Képviselőházi napló, 1896. X. kötet • 1897. szeptember 27–deczember 15.

Ülésnapok - 1896-190

190. országos ülés 1897. deczeiuljer 6-án, lictfíín. 217 egy és fél millió forint volt preliminálva és miután a miniszter ezt az összeget nem tudta felhasználni a folyó évben lekötött hitelként át­viteti a jövő évbe és a beruházásoknál a jövő évre 1,589.000 forinttal kevesebbet preliminál­hatunk, ellenben az összes kezelési ágaknál igen jelentékeny emelkedés van kulturális kiadások czímén, a mennyiben a rendes kiadások 972.000 forinttal, a nyugdíjak 54.000 forinttal, az át­menetiek 24.000 frttal emelkedtek. Az emelkedésnek fő okait röviden a követ­kezőkben kivänom előterjeszteni. E tárcza körében az 1893. évi IV. törvény­czikk folytatólagos végrehajtása, továbbá az az intézkedés, hogy 451 néptanító a 400 forintos fizetésből 500 forintos fizetésre emeltetik, össze­sen 100.000 forint többletet idéz elő. A felsőbb tanintézetek dologi szükségleteinek emelkedése a költségvetés realitása szempontjából 104.000 forint többletet mutat. A különböző felekezeti egyházak segélyezésére 654.000 forintot fordí­tunk, tehát 50.000 frttal többet, mint az előző évben. A felekezeti iskolák segélyezésére fél millió forintot fordítunk, vagyis 42.000 forinttal többet, mint a megelőző évben. A kölesönök törlesztésére 115.000 forinttal fordítunk többet, mint 1897-ben és mindezeken kivííl az összes létező alsó, közép- és felső iskoláknak, továbbá az összes többi kulturális intézkedések tovább­fejlesztésére 560.000 frttal fordítunk többet. Az igazságügyi tárczának a szükséglet-több­lete 606.000 forintot tesz ki. Ebből jelentékeny rész esik az 1893 : IV. törvényczikk végrehaj­tására, a mennyiben ez alapon, a szükségleti emelkedés 309.900 forintot tesz ki. Ezen kivííl az ügyforgalom javítása és gyorsírása szempont­jából az elsőfolyamodósú bíróságoknál okvet­lenül szükség van személyszaporításra. Az ezzel járó költségek 60.000 forintot tesznek ki. Az irodaszükségleteknél az emelkedés 40.000 forint, bűnügyi költségeknél 100.000 forint. Ez a költségvetés realizálása szempontjából veendő fel. Találkozunk egy új tétellel is, a konstantinápolyi konzuli bíróság költségeiből Magyarországra eső részszel, a mely 25.550 fo­rintot tesz és ugyanennyit visel a monarchia másik állama. Végííl a honvédelmi tárczának költségveté­sére vonatkozólag szintén igen jelentékeny emel­kedéssel találkozunk, a mennyiben 1,223.000 forinttal több vétetik igénybe, mint a megelőző évben. Ez három tételre vezethető vissza. Először is 567.000 forint többlet esik a honvédségi intézményeknek programmszerä ez évi fejlesztésére, a mely fejlesztés már évek sora óta folyamatban van és évről-évre körűi­beiül ezt az összeget veszi igénybe. Másodszor a folyó évben megalkotott tör­KÉPVH. NAPLÖ. 1896 — 1901. X. KÖTET. vény a houvédnevelő és tisztképző intézeteknél 356.000 forint költségtöbbletet idéz elő és végre egy honvédfegyvertár és kaszárnya épí­tésének részköltsége 300.000 forinttal szerepel a költségvetésben. A kiadásoknak végül utolsó tétele, t. ház, a vasúti beruházásokra szolgáló 17,400.000 fo­rint, a mely alapszik e folyó évben megalkotott törvényeken és megfelel a törvényhozás elé ter­jesztett programúinak. Az összes kiadások következőleg alakultak: (Halljuk! Halljuk !) A rendes kiadások emelkednek 7,827.847 forinttal. Az átmeneti kiadások csökkennek 825.460 forinttal. A beruházások emelkednek 15,968.313 forinttal és így az összes emelkedése a kiadá­soknak 22.970.700 forint. Ez igen tetemes emel­kedés, t. ház, (Halljuk! Halljuk!) és ép azért szükséges megvizsgálnunk, vájjon valódinak te­kinthető-e ez az egész emelkedés és megvizs­gálnunk azt, hogy miféle okokra vezethető visz­sza? (Halljuk! Halljuk!) A mi e kiadások emelkedésének okait illeti, t. ház, kettőt kívánok csak felemlíteni ezekből. (Halljuk! Halljuk!) Az egyik : az időközben meg­alkotott törvények nagy kiadásokkal járnak, a melyek pénzügyi eredménye ezen költségvetésbe beillesztendő volt. Ez az egyik. A másik az, hogy miután az üzemeket fej­leszteni akarjuk s azokból évről-évre nagyobb bevételeket akarunk elérni, természetesen azok fejlesztése a kiadásoknak megfelelő növekedé­sével jár. Ezen két körülmény az, a mely ezen jelen­tékeny kiadás-emelkedést okozta. Emlékezhetik a t. ház, hogy megalkottatott a konzuli bíráskodásról szóló törvény, — meg­alkottatott az Í893 : IV. törvényczikk az állami alkalmazottak illetményeinek javításáról, — a budapesti távbeszélőhálózat államosításáról, — a honvédnevelő- és tisztképző-intézetek létesítésé­ről, a díjnokok sorsának javításáról, az egye­temi építkezésekről és végűi az államvasutaknál eszközlendő beruházásokról szóló törvény, úgy hogy ezeknek pénzbeli eredménye, a mint az az 1898. évi prelimináréban nyilvánul, egymagában 19,331.000 forinttal emeli a kiadásokat. Ez az egyik körülmény, a melyet ki akarok emelni. A másik az, hogy az üzemek fejlesztése következtében hét millióval nagyobb a bevétel. (Nagy saj. Felkiáltások: Halljuk! Egy szót sem hallunk!) Elnök (csenget): Ha a képviselő urak nem konverzálnak, igen jól fogják hallani. (Helyeslés a baloldalon. Elnök csenget.) Lukács László pénzügyminiszter: A másik körülmény az, hogy miután az üzemek fejlesztése következtében hét millióval nagyobb 28

Next

/
Thumbnails
Contents