Képviselőházi napló, 1896. IX. kötet • 1897. julius 26–augusztus 19.

Ülésnapok - 1896-151

151. országos ülés 1897. Julius 30-án, pénteken. 101 rolt a magyar czukoriparra az osztrák czu­koriparral szemben való védekezés tekintében. Én azt hiszem, hogy azon magyar czukorgyá­rosok, a melyek az osztrák czukorgyárosokkal kartellre léptek, bizonyos tekintetben, vagy csakis a saját érdekük szempontjából tették azt; de már annyira önzetlen hazafiaknak még sem ismerhetem el őket, hogy tisztán csak a mi nemzeti érdekeink megóvása szempontjából léptek volna oly kartellre, mint a milyen kartell-szer­ződés most legközelebb is napfényre és nyilvá­nosságra jött. A kartell-kérdés annyira fontos, hogy, bár a mélyen tisztelt előadó úr akként nyilatkozott, hogy egyáltalában nem vonható be a czukorprémium kérdésének keretébe, mégis másrészről elismerte, hogy ezzel a kérdéssel fog­lalkozni kell. Én azonban azt mondom, hogy akkor, a midőn itt e házban nemcsak ezekről a padokról, hanem a nemzeti párt, tehát az ellen­zék második árnyalata részéről is, igen tekin­télyes szakférfiak azon nézetüket fejezték ki, hogy a kartellben levő czukorgyáraktóí meg­vonandó az állam által adandó prémiumkedvez­mény, alig lehet ezen kérdést ezen javaslatnál mellőzni és így szükséges, hogy ezzel a kér déssel egy kissé behatóbban foglalkozzunk; (Halljuk/ Halljuk!) mert én azt hiszem, hogy a részleteknél sok oly javaslat fog előterjesztetni, mely egyenesen ismételni fogja az én határozati javaslatom azon részét, a melyben az foglaltatik, hogy a kartellben álló ezukorgyárak az állam által adandó kedvezményben ne részesíttessenek. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A közgazdasági téren minden esetre új és nagyon aktuális kérdés a kartellkérdés. (Halljuk ! Halljuk! bal felől.) Mi magyar gazdák evvel a kartell-rendszerrel és evvel a kérdéssel jóformán akkor találkoztunk először, a mikor a budapesti malmok és a magyarországi ezukorgyárak kar­telleket alkottak. A maguk teljességében ezeket a kartellszerződéseket azonban sohasem voltunk képesek felismerni, mert nyilvánosságra sohasem hozattak, sőt az illető gyárak és malmok aoy­nyira titokban kívánták tartani, hogy, ha fel­vettetett egy vagy más közgazdasági tanácsko­zásokban, vagy például a magyar országos gazdasági egyesületben a kartellkérdés, mind­annyiszor következetesen tagadták, hogy ők kar­telibe állottak volna és köztük kartellszerződés léteznék. Ennélfogva csakis arról van pozitiv tudomásunk, a mit megfigyelés útján tapasztal­hattunk. Tudomásunk pedig az, hogy mihelyt valami ipar kissé felvirágzásnak indul, a kar­tellszerződések erre az iparra vonatkozólag azon­nal szerződésre lépnek. (Ügy van! Úgy van! balfelöl.) így volt ez például a petróleum- és a czukoriparral is. Mihelyt ezen iparágak kissé lendületet vettek, a kartellszerződéseket azonnal megkötötték az illető gyárosok. (Ügy van! a szélső baloldalon.) Hogy mily mérvet öltött a kartell különösen a külföldön, arra nézve a minap került a kezembe egy kimutatás, a mely­ből azt láttam, hogy Amerikában már több mint 300 kartell van. Németországban is mintegy 140 és Ausztriában 38. Hogy a kartellek a közhasználatban levő fogyasztási és egyéb czikkeket milyen nagy mértékben ölelik fel s milyen nagy mértékben dolgoznak különösen Amerikában, erre nézve ennek az évnek első napjaiban megjelent egyik amerikai lapban olvastam, hogy az amerikai kartellek, vagyis trust-ek több mint l 1 /^ mil­liárd felett rendelkeznek és hogy nemcsak a legszükségesebb fogyasztási czikkeket kerítik a birtokukba és monopolizálják, hanem még más természetű czikkeket is. Kitűnik ez ama lapból, a melyben közölve van, hogy milyen czikkek állanak az amerikai kartellek birtokában. Itt van a hús, a ezukor, a liszt, a só, a szén, a petróleum, a faolaj, a tej, szesz, szappan, kemé­nyítő, szivar, dohány, továbbá a szőrmeárúk, keztyűk, órák, gombok, czérna, kötél, drót, olaj, pcácsi, (Derültség.) már tudniillik olaj-pogácsa, azután a papírzacskó, agyagárú, levélpapír, spongya, fűszer, kárpit, puskapor, fa, festék, ólom, réz, márvány, homokkő, szurok, enyv, üvegpapir, gép, gyufa, bőr, gummi, komló, gőz­kazán, szilvalekvár, (Derültség.) tengelyek, moz­donyok, zsebkések, iskolaszerek és iskolaköny­vek; mind a kartellek kezében vannak; sőt tovább mennek, a bebalzsamozást, a koporsó­készítést és a sírkőgyártást is monopolizálják. Mikor a kartellnek a túlkapásait meg aka­rom fékezni, akkor én ezen ijesztő példákra hivatkozom és nem akarom, hogy az egyed, az egyes egyén nemcsak életében, hanem még ha­lála után is a kartelleknek a veszedelmes mo­nopolizálásával legyen kénytelen találkozni. Két­ségbevonhatatlan tehát, hogy a folytonosan növekedő kartelleknek az éj modern életben való szereplése nagyon, de nagyon veszedelmes momentum, a mely, ha vele komolyan nem fog­lalkozunk, különösen a nyerstermelőkre nézve itt Magyarországon is nagyon veszélyessé vál­hatik. Annálfogva nagyon óhajtottam volna, ha ezen tárgyalás folyamán, a mely igen szép al­kalmat adott volna, a kartellekről azon nagy auguroknak véleményét meghallgatni, a kik mintegy monopolizálják Magyarország közgazda­sági érdekeit, mondom, igen érdekes dolog lett volna meghallgatni, hogy micsoda véleménynyel vannak a kartell ékre vonatkozólag. Azonban ez nem történt meg. Azok, a kik be vannak avatva a kartellek titkaiba, némaságukkal takargatták a kartelleknek talán azon titkos megállapodásait, a melyek, ha nyilvánosságra jönnének, mindeu

Next

/
Thumbnails
Contents