Képviselőházi napló, 1896. IX. kötet • 1897. julius 26–augusztus 19.

Ülésnapok - 1896-153

158. országos Ülés 189?. augusztus 2-án, hétfőn. \§<J magoknak klientélát minden áron biztosítani, a mi ismét az áraknak természetellenes leszállításával kapcsolatos. Szóval a vad versenynek minden visszásságai előállhatnak, ha ezek ilyen eszközök által nem mérsékelteinek. Ha tehát a kartellnek nincs egyéb czélja, mint az, hogy a teljesen korlátlan és szabad versenynek visszaélései és visszásságai mérsékeltessenek, akkor az közgazdaságilag nem kárhoztatandó, hanem indokolt. Veszélyessé, károssá és megakadályozandóva akkor válik egy kartell, ha monopolisztikus állásra törekszik, oly czélhól, oly irányban, hogy a természetes gazdasági állapotoknak és konjunktúráknak meg nem felelő, mesterséges, túlzott előnyöket biztosítson a maga számára, és a helyzetnek oly kiaknázására törekszik, a mely a tényleges gazdasági körülményeknek, feltételeknek meg nem felel. Miután pedig, — a mint már a múlt alkalommal is bátor voltam jelezni, — eddig azt tapasztaltuk, hogy épen a czukornál a kartell tette lehetővé Magyarországon a czukorgyáraknak a keletkezését, fejlődését és azt, hogy a régebbi és erősebb osztrák gyárakkal a versenyt felvehessék, nem volna magyarországi érdek az, ha mi most oly lépéseket tennénk, a melyek által épen gyárainknak az exisztencziáját veszélyezteti]ők. Ezért nekünk senki más, csak a konkurrens osztrák gyárak volnának hálásak. így áll a dolog, t. képviselőház, és miután maga Blaskovics képviselő úr is elismerte és kijelentette, hogy a czukorkartellt nem mondja gazdaságiliig veszélyesnek már ma, hanem esetleg azzá válhatik a jövőben, részemről nem találom indokoltnak, hogy elítélés nélkül valakit büntessünk, már pedig tényleg ezt tennők akkor, midőn még meg sem vagyunk győződve arról, sőt nem is állítjuk, hogy ezek a kartellek visszaéléseket követnek el, és mégis azon büntetéssel akarjuk sújtani, hogy elvonjuk tőle a prémiumot. De különben is, ez az indítvány és ez a mód, a melyet a t. képviselő úr proponál, még ha indokolt volna is, nem volna czélravezető és nem is volna igazságos. Nem czélra vezető, még ha indokolt volna is, és nem is igazságos, azért, mert méltóztanék megkülönböztetni a gyárost az exporteurtöl. A gyáros nem mindig exporteur és az exporteur legtöbb esetben nem gyáros. Az exporteur egy különálló, önálló foglalkozás. Az exporteur megszerzi a czukrot a gyárostól a restituczió jogával együtt. Tehát megtörténhetnék, hogy azt sújtjuk az restituczió elvonásával, a kinek semmiféle része sincsen abban a bűnben, melyet büntetni akarunk. Azt hiszem tehát, hogy épen ennélfogva teljesen lehetetlen elfogadni azt a javaslatot, melyet a t. képviselő úr proponál, és épen azért e tekintetben kérném, hogy a javaslat eredeti szövege változatlanul Nagyassák. Polónyi t. képviselő úr, úgy látszik, hogy az általános vitából visszamaradt egy beszédet tartott szükségesnek itt ez alkalommal elmondani. Polónyi Géza: Nem maradt vissza! Ott is elmondtam! Lukács László pénzügyminiszter : És ha az a nagy hang, az a prepotens modor, (Úgy van! Úgy van! jobbfelől. Mozgás a szélső haloldalon.) és az önérzetnek túlságos kifejlettsége argumentumok gyanánt szerepel hétnek, akkor be kell vallanom, hogy a t. képviselő úr beszédében a leghatalmasabb argumentumok foglaltatnak, a melyek képesek meggyőzni mindenkit arról, hogy neki igaza van. (Helyeslés jobbfelöl. Mozgás a szélső baloldalon.) Elnök (csenget): Kérek csendet! Lukács László pénzügyminiszter: Miután azonban azt hiszem, ho^y a beszédnek esien argumentácziói olyanok, a melyekre áll a latin közmondás, hogy csakis »ignotos fallit«, a kik értik ezen dolgokat, a kik akarnak azokkal foglalkozni, azok előtt, azt hiszem, ezen argumentumokra, a miket a t. képviselő úr használt, ráillik a latin közmondás másik fele, hogy »notis est derisui«. (Helyeslés jobbfelől. Mozgása szélső baloldalon. Felkiáltások: Halljuk a czáfolatot!) Mindenekelőtt a képviselő úr azt veti a szememre, hogy a javaslatnak módosított sző vege, melyet én beterjesztettem, egészen más kérdést foglal magában, mint az eredeti javaslat. Megengedem, hogy vannak új elemek abban a módosításban, olyanok, a melyek az eredeti javaslatban nem foglaltattak. De ki az oka annak, hogy kénytelen voltam ily átalakítást tenni a (Felkiáltások a szélső baloldalon; Későn adták be!) javaslaton? Azt hiszem, senki más, mint azok a t. képviselő urak, a kik egy másfél hónappal ezelőtt beterjesztett, két szakaszból álló törvényjavaslatot, melyről tudták, hogy annak bizonyos határideig le keli tárgyalva lennie, mert különben az állami életben konfúziót íog előidézni, jónak láttak öt héten keresztül pertraktálni. (Úgy van! Úgy van! jobbfelöl. Zaj és felkiáltások a szélső baloldalon: Miért terjesztették be oly kés8n ?) Hát ha ezt a t. képviselő urak indokoltnak találták, akkor ne méltóztassanak nekem szemrehányást tenni azért, hogy most kénytelen vagyok alkalmazkodni a tényleges viszonyokhoz, kénytelen vagyok oly módosításokat tenni, mely a mai viszonyoknak megfelel. (Helyeslés. Úgy van! jobbfelől. Mozgás a szélső báloldalon.) Azt mondja a t. képviselő úr, — és ezt igen nagy hangon hirdeti, — hogy a pénzügyminiszter hamis adatokkal szolgál a törvény-