Képviselőházi napló, 1896. IX. kötet • 1897. julius 26–augusztus 19.
Ülésnapok - 1896-153
160 153. országos ülés 189?, augusztus 2-án, hétfőn. részében először a gyárak maguk bérelnek terű- ! leteket, a melyeken saját répát termelnek? Tehát ott a szállításnál csak az önköltséget szabad számítani és nem a fuvarbért. Másodszor nem tudja a t. képviselő úr azt, hogy Magyarországon az a pár termebí is, a ki czukorrépát termel, a szállítást tartozik ingyen teljesíteni, mert visszakapja a répaszeleteket? Tehát a fuvar rendszerint ott, a hol nem önköltségen szállítta tik, a répaszeletekkel kompenzáltatik. De, t. képviselőház, én nem beszélek optimisztikusan, mondjunk sokat, hogy a ló- vagy a vasúti fuvar métermázsánként 50 krajczár. Ez csak elég! (Élénk felkiáltások a baloldalon: Nagyon sok!) Mondtam úgy-e, t. képviselő úr, hogy nincs fuvarköltség nagyban és egészben, vagy csak nagyon jelentéktelen van. De én mondom, hogy legyen 50 krajczár. Az 8 forint. Most mit kell házzászámítani ? Hozzá kell számítani a gyártási költséget, a gyáros tőkéjének kamatoztatását, a gépek kopását, leirásokat stb. Ezt átlagosan Magyarországon is érvényes és az ezredéves kiállításon is bemutatott statisztika szerint 2 forint 50 krajczárral számítják métermázsánként az egész világon, beleértve a hitelezés körül előállható leírásokra eső quótát is, 3 és mindent. Ez ad optimisztikus számítások mellett maximális termelési árnak 10 forint 50 krajezárt. A mi bizonyítja, hogy ha 14 forint 50 és 60 krajczáros árak vannak a kivitelre, a belterületen pedig 15 forintos árak, akkor métermázsánként nem 1 forint 50 és 1 forint 60 krajczár a tiszta nyereség, hanem 4 forint és 4 forint 50 krajczáros. No, t, pénzügyminiszter úr, ezt az adója szempontjából tessék most megtanulni; jövendőre pedig ne koczkáztasson olyan állítást, hogy a gyáros 1 forint 50 és 60 krajezárért dolgozik. De most még érdekesebb, t. képviselőház. Nézzük meg már most a finomított czukor kérdését, (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) illetőleg a nyersezukorra vonatkozó árdifferencziát. Először is a pénzügyminiszter úrnak szíves tájékozásul megjegyzem, hogy a nyersczukorból 80 százalék lesz finomítva, vagyis 100 kilogramm nyersczukorból 80, — vagy a mennyiben jobb raffiuériája vau — 85 százalék finomított czukor állíttatik elő. Én a kedvezőbb kalkulust veszem és a 80 százalékkal fogok dolgozni. Már most a raffinériánál mit kell számítani? A nyersczukorról kimutattam, hogy optimisztikusan számítva 10 forint 50 krajczárba kerül métermázsája. Most a 20 százalék veszteségre hozzá kell még adni 2 forint 5 krajezárt, minek következtében 12 forint 55 krajezárt kapunk, ha a veszteséget hozzá számítjuk. Ujabbi 2 forint 50 krt kell hozzá számítani a raffmálás költségeire s ezzel az kitesz összesen 14 forint 55 I krajezárt, kerekszámban 15 forintot. Tehát 15 forintba kerül a raffinált ezukornak métermázsája. Ehhez hozzáadva 13 forintot, a fogyasztási adó összegét, összesen 28 forintot nyerek, s mégis azt találjuk, hogy 25 forint 50 krajezárért adják el a finomított ezukrot, pedig minden emberi számítás és optimizmus mellett kerül a czukor métermázsája a gyárnak 28 forintba. Itt tehát a tiszta haszon 7 forint 50 krajczár, a nyersczukoruál pedig 4 forint a minimum. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A t. pénzügyminiszter árnak figyelmébe ajánlom, hogy mikor ilyen közgazdasági kérdésről beszélünk jó lesz hasonló óvatossággal az ilyen alapos számítást előterjeszteni, és nem valótlan adatokkal előállani, Azt mondja a t. pénzügyminiszter úr, hogy ha felverteik az a kérdés, hogy Ausztriának van-e az előnyére vagy nekünk, erre nézve felemlíti, hogy mi kedvezőtlenebb feltételek közt vagyunk. A pénzügyminiszter úr sokat méltóz tátott ezzé] a kérdéssel foglalkozni, de egy dolgot gehogy sem akar megérteni, mert úgy látszik félreértette a szónokokat, mi azt mondjuk, hogy Magyarország a Vorfracht szempontjából, — talán jobban meg fogja érteni, ha németül mondom, — az előviteli bér szempontjából, hátrányosabb helyzetben van, mint, Ausztria a francai a és az angol piaczia nézve, különösen az angolról beszélek, vagyis nekünk nagyobb a Frachtunk Angliába, mint Ausztriának. Ha Magyarország drágábban termel, mert a napszám stb. drágább, ha a magyar répa kevesebb ezukortartalmú, mint az osztrák répa, tehát ebben is hátrányban vagyuuk, mert az osztrák gyárakban a léfejlesztési gépek sokkal nagyobb tökélyen állnak mint Magyarországon, tehát ha ugyanazon mennyiségű répából Ausztriában több ezukrot olcsóbban állítanak elő, mint Magyarországon ; tehát ha a gazdasági kedvezőtlen konjunkezióknak egész szeriese áll hátrányunkra, akkor egyforma prémiummal, Ausztriával nem versenyezhetünk. Ez csak tiszta beszéd, mert ha prémiumokkal akarunk dolgozni, akkor annyira kellene a prémiumot felemelni Ausztriával szemben, hogy azt a diszparitást, a mely előáll a termelés- és vitelbér kérdéseiben, szintén fedezzük a prémiumban. De ha egyforma prémium mellett dolgozunk, tiszta lehetetlenség, hogy mi azzal reusszáljunk. Mi következik be? Azt mondják önök, hogy Németország felemelvén a prémiumot tav-dy augusztus 1-én — ezért léptetik önök is augusztus 1-én életbe, — nekünk is prémiumot kell csinálni, mert különben elveszítjük az angol piaezot ós Németország bennünket lever. Én már tavaly megmondtam az én szaktudós pénzügyminiszteremnek, hogy az 1 forint 50, 1 forint 60 és 2 forint 30 kraj-