Képviselőházi napló, 1896. IX. kötet • 1897. julius 26–augusztus 19.

Ülésnapok - 1896-149

52 149, országos ülés 1897, jnlins 28-án, szerdán. hirdethetik a békét; míg ilyen javaslatok fegyverét forgatják: nyugodt lehet-e addig az ellenzék, bízhat-e azon Ígéretek őszinteségében, melyek azon oldalról elhangzottak ? A t. miniszterelnök űr — úgy látszik — az ellenzék lehetetlenné tételével szeretné a békét biztosítani; az a béke azonban, mely egyik fél letiprásával biztosíttatik, nem béke. El lehet takarni a tüzet hamuval, de azért a tííz még nem aludt el. A békét csak úgy lehet biztosítani, ha a szándék tiszta, igaz és őszinte, ha Önök nyíltan megmondják törekvéseik czélját és nem lepleznek semmit, ha mindkét fél jogos kívánságait kielégítik ée nem akarják egyiket sem lehetetlenné tenni. De az előttítnk fekvő indítvány nem tárja elénk őszintén a t. túloldal szándékait. A t. miniszterelnök úr azzal indokolta ezt az indítványt, hogy nagy érdeklődés mutatkozik a czukorprémium -törvényjavaslat iránt. Ugyan vau-e valaki ebben a házban, a ki ezt a beszédet őszintének mondhatná? Úgy látszik, a t. miniszterelnök úr többségében már nem bizik s ezért van szüksége az ülések meghosszabbítására, a klotűrrel való fenyegetőzésre, esetleg annak behozatalára. Úgy látszik, hogy annak a nagy többségnek elgyengült idegeit már meghosszabbított ülésekkel kell egy kissé izgalomba hozni. Ez az oldal csak kötelességét teljesíti, t. ház, mikor azon javaslatok ellen küzd, a melyeket a nemzetre nézve veszélyesnek tart, és ha ezt a kötelességét nem teljesítené, akkor csak a nemzet megvetésére volna méltó. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Mikor a ministerelnök úr a szőnyegen levő indítványt beterjesztette, az egész ház tele volt képviselőkkel és magunk is abban a hiedelemben voltunk, hogy talán csakugyan valami óriási érdeklődés támadt egyszerre a tárgyalás alatt levő javaslatok iránt. Hanem hamarosan vége van az érdeklődésnek. Mert ma már a padok ép olyan üresek, mint voltak az indítvány megtétele előtt. Hiszen, ha csakugyan olyan nagy az érdeklődés a kormány javaslatai iránt, hogy azokat a rendelkezésre álló idő alatt letárgyalni nem tudjuk, mert a t. túloldal részt akar venni a tárgyalásokban és nem húzódik félre, mint eddig, úgy igen szívesen meghallgatjuk, és ha látjuk, hogy két óráig nem elég itt ülésezni, akkor szívesen ülésezünk itt három óráig. Hanem mikor a t. képviselő urak három óráig akarják kiterjeszteni az ülések idejét és még akkor sem hallunk azon oldalról hangokat; a mikor a padok most is olyan üresek, mint azelőtt voltak; mikor a képviselő urak jó része inkább a folyosón tartózkodik, mint a házban ; a midőn azt kell mondani, hogy a t. miniszterelnök úr rosszul fejezte ki magát a mikor azt mondta, hogy nagy érdeklődés van, mert épen semmi érdeklődést nem tapasztalunk a tárgyalás alatt levő javaslatok és indítványok iránt: akkor, t. képviselő urak mivel indokolják meg önök azt, hogy a tárgyalási időt kiterjeszszük 2-től 3-ig? Hiszen az az egyetlen indokolás, a melyet a miniszterelnök xír tett, midőn benyújtotta ide javaslatát, az az egyetlen indokolás is elesett, az nem áll, az nem felel meg a valóságnak, mert nem igaz az, hogy itt óriási nagy érdeklődés mutatkoznék. De ha ez az egyetlenegy indokolás elesett, akkor t. képviselő urak, nincsen semmi ok arra, hogy az ülések idejét meghosszabbítsuk, nincsen semmi ok arra, hogy most a nyári melegben itt három óráig ülé?eziink. (Úgy van! Úgy van! balfelöl.) Kik akarják, t. képviselőház, az ülések meghosszabbítását? Azok a képviselő urak, a kik az ülésezési időt rayonirozzák maguk közt, a kik felosztják szépen, hogy mikor legyenek itt. De, t. képviselőház, ez nem szép dolog. Olyan képviselő urak, a kik csak ritkán jönnek be a házba, olyanok vádolják az ülés meghoszszabbítására vonatkozó szavazataikkal ezt az ellenzéki oldalt avval, hogy keveset dolgozik és azért, hogy többet dolgozhassák, meg akarják hosszabbítani az ülések idejét. Minekünk, a kik rendesen itt vagyunk az üléseken, a tanácskozásokon, ez az idő épen elég. Önöknek, t. képviselő urak, úgy látom, hogy szintén elég két óráig ülésezni. Mi indok van tehát arra, hogy az ülésezések idejének végét két óráról háromra tegyük át? Egyetlenegy indokuk van, a mit nem akartak megmondani, a mit nem mertek bevallani és ez az, hogy az ellenzéknek kellemetlenségeket csináljanak és az ellenzéket kimerítsék a munkával. Ez az egyetlenegy indokuk van s ezt nem mondják meg, de mi nagyon jól tudjuk. (Úgy van! balfelól.) Hiszen a nyári munkarendet, képviselő urak magában véve is visszaélés számba megy, legalább a gyakorlat szerint. Hiszen eddig ebben az időben mindig szünete volt a háznak, mindig szünetet élveztek a képviselő urak ; most kényszerülünk itt let'ni. (Égy hang jobbfelől: Tizenheten !) Mondom, hogy bizonyos visszaélés formája van a dolognak. De ha már itt is megvan a visszaélésnek a formája, mennyivel nagyobb visszaélés volna az, ha az ülések idejét meghosszabbítanók háromig, vagy — a mint mostan fenyegetőznek a kormánypárti újságok — nem is háromig, hanem talán hat óráig? T. képviselőház! A kik az ülések meghoszszabbításának ily nagy hívei, a>t gondolnók, hogy legalább rendesen jelen vannak az ülése-