Képviselőházi napló, 1896. X. kötet • 1897. szeptember 27–deczember 15.
Ülésnapok - 1896-190
218 190. országos ülés 1897. deczember 6-á.n, hétfőn. bevételt várunk, ezen hét millióval nagyobb bevétel elérésére a kiadásokat 4,813.000 forinttal kell szaporítanunk. Ha csak ezen két tételt összegezzük, t. ház, azt látjuk, hogy az 1898-ik évben a kiadásoknak tulajdonképen 23.644.000 forinttal kellene emelkedniök. Miután pedig azok, a mint említettem, csak 22,970.000 forinttal emelkednek, világos, hogy az adminisztráczió többi ágazatainál nemcsak hogy nincs emelkedés, hanem 674.000 forintnyi.apadással állunk szemben. Kiderül azonban, t, ház, ebből az is, hogy a vasúti beruházásokra szolgáló legnagyobb kiadás, tudniillik a 17,400.000 forint megfelelő bevétellel van ellensúlyozva azon kölcsönből, a mely ezen ezélokra felveendő, és így ennek tőkéje tulajdonképen nem terheli az államköltségvetést, és csak átfutó tételt képezne. Állandó megterhelíetést ezen a czímen csakis a kölcsön szükséglete, vagyis kamatai és kezelési költségei képeznek. Miután azonban épen az államvasutak hálózatán eszközlendő beruházás idézi elő a kiadásoknak legtetemesebb emelkedését, szükséges, hogy megvizsgáljuk, hegy minő befolyást gyakorol ez az intézkedés a költségvetésre, mert hogy azon eljárás következtében, a mely ezen törvény alapján követtetik a beruházások körííl, a beruházások ez idő szerint folytonosan bizonyos rendszerességgel, tervszerííleg és ennek következtében takarékosabban is eszközölhetők, mint az előbbi rendszer alatt, ezt azt hiszem, senki sem fogja kétségbe vonni. A kérdés csak az, vájjon ez a rendszer minő megíerheltetést idéz elő a budgetre, vájjon előnyösebb-e ez, vagy előnyösebb volt-e a másik rendszer? Hogy ezt a kérdést eldönthessük, hasonlítsunk össze két évet, egy olyant, a melyben a régi rendszer volt uralkodó és olyant, a melyben az új rendszer nyilvánul. Hasonlítsuk össze az 1895-ik évnek költségvetését az 1898-ik évnek az előirányzatával és pedig azért ezt a két évet, mert míg 1895-ben teljesen kifejezésre jutott a régi eljárás, addig 1898-ban kifejezésre jut az új eljárás, míg a két közbeeső esztendő 1896. és 1897. év azért nem alkalmas az összehasonlításra, mert ezekben úgy az egyik, mint a másik rendszer még vegyesen volt alkalmazásban. Ha tehát megtekintjük az 1895. évi költségvetést, azt látjuk, hogy a forgalmi eszközök vételárai után fizetendő kamatokra és új építkezésekre, valamint új forgalmi eszközök beszerzésére be volt véve a költségvetésbe 7,526.000 forint, az 1898. évi előirányzatban pedig a vasúti beruházási adósság szükségletére, valamint új építkezésekre és forgalmi eszközök beszerzésére fel van véve 4,013.000 frt, tehát a könnyebbülés 3,513.000 frt, vagyis 3 1 / 2 uaiíHó forinttal könnyebbült meg ez a budget az új rendszer következtében. Ez az összeg felszabadult és más állami kiadások fedezésére volt fordítható. A bevételekkel is röviden végezhetek, (HaUjuh! Halljuk!) és épen azért nem kívánom igen sokáig igénybe venni a t. ház türelmét. És pedig nem foglalkozom kisebb bevételi tételekkel, csakis a pénzügyi tárczának és a kereskedelmi tárczának bevételeivel kívánom untatni a t. házat. A pénzügyminisztériumban az összes bevételi emelkedés 1,918.000 frt, a mi, ha összehasonlítjuk a pénzügyminisztérium fő bevételi összegével, 300 millióval, semmiesetre sem mondható túlságos emelkedésnek. És pedig a következő tételeknél fordulnak elő változások. Az egyenes adóknál ugyanannyit preliminálok, mint a megelőző évben, 99,020.000 frtot és ha mégis 120.000 írttal nagyobb összeg van beillesztve, ez csak átfutó tétel, a mely bevételben is, kiadásban is előfordul, nem is az egyenes adókból származik, csak azokkal kapcsolatos és így a mérlegre befolyással nincs. A főösszeg tehát 99,020,000 frt az egyenes adóknál. A részletekben azonban némi eltérések vannak a megelőző évekkel szemben. És pedig a földadóból várt bevételt leszállítottam 1,000.000 forinttal, az általános jövedelmi pótadóból származó bevételt 300.000 írttal, és a nyereményadót 197.000 frttal, összesen tehát 1,497.000 forinttal csökkentettem a bevételt ezeknél a tételeknél. Viszont azonban a házadónál, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójánál és a szállítási adónál ugyanilyen összeg* gel emeltem a bevételt, úgy hogy a főösszeg változatlanul marad. Fogyasztási adók czímén 72,234.000 frt az előirányzott bevétel, tehát 800.000 frttal több, mint a megelőző évben, miután a szeszadót, a söradót, a sör- italadót és egy pár kisebb tételt teljesen indokoltnak látszik emelni. A bélyeg- és jogilleték tételét emeltem 885.000 frttal, a dohányjövedéket 469000 frttal, a különféle üzemek bevételét 886.000 forinttal, ellenben csökkentettem a lottóból származó jövedelmet 1,300.000 frttal, a sójövedéket 273.000 frttal, tekintettel az olcsó marhasó behozatalára. A kereskedelmi tárcza bevételei közt első sorban felemlítendő a posta, távírda és telefon bevétele, a mely 2,430.000 frttal emelkedik, ebből 1,430.000 frt a rendes természeti üzemű" fejlődésre, egy millió forint pedig arra vezethető vissza, hogy a budapesti telefonhálózat állami kezelésbe vétetett, másrészt behozatott az osztálysorsjáték, a mely vállalat igen sok postai értékjegyet használ fel. Az államvasutak bevételei emelkednek 3,400.000 frttal, azon oknál fogva, mert a hálózat 900 kilométerrel szaporodik és ma már
