. Szóval, a törvényes intézkedés igazi és valóságos indoka nem lehet más, mint az, hogy a magyar államra nézve a helyek elnevezése dolgában teljes joga és tekintélye fenmaradjon és véglegesen megállapíttassék, de azért egyes falvak és egyes idegen nemzetiségek joguktól meg nem fosztatnak. Azt mondja Brassó város folyamodása, hogy ez a törvényjavaslat ellenkezik az unio-törvény­nyel, annak szellemével. Az unio-törvény szel­leméről nem beszélek, azt nem tudom, azt a kérvény sem mutatja, hogy miben ellenkezik a tervezett intézkedéssel, de tény az, hogy az egykori Erdély ma épúgy Magyarország, mint Magyarország bármelyik más része. És e tekin­tetben a volt Erdély vidékein, vármegyéiben és törvényhatóságaiban egyéb törvény, egyéb állam­bölcselet, a minőt Schreiber Frigyes képviselő­társam kivan, nem állott fenn, mint a milyen fennáll az ország bármely más részén. Ázt mondja Brassó kérvénye, a javaslat ellenkezik a nemzetiségi törvénynyel. Nézze meg bárki azt a nemzetiségi törvényt, komolyan és tiszta szemmel s meg fog arról győződni, hogy Brassó város folyamodványának nincsen igaza,

Next

/
Thumbnails
Contents