Képviselőházi napló, 1896. IX. kötet • 1897. julius 26–augusztus 19.

Ülésnapok - 1896-148

148. országos ülés 18' Azt mondja, — nem a miniszterelnök úr, hanem a pártvezér — bocsánatot kérek, mert ily tömören a saját szavaimmal nem tudnám kifejezni, felolvasom, méltóztassanak meghallgatni, hogy ha (olvassa): »a parlamenti működés gépezetének folytonossága és Szabadsága veszélyeztetve lenne.« Tehát et, magyarul »kell a klotür«. (Derültség.) Mert a miniszterelnök úr szerint, a parlament működése lehetetlenné van téve! Nagy gondolatok ezek, t. miniszterelnök úr! Sajnálom, hogy nincs itt, hogy ezemtűl szemben mondhatnám neki. Én azt hiszem, hogy a mikor a miniszterelnök úr ezeket kimondotta, nem gondolkozott fölöttük. (Közbekiáltások a szélső báloldalon: Sohasem gondolkodik!) A parlament működésének lehetetlenné tevését látja miniszterelnök úr éa beszélt a parlament törvényeiről. De hiszen épen ő nem beszélhet a parlament törvényeiről, mert a mikor az országgyűlés megnyittatott, abból a székből az első szava mi volt a miniszterelnök úrnak? Az volt, hogy nyiltan beismerte, hogy az ellenzéket egészen összeíörni és ebből a házból kiirtani akarta (Halljuk! Halljuk!) Hát, igen tisztelt miniszterelnök úr, az egész világ parlamenti törvényeiben —• méltóztassék Angliát, Francziaországot vagy a szabadságban meggyökerezett nemzetek parlamenttörvényeit megnézni, — ki van mondva, az, hogy ellenzék nélkül parlamenti élet nincsen. Vagy ha az igen tisztelt miniszterelnök úrnak nehéz volna külföldi példák után menni és azokat olvasgatni, méltóztassék neki honi magyar nagyságok: Kossuth Lajos, Eötvös József, Deák Ferencz beszédeit olvasni, azokban is meg fogja látni, hogy ellenzék nélkül parlamenti életet elgondolni sem lehet. Sajátságos, hogy Tisza Kálmán t. képviselőtársam beszél obstrukczióról, Tisza Kálmán, a kinek nevéhez — ismétlem, a mit előbb mondottam — aranyszállal van hozzáfűzve az obstrukczió; sajátságos, hogy ifjú gróf Tisza István beszél a sajtószabadságról, e kiről pedig tudjuk hogy haragszik, tehát nincsen igaza. íme, t. képviselőház, a nélkül, hogy a dolog mélyébe mennék, a nélkül, hogy nagy észjogi fejtegetéssel untattam volna a t. képviselőházat, egész röviden bebizonyíthatom azt, hogy báró Bánffy Dezső miniszterelnök úr nem beszélhet parlamenti törvényekről, mert nem ismeri a parlamenti törvéuyeket, Tisza Kálmán pedig nem beszélhet az obstrukczióról, mert nagyon is ismeri az obstuikcziót. (Élénk helyeslés és tetszés a bal- és szélső baloldalon.) De tovább megyek, t. képviselőház, és a tényekből, — pedig a tényeket eltagadni nem lehet — fogom bebizonyítani, hogy nem áll, a KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. IX. KÖTET. 8B mit a t. miniszterelnök úr mondott, hogy a parlamenti élet nálunk lehetetlenné volt téve. Mi a főszabályozója a parlamenti kérdéseknek a végzendő munkák sorrendjénél ? Első sorban a trónbeszéd és a reá adott felirat. Ez szabályozza külső, illetőleg- belső kereteiben, a teendők keretében. A trónbeszédben elmondja a korona, a miket a nemzetre nézve üdvösnek lát. A feliratban felel a nemzet és kiegészíti azokkal a gondolatokkal, a melyeket a nemzetre szükségeseknek és jónak tart. (Úgy van! a széső baloldalon.) És mit látunk, t. képviselőház? Ha egy-egy ülésszak után Összevetnénk a működés eredményét a trónbeszédben tett ígéretekkel, valóban egy zárszámadási bizottságot jó lenne kiküldenünk, mert nagyon nagy az eltérés a kettő között. Hiszen a trónbeszédben a múltkor is, most is már Ígérgette a t. kormány a valuta rendezését, a magyar magánjog behozatalát, a királyi család házasságjogát, a katonai büntető törvénykönyvet, a kereskedelmi törvény revízióját, az egyesülési jogot, a szabad gyülekezési jognak rendezését, a cseléd- és munkástörvényt, és mindezek csak Ígéretek maradtak, de tettekké nem váltak. Hát, t. miniszterelnök úr, ez is a parlamenti működésnek a veszélyeztetése — ígéretek be nem tartása czímén. (Tetszés. Igaz! Ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) De más tényeket is felhozok, t. képviselőház. Midőn az országgyűlés összejött, vájjon volt-e nyoma, csak csirában látható volt-e az, hogy az ellenzék obstrukeziót akar, vagy obstrukczionális törekvésekkel áll elő ? Hiszen egy-két semmitmondó viczinális törvénynek a letárgyalása után áttértünk a költségvetés tárgyalására. És mit tapasztaltunk t. képviselőház? Azt, hogy a költségvetés tárgyalásánál megtörtént az, hogy a hol oly nagy nemzeti jogaink vannak érdekelve, a honvédelmi miniszteri tárcza költségvetését egy nap alatt letárgyaltuk. Megtörtént, hogy bizonyos tárczáknál épen a t. többség csinálta az obstrukeziót. A földmívelésügyi vitánál körülbelül huszonegyen voltak feliratkozva. Kilencz álló napig beszéltek a földmívelésügyi nyomorúságokról, a szocziális kérdésről, a kis embernek a bajairól; és hogy nem hiába beszéltek, kitűnt onnan, mert a t. belügyminiszter úr meghallotta a jó tanácsokat és a csendőrséget az egész országban szaporította. (Derültség. Tetszés a szélső baloldalon.) Hiszen épen Pulszky Ágost t. képviselőtársam, a ki az észjogot is kezeli, (Derültség a bal- és szélső baloldalon. Egy hang a szélső baloldalon: De rosszul! Derültség a szélső baloldalon.) volt az, a ki hallgatásba merült nemzeti pártnak észjogi tanácsokat adott a parlamenti törvényekről, a ki rájuk ezitálta azt, hogy az ellen5 '. Julius a?-é», kedden.