Képviselőházi napló, 1896. IX. kötet • 1897. julius 26–augusztus 19.

Ülésnapok - 1896-150

8fi 1B0. országos illés 1897. Julius 29-én, cstttőrt3kön. zán alkalmazni és végrehajtani. A kormánynak ez már nem joga, hanem inkarnáfus kötelessége. Még csak tűnődni sincs joga a kormánynak azon, hogyan bújhasson ki a törvények végrehajtása alól. Én azt kérdezem a t, pénzügyminiszter úrtól, unalmas a tárgy, de nekünk nem unalmas, a nemzetnek sem, mert mindig fáj a seb, a választási törvényeket hiven hajtotta-e végre az ország kormánya? (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Az egri választással Magyarország választási törvénye igazán hiven és tisztán hajtatott-e végre? (Igaz! Ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) Mi ezt elnéztük, nem csináltunk belőle nagy kladest. Kötelességünket a felirati vitában és később is teljesítettük. Itt van az inkompatibilitási törvény. Nyilt, világos törvény és minden ember tudja önök közt épúgy, mint miköztünk, hogy néhány esetben igazi nag-y törvénysértés volt ezt a törvényt végre nem_ hajtani. (Igaz Ügy van! a szélső baloldalon.) Önök tudják, érzik, mi csak tudjuk és nem érezzük; de egyetlen egy esetben végrehajtották-e az ország nyilt, világos törvényeit? Hisz én elismerem, Hogy sok jó és kiváló erő szerzett volna magának kellemetlenséget azzal, ha a törvényt végrehajtják. Azok közt, kikről meggyőződésem, hogy állásuk inkompatibilis, nekem is van egy pár egyénileg, nem politikailag, jó barátom. Fájt volna az én lelkemnek is egyénileg szigorúan hajtani végre azt a törvényt, de az embernek egyéni érzelmeit akkor, midőn a haza java kívánja — pe • dig a törvény végrehajtását a haza java kívánja — nem szabad figyelembe venni. Önöket nem is csak ily érzékenység, hanem politikai számítás is vezette, bizonyos jól felhasználható elemeket nem bántani. (Igaz! Úgy van! a balés szélső baloldalon.) Akkor, mikor mi a többségtől azt látjuk, hogy épen a parlamentarizmus lényegét, a választói jognak, a választási törvénynek és a parlamentarizmus tekintélyének, az inkompatibilitási törvényeknek megtartását egyenesen a többség ellenzi: akkor önök azt várták volna az ellenzéktől, hogy minden intéz kedésünkre khinai módra fejet, bólintson-e, hogy minden olyan intézkedést melyben veszélyt lát a jövőre, helyben Nagyjon ? Mikor önök azok, a kik sértik a parlamentarizmus igazi törvényeit és többségük alaki jogára támaszkodva, az ellenzékkel szemben kizárólagosság álláspontjára helyezkednek: akkor önök vádolnak minket azzal, hogy mi sértjük meg a parlamentarizmust ? (Élénk tetszés a szélső baloldalon.) En nagyon örülnék, ha tanácskozásainkban az úgynevezett békés viszony helyreállna, s egyénileg működöm is azon, hogy helyre álljon. De azt megmondom előre, — s ha nem mondanám meg, akkor is úgy történnék, — hogyha önök ezt a modort tovább is folytatják, ha önök oly javaslatokkal jönnek ide, mint a minő például a telefon megváltása, hogy melyekkel a többség néhány kiváló tagjának és érdekeltségüknek milliókat osztanak, ha önök oly javaslatokat hoznak ide, a minő lesz a legközelebb szőnyegre kerülő, bizonyos papírok adómentességéről szóló javaslat is, s másrészről a pártállást nem érdeklő kérdésekben is tökéletesen ignorálni akarják az ellenzék hazafiságát és buzgalmát; akkor behozhatják a klottírt, — pedig nem tanácslom, — azért a parlamenti békés viszony helyreállni nem fog! (Úgy van! a szélső baloldalon.) Mert azt mi nem engedhetjük, hogy a milliókra menő választási költséggel alakúit parlamentben azt a törekvést, melyet mi képviselünk, a többség alaki súlya elnyomja. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) Nyilt titok a választási költségeknek azon hallatlan mértéke, mely azelőtt nálunk ismeretlen volt. Nem értem, hogy fogadhat el valaki ekkora segítséget a választásra. Hisz az a férfiú, ha találkozik a miniszterelnökkel, annak két szemében 10-— 20.000 forintos kötelezvényt lát: az a két szem végrehajtó hatalomra nézve, hogy va

gy fizess, nagy fuss, vagy szavazz! (Zajos tetszés a szélső baloldalon.) Ez kétségtelen szent igazság • önök sokkal jobban tudják, mint mi. Ebből lélektanilag következik ugyan az az exkluzivitás, melyet önök szeretnek követni; de politikailag nem következik. Mert ha politikailag is következik, akkor következik a függetlenségi pártnak és az ellenzéki pártoknak az a módszere, melyet most megpróbáltak. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A mi a jövőt illeti, minden attól függ, hogy levonják-e a szükséges tanulságot a eltelt két hónap történetéből. Ha levonják-e? — mi levonjuk, — de ha levonja a többség és a kormány, nyugodtan mehetnek neki az őszi tárgyalásoknak, nem kell oda semmiféle különös intézkedés, mert az ellenzék, a mennyire hazafias és kötelességtudó, épen olyan lojális, az ország szükségletei iránt van akkora éi'zéke, mint akár a kormánynak, akár a többségnek. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ha a parlamentáris érintkezés módja egészségessé válik, ha attól a hazafiságtól, buzgalomtól és szakértelemtől, mely az ellenzéken van, nem akarnak elzárkózni, akkor — ismétlem — nyugodtan nézhetnek az őszi tanácskozások elé, mert bár e párt akkor is megteszi kötelességét a hazafias érzetnek egész mértékével, de az alkotmányosságot veszélyeztetni csakúgy nem fogja, mint nem veszélyeztette most. (Helyeslés a Kzélső baloldalon.) Ennélfogva, minthogy én a pénzügyminiszter úr vádjait tökéletesen alaptalanoknak, sőt — bocsánatot kérek a kifejezésért — könnyelműeknek tartom, de egyébként a törvényjavaslatot