Képviselőházi napló, 1896. IX. kötet • 1897. julius 26–augusztus 19.

Ülésnapok - 1896-153

158. országos ülés 1897. augusztus 3-án, hétfőn. 161 czárnyi prémium Angliában egy pillanatra sem fogja megvédelmezni piaczunkat, hanem tessék keletre menni, hol ez a differenczia nincs. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A múlt évben konstatáltam, hogy a magyar export Angliában nincs nagy mértékig érdekelve. Hivatalos adatok szerint kimutattam, hogy Angliában összesen 3084 métermázsa exportunk volt 1895-ben s hogy ha mi ezt el is vesztjük, valami nagy szerencsétlenség nem történik. Kezembe vettem a hivatalos statisztikai adatokat és mohó kíváncsisággal lestem, mi történt a prémium felemelése folytán a magyar kivitellel az angol piaczon. íme itt van a hivatalos példány. Míg 1895-ben 11 forint adó és öt millióban kontingentált prémium mellett, exportáltunk Angliába 3084 métermázsát, addig a felemelt prémium után 1896-ban 4732 métermázsát. (Ellenmondás a jobboldaton.) Az export Angliába tehát tavaly sokkal kisebb volt. Ezt akartam kimutatni. (Zaj jobbfelöl.) Bocsánatot kérek, ezt elhibáztam, bevallom, most látom, hogy e tekintetben téves az állításom, nem is folytatom tovább. Hanem nézzük meg a többi kérdéseket; a mi export-többletünk miképen áll elő? Mert tavaly volt 327.000 métermázsa, az idén 482.000 métermázsa. Ez előáll az Egyesült Államokba szállított czukormennyiség után, mely 218.685 métermázsát mutat ki és 161.000 métermázsa behozatalt Természetesen ez nem a 13 forinttal megadóztatott finomított czukor. Ez a többlet nem az angol piaczra, hanem az Amerikába való versenyünk folytán állott elő, de az amerikai verseny a Dingley-bilí folytán leszorult, ágy hogy a mi prémiumunk az Amerikába való verseny tekintetében minket a legtávolabbról sem biztosít s jövő évben ezt fentartani képesek nem vagyunk. Most térjünk át egy konkrét adatra. Kimutattam, hogy Magyarország mérlege 482.485 métermázsa erejéig aktiv. Ellenben Ausztriából van behozatalunk 386.474 métermázsa, a melyből finomított czukor 315.430 métermázsa. Ha ezt a finomított czukrot, mely nálunk fogyasztásra kerül, átszámítom, vagyis 20°/o-ot hozzáadok, körülbelül kijő 420.000 métermázsa; ennyi nyers czukorra van szükség ama finomított czukor előállítására. Ez azt jelenti, hogy ha azt a 315.000 métermázsa finomított czukrot, mely nálunk fogyasztatik, de Ausztriában fizeti az adót, ki tudjuk szorítani: akkor a mi export többletünkkel tudniillik a nyers czukorral fedezzük az osztrák importot és semmiféle prémiumra szükségünk nincs. Erre persze azt mondják: a közös vámterület mellett egyforma elvek szerint kell kezelni a fogyasztási adókat; hát ez nem lehetséges. De annak, hogy mi osztrák czukrot fogyasztunk, más oka van: a hitelKÉPVH. NAPLÓ. 1896 — 1901. IX. KÖTET. kezelés. Ausztriában van 212 czukorgyär, nálunk 20. Már most a magyar kereskedő hamar kimeríti ,hitelét a magyar gyáraknál, melyek e tekintetben nagyon difficzilisek. Akkor aztán a 212 osztrák czukorgyár közííl mindig akad egy kettő, a mely neki hitelez, mert ott a gyárak kevésbbé difficzilisek. Az a kereskedő tehát nem hazafiatlanságból, nem is azért, mintha olcsóbban kapná ott a czukrot, hanem mert kényszerhelyzetben van, osztrák gyárból hozatja a czukrot, Ezen az állapoton csak egy úton segíthetünk : a hitelviszonyok javításával. A kormány nem kényszeríthet senkit sem, hogy a kereskedőnek hitelezzen, csak a hitelviszonyok általános javítása mellett lehet azt előidézni, hogy a magyar czukorgyárak által adott hitel ne legyen olyan könnyen kimeríthető. Röviden szólva s erre nézve Hieronymi Károly t. képviselőtársam, ki az iparbank élén áll, bizonyára konkrétebb javaslatokat fog előterjeszteni, miként kell azon segíteni, hogy a magyar czukorfogyasztók és kereskedők ne legyenek kényszerítve az osztrák hitel által az osztrák importra ? Árra nézve, hogy a dolog inkább áll érdekében Ausztriának, mint nekünk, igen egyszerű a felelet. Ausztriában 212 czukorgyár van, Magyországon csak 20. Magyarországon az export 7,700.000 forint erejéig van aktive érdekelve e mérlegben, míg Ausztria, a mint a t. pénzügyminiszter úr maga is mondja, 80—90 millió forint erejéig. (Lukács László pénzügyminiszter tagadólag int.) Ezt tetszett mondani a múltkor. Ha ezeket a számokat akczeptáljuk, akkor nem szükséges azt kérdezni, hogy kinek áll nagyobb érdekében a túltermesztéssel szemben védeni ezen ipart. Evidens dolog, hogy a kereskedelem szempontjából is Ausztriának inkább áll érdekében, mint nekünk. Azt is felhozta a pénzügyminiszter úr, hogy az Isten szerelméért, mi lesz a valutával, ha mi ilyen exportképes árúnál csökkentjük az exportot és lehetetlenné teszszük, hogy Ausztria aranyváltókkal dolgozhassák 80—90 millió forintnyi 'xportja erejéig. Mióta vált feladatunkká, hogy mi a magyar közönséget megadóztassuk azért, hogy Ausztria könnyebben szerezhesse be magának az aranyat és mióta lett ez magyar pnlitika, hogy azért, hogy az osztrákok jobban tudjanak aranyat beszerezni, mi adóztassuk meg a magyar közönséget? Hiszen ha export-czikkeknek prémiumokkal való forszirozását akarjuk biztosítani, hogy a valutát ne tegyük kétségessé, akkor adjunk mindjárt a lisztre és a marhára is export-prémiumot, mert ezek aztán igazáu kiviteli czikkek Magyarországon. Miért nem áll elő a pénzügyminiszter úr a lisztre nézve is kiviteli prémiummal? Mikor előállott Rosenberg Gyula képviselő úr a gabona-prémiummal, az