Képviselőházi napló, 1896. IX. kötet • 1897. julius 26–augusztus 19.

Ülésnapok - 1896-147

S4 147. országos ülés 1897. Julius 26-án, hétfőn. pedig az, hogy a muszkavezető', a Húrban, az Axentej Szevér és ehhez hasonló hazaárulók, a kik az akasztófa alól szöktek meg, kapnak nyugdijat akkor, a mikor azok, a kik a hazát védték, koldusbottal járnak . . . (Helyeslés a hal- és szélső baloldalon,) Elnök (csenget); A képviselő úr most olyan kifejezést használt, a melyért kénytelen vagyok rendreutasítani. (Nagy zaj. Felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Hiszen Húrban csak hazaáruló! Elnök csenget.) Lakatos Miklós: Áttérek már most a társadalomra. A társadalom is beteg. A rendszer betegsége áthatott a társadalomra is: ott van a korrupczió, ott van az önérdekhajhászás, ott van a vagyonszerzés, ott a ezímkórság. a protekeziókeresés, a rangkórság. Csinálják a fiatal grófokat, uj bárókat (Derültség a bal- és szélső baloldalon.) és maholnap ott leszünk, hogy kutyabőr kevés leBZ és nyúlbőrre kell irni a nemeslevelet. (Derültség a bal- és szélső baloldalon.) Ez a jelen fotográfiája. Elmondhatom a költővel, hogy : >Magyar nemzet, mivé lettél? Más faj állott :i kihunyt helyére Gyönge észszel, romlott, szívtelen. A dicső nép, mely tanult izzadni S izzadás közt hősi bért aratni, Névben él csak, többé nincs jelen !« S jól mondja Berzsenyi: »Romladozol hazánk És lassan ölő féreg emészt belül ! Fog-e kigyúlni magzatidban. Az ősi szikra . . .« Tudjuk, hogy a gyülekezési jogot is korlátozni akarja a miniszter úr. A gyűlést a rendőrkapitánynak vagy a szolgabírónak kell bejelenteni ; eljön, s ha nem tetszik neki valami kifejezés, megvonja a szónoktól a szót és feloszlatja a gyűlést. Ha még a 16. §. is keresztül megy s a szabadsajtónak nem szájára, hanem lollára klotíírt tesznek: itt lesz az igazi abszotutizmus, de alkotmányunknak vége. A kormánynak az a czélja, hogy megfélemlítse a sajtót. Ezért akarja, hogy a sajtó útján elkövetett magán-becsületsértésekben ne az esküdtszék ítélkezzék, a mely lelkiismerete tisztaságából meríti az ítéletet, nem a merev paragrafusok ide-oda magyarázásából, hanem a miniszter űr által, vagy elődei által kinevezett s tőle előléptetést váró bíróságok. A miniszter úr különbséget tesz becsület és becsület között. Nem csodálnám, ha mint az osztrák hadsereg generálisa lépett volna a miniszteri székbe. Mert eddig úgy tudom, csak az osztrák tiszt uraknál van különbség polgári és katonai becsület között, mert szerintük a katonatiszt becsülete legalább húsz czentiméterrel magasabban áll. (Ügy van! Derültség balfelől.) Hisz a tiszt urak udvarképesek, a polgári elem csak czivil-bagázsi. Lehet, hogy ezektől tanulta a miniszter úr a becsület osztályozását, de az bizonyos, hogy ezzel arczúl üti az esküdtszéket, mert vagy nem bizik benne, vagy nem tartja képesnek arra, hogy felfogja, mi a becsület. Azért akarja az esküdtszéket mint egy mostoha gyermeket mellőzni. Valóban csodálom, hogy a kormány annyira szívére vette a magánbecsület ügyét; csodálkozom, mert hiszen a múlt képviselőválasztások alkalmával a magyar választók becsületét egy cseppet sem óvta meg. (Helyeslés a szélső balfelöl.) Nem a becsület megvédésére, hanem a lelki meggyőződés megvásárlására, a polgári becsület sárba tiprására nyújtott alkalmat. (Úgy van! Úgy van! a szélsőbal felől.) Most pedig a magánbecsület megvédésének örve alatt akar a közszabadságon rést ütni, hogy később még jobban megrendszabályozza. Mindenütt csak a hatalmi túlterjeszkedés czélja a t. kormánynak. Rendőrei által megbírságoltatja az ifjúságot és még hozzá a rendőrkapitány olyan kegyes, hogy leczkét ad az ifjúságnak, mint valami akadémiai professzor, hogy ne politizáljon, hanem tanuljon. Hiszen, jó lett volna 1848-ban! Tudón, ezzel a, rendőrkapitánynyal röviden elbánt volna az akkori ifjúság, de most könnyít' henczegni, mert ott van háta megett a belügyminiszter. (Igás! Úgy van! a szélső baloldalon.) Elnök (csenget): Itt megint nem parlamentáris kifejezést használt a t. képviselő űr; ha még egyszer vét a házszabályok ellen, akkor okvetlenül meg fogom tőle vonni a szót. (Helyeslés jobbfelöl. Nagy zaj és ellenmondás a bal- és szélső baloldalon.) Luby Géza: Utoljára megérjük, hogy parancs-szóra lehet csak beszélni. Elnök: Luby Géza képviselő urat rendreutasítom. (Helyeslés jobbfelől. Zaj a szélső baloldalon.) Lakatos Miklós: Hazafias kötelességet teljesít az ifjúság, mikor az 1848-iki ifjúság nyomdokait követi, mikor Vasvári, Petőfi, Jókai nyomdokait követi, a kik 1848-ban a múzeum lépcsőjéről hirdették a magyar politikai szentháromságot : a szabadságot, testvériséget és egyenlőséget. (Tetszés a szélső boldalon.) Ha ők ezeknek példáit követik, ha tanúinak hazafiasán érezni, azért őket megrendszabályozni, rendőrileg brutálisan büntetni kell 150—180 forint pénzbüntetéssel ? Hazafias kötelességet teljesítenek, ha nyilatkoznak a haza alkotmányos jogainak czélba vett csorbítása ellen, (Helyeslés a szélső baloläalon.) tiltakoznak a quóta ellen, a mint tiltakoztak eddig is, mert joguk volt hozzá.