Képviselőházi napló, 1896. X. kötet • 1897. szeptember 27–deczember 15.

Ülésnapok - 1896-190

220 190. országos ülés 1897. deezeniber 6-án, hétfőn. évenkint legalább 50 forintnál nagyobb bért élveznek. Az így összegyűjtött adatokat két irányban dolgoztuk fel. Először szembeállítottuk az élvezett bért a kataszteri tiszta jövedelemmel és a tényleg fizetett adóval és így konstatáltuk a valóságos földadó-kulcs átlagát az egész or­szágra nézve és minden egyes bérbeadóra nézve azt, hogy az általa fizetett földadó hány száza­lékos megterhelést képez. Azután, mivel a ter­vezett jövedelmi adó, a melyet be akarunk hozni, sokkal enyhébb kulcscsal dolgozik, mint a ma fennálló általános jövedelmi pótadó, a melyet el akarunk töríílni: számítást eszközöl­tünk arra nézve, hogy ez a körülmény egy­magában, ha a mai általános jövedelmi pótadó helyébe az új jövedelmi adó íog beállani, mi­lyen teherkönnyebbülést fog előidézni a föld­birtokra nézve akkor is, ha a földadó-kulcs a jelenlegi mértékben fentartatnék. Ugyanezen jelenséggel találkozunk a házadónál is, a meny­nyiben itt az a körülmény, hogy a jelen általá­nos jövedelmi pótadó helyébe az új jövedelmi adó lép, körülbelül négy millió forint bevételi csökkenést jelent az államkincstárra nézve. Mint­hogy pedig az egyenes adó-reformnak azon fő­czélon kivűl, hogy az adózást igazságossá és lehetőleg egyenlővé tegye, az is fontos feltétele, hogy nem szabad általán az államháztartás egyensúlyának megbolygattatnia és ezért arra kell törekedni, hogy az egyenes adókból most jelenleg bevett összeg, ha nem is teljesen, de legalább nagyjában jövőre is biztosíttassák, s mivel nincs semmi ok arra, hogy a házadónál így beállható bevételi csökkenés esetleg más adók emelése által más osztályokra háríttassék át: ennélfogva gondoskodni kellett módokról, hogy a házadónál így mutatkozó bevételi ke­vesblet ugyancsak a házadónál az állam részére biztosíttassák. Erre csak egy mód kinálkozik s ez az, hogy a mai házosztály- és házbéradó közt létező óriás különbség valami módon át­hidaltatik g ezek egymáshoz közelebb hozatnak. Ez irányban is folynak a munkálatok, valamint a kereseti adók tekintetében is, a hol a legfon­tosabb tekintet az, hogy a már eddig is gyűj­tött és közzétett adatok, a melyek azonban csak 1892. év végéig terjednek, tovább is kiegészít­tessenek. Mind e munkálatokat, remélem, még januárban be fogom terjeszthetni. A többi mun­kálatokat is magával az egyenes adókra vonat­kozó törvényjavaslattal együtt, azt hiszem, a jövő év folyamán szintén beterjeszthetem. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Ezután még csak egy bejelentésem van, és ez az, hogy az igazságügyminiszter úr velem egyetértőleg elkészítette a szövetkezeti ügy ren­dezésére vonatkozó törvényjavaslatot és az nem­sokára a törvényhozásnak bemutatható lesz. (Helyeslés jobbfelől.) Abban az esetben, ha á t. törvényhozás ezt a javaslatot elfogadja, meg lesznek adva a módok és meg lesz adva a le­hetőség arra, hogy a szövetkezeti ügy teljesen helyes és egészséges alapokon, azonban kellő felügyelet és ellenőrzés mellett állami támoga­tással tovább fejlesztessék és meg lesznek adva egyszersmind azon anyagi eszközök is, a me­lyek szükségesek, hogy a szövetkezetek alimen­tálhatók és nagyobb működés kifejtésére képesek legyenek. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezek után, t. ház, nem marad egyéb hátra, mint hogy visszatérjek az általam beterjesztett költségvetési előirányzatra és kifejezzem abbeli meggyőződésemet, hogy minthogy az előirányzat­nak kiadási része úgy van összeállítva, hogy a nélkül, hogy a kellő határokon túlmennénk, meg vannak adva minden egyes kormányzati ágnak mindazon anyagi eszközök, a melyek az állam­élet minden irányban való fejlesztésére szük­ségesek, és minthogy az előirányzat bevételi részét a legnagyobb óvatossággal állítottam össze, úgy, hogy azon esetben, ha egyik vagy másik be­vételi ág visszamaradást mutatna is, egészben véve nem kell tartanunk attól, hogy daczára a mostoha viszonyoknak, államháztartásunk fen­akadást szenvedjen: azt hiszem, hogy a költ­ségvetés a realitás- és szoliditásnak minden tekintetben megfelel. Kérem ezek alapján a t. házat, méltóztassék intézkedni, hogy az általam beterjesztett és már kinyomatva levő javaslat előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottsághoz utasíttassék. (Élénk éljenzés és helyeslés jobbfelől.) Elnök: A költségvetés szétosztását a ház elrendeli és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottsághoz utasítja. Következik már most napirenden (írom. 268, 269) a községi és egyéb helynevekről szóló törvényjavaslat. Kivan az előadó úr szólani? Ruffy Pál, a közigazgatási bizottság előadója:T. képviselőház! Azon törvényjavaslat, a m ely tárgyalás végett előttünk fekszik, kiváló nagyfontosságú érdekeket ölel fel, sok érdek fűződik hozzá, a mely kielégítését ezen törvény­javaslattól várja. Ezen érdekeket két nagyobb csoportra osztva kívánnám bemutatni. (Zaj.) Elnök (csenget): Kérek csendet! Ruffy Pál előadó: Az első csoportba tartoznak a gyakorlati követelmények, ezek kö­zött első sorban ott van a közigazgatás, a mely­nek minden ágazatában oda kel! törekednünk, hogy a gyors adminisztrácziót lehetőleg érvénye­sítsük, és minden ingadozást elkerüljünk. Tekin­tettel arra, hogy nagyon sok egyenlő nevű község van az országban, különösen az anya­könyvi intézmény tette szükségessé, hogy ezen

Next

/
Thumbnails
Contents