Képviselőházi napló, 1896. IX. kötet • 1897. julius 26–augusztus 19.

Ülésnapok - 1896-153

J62 1&. országos ütés 1897. egész képviselőház kinevette. Ha mi aranyváltókkal dolgozunk a gabona és liszt érdekében, akkor nekünk is érdekünkben állna az osztrákok segélyével ilyen export-prémiumot létesíteni. Az az argumentum a magyar törvényhozásban, hogy Ausztriának tegyük lehetővé az arany beszerzését e prémiummal, az, a mit nem tartok én magyar politikának. (Helyeslés bálfelöl.) A kartellre nézve nem szükséges, hogy külön nyilatkozzam, már elmondottam a múlt alkalommal, liogy a rayonirozásnál milyen hátrányunk van, most pedig konstatálom, hogy a legutóbbi kartell a fogyasztókkal szemben sokkal nagyobb áremelkedést idézett elő, a menynyiben Magyarországon a termelés és a piaczi ár a prémium hozzáadásával sokkal drágább a a fogyasztás, mint ezeknek a tényezőknek az összegezése, mert ezek adnának 14 forint 50 krajczárt, a kartell azonban biztosította a 15 forint fogyasztási árt, tehát 50 krajezárral magasabb a fogyasztási, mint a kiviteli ár, a prémiummal együtt. A pénzügyminiszter úr a múlt alkalommal volt szives bennünket azzal is vádolni, hogy mi társadalmi forradalmat akarunk csinálni, hogy mi lázítunk a tőke ellen, sőt volt olyan kegyes bennünket az antiszemitizmus vádjába is bemártani. Erre nézve csak azt jegyzem meg, hogy akkor, midőn a pénzügyminiszter úr azt a társadalmi forradalmat oda ugrasztotta, hogy az a fidei kommisszumok, a közép és nagybirtokosok ellen is támadjon, ebben én nem látom a kormányzati bölcseséget. Abban pedig, hogy a t. miniszter úr az elleuzéket azért, mert osztrákoknak nem akar prémiumot megszavazni, az antiszemitizmus gyanújába keveri, egy kis auachronizmust látok. Magyarországon politikus emberek ilyenféle dol gokat nem szoktak elkövetni és ezt senkisem fogja önöknek elhinni. Ha az antiszemitizmus, hogy mi a prémium ellen dolgozunk, akkor tessék akezeptálni, hogy az önök dolga meg szemitizmus. Ha önök filoszemita politikát akarnak Magyarországon csinálni és elismerik azt, hogy mi antiszemiták vagyunk akkor, mikor Ausztriának nem akarunk prémiumot adni: én ehhez önöknek csak gratulálhatok. Még csak két dologra akarok röviden reflektálni. A t. pénzügyminiszter úr volt szíves bennünket megvádolni azzal, hogy mi a magyar parlamentarizmust kompromittáljuk és hogy majd meg fogja ő azt mutatni, hogy a többség akaratának érvényesülni kell. Én a magam részéről akczeptálom azt a parlamentáris tételt, hogy a többség akarata tiszteletben tartandó és érvényesítendő. Ámde ez akkor fog megtörténni, ha a többség akarata legális. Ennek a legalitásnak pedig alapfeltétele az, hogy a többség augusztus 2-án, hétfőn. akaratából csak az beszélhet, a ki tényleg maga is a többség akaratából beszél, (Igaz! Úgi/ van! a hal- és szélső baloldalon.) de a hamisítatlan és igaz többség akaratából. (Helyeslés a bil~ és szélső baloldalon.) Azt hiszem, ép ilyen többség akaratáról van szó ebben a kérdésben, mért hogy az egri választást valaha valaki a többség akaratának és kifolyásának tekintse, ezt nem fogom elhinni soha. Tehát az, a ki a parlamentarizmusról valakit oktat, igyekezzék, hogy a fején vaj ne legyen, mert különben röviden csak azt a közmondást czitálom rá, hogy : csúnya az. a mikor a bogár köhög. (Derültség balfelöl.) Még egyet. A t. miniszter úr a múltkor megtette azt a lovagias dolgot, hogy mikor Eötvös Károly t. képviselőtársam őt az őrültséggel vádolta, akkor azzal válaszolt: Kérem az én javaslatomra, a melyre különben mindjárt rá fogok térni, ne tessék azt mondani, hanem alkalmazza ezt Horánszky Nándorra, mert én azt közöltem nemcsak ő vele, hanem az ellenzék vezérférfiaival is. Ez azonban nem való, mert e javaslat csak egygyel lett közölve. (Mozgás.) Már most. a t. pénzügyminiszter úr így okoskodik : hogy ha én okos dolgot csinálok: akkor a dicsőség az enyém; ha oktalanságot, akkor a felelősség a Horánszky Nándoré. Bocsánatot kérek, t. miniszter úr, nem tartom korrekt dolognak tiszteletben álló, távollevő férfiakról úgy emlékezni meg, hogy akkor akarom ő rá tolni az őrültség gyanúját, mikor nincs itt, s így nem deprekálhat arra nézve, igaz-e, hogy ő hozzájárult ezen módosításhoz, vagy nem? De akár járult hozzá, akár nem: ha okos dolog ez a javaslat, akkor az érdem a miniszter úré; de ha nem okos, abból talán még sem következik az, hogy ha, ponamus casum, én azt helyeselném; a t. miniszter úr, ki benyújtja a javaslatot s ki mint kormányférfiú felelősségének terhe alatt ezt megszavaztatja, és végrehajtani akarja, menekül a felelősség alól. A legildomosabb — Horánszky Nándor hozzájárulása esetén is — csak az lett volna, hogy az erkölcsi felelősséget megoszszák a politikai felelősségnek teljesen a maga számára való követelése mellett s azt az eljárást, hogy az őrültség vádját egészen Horánszky Nándorra akarja hárítani, nemcsak fairé, hanem korrekt dolognak sem tartom. Az új szövegnek két jelentékeny része van. Az egyik az — és gondolom, ez az, A mire nézve szóban volt, hogy ez őrültség, mert ez volt a lapis offensionis — hogy mi alkotunk egy törvényt, melynek a hatálya csak addig tart, míg Ausztriának, tehát egy külföldi államnak tetszik. Mély tisztelettel kérem a kormányt » és a többséget, hogy e módosítást ejtsék el;