Képviselőházi napló, 1896. VIII. kötet • 1897. julius 5–julius 24.

Ülésnapok - 1896-131

ISI. országos ülés 1E meg, hogy a prémium felemelése óta mennyivel emelték fel a gyárosok a czukorrépa árát! Elhiszem, ha mondják. De itt nem a gazdaközönség van érdekelve, különösei) nem a népgazdák, pedig minden józan politikának ezeket, mint Ieggyöngébbeket kellene támogatnia. Méltóztassanak most megengedni, hogy a szétárasztott tömjénfüstbői kihámozzak egy adatot. Tudom, hogy az előadandókban a t. pénzügyminiszter úr ártatlan, mert ő a maga politikájának megvalósításában sokkal reálisabb. A sopronmegyei répatermelők 1897. június 30-án tartott értekezletének feliratáról van szó ugyanis, a melynek hitelességéért nem felelhetek, mert nem énhozzám jött. A végén azt mondja: »Alulírottak által 124.050 katasztrális hold terület képviseltetik.« (Derültség a szélső baloldalon.) Erről ráismerek a stílusára és úgy látom, hogy erre blankettáik vannak. Azt hiszem tehát, t. ház, bátran mondhatom, hogy a pénzügyminiszter úr ebben ártatlan. (Derültség a szélső baloldalon.) Ebből az következik, hogy Sopronmegyétől eltekintve körülbelül 35.000 holdra tehető az egész terület, a mely Magyarországon czukorrépával van beültetve. A t. előadó úr a vita bevezetése alkalmával ugyanis a következőket mondotta (olvassa): »Hogy csak némileg képét nyújtsam annak az érdekközösségnek, a mely a nagy- és középbirtok és a czukorgyárak között fennáll, kénytelen vagyok néhány számbeli adatot felhozni. Csakis a legmarkánsabb adatokat fogom előterjeszteni, a melyek úgy a házat, mint a közvéleményt e tekintetben tájékoztatni alkalmasak. Utalok mindenekelőtt arra, hogy e pillanatban körülbelül 160.000 katasztrális hold az a terület, a mely a répatermelésben közvetlenül érdekelve van.« Miután rá lettem terelve erre a térre, kénytelen vagyok itt nyomatékkal kiemelni, hogy a t. előadó úr is az igazsághoz híven elismerte, hogy a nagy- és középbirtok, még pedig a nagybirtok nagyban, a középbirtok pedig igen kis mértékben van itt érdekelve. Én azon tudatból kiindulva, hogy Magyarország 17 milliót meghaladó lakossága közül vajmi csekély azon kiválasztott tízezrek^száma, a kik a nagybirtokosokhoz sorolhatják magukat nagyon kellemes öntudattal, én nem vagyok hajlandó oly adót megszavazni a nép vállaira és terhére, a mely a nagybirtokosok javát czélozza. (Élénk helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon.) Én, t. ház, az argumentumokat a kompetens helyen keresem s minthogy a nagy- és középbirtok mellé az előadó úr nem is merte odatenni a kisbirtokot, ennek az az oka, mert . Julius 7-én, szerdán. gg nálunk Magyarországon különleges a helyzet; nálunk a kisbirtok nincs érdekelve a czukorrépatermelésnél azért, mert elhibázott alapokon nyugszik nálunk az egész czukoripar, mert az egész egy falzum, a melyet mint gazdasági tényezőt elfogadni nem lehet. (Úgy van/aszéhő baloldalon.) k7^ tgyedűii helyes alap, a melyen a czukoripart összeköttetésbe lehet hozni a gazdasági érdekekkel, a szövetkezeti czukorgyárak. Ezeknek istápolásáról t. kormányunk még eddig nem ért rá gondoskodni, mert el volt foglalva a sajtószabadságra irányuló törekvésekkel. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Mint epizódot, méltóztassék megengedni, hogy felemlítsem, hogy a t. pénzügyminiszter úrnak, a kivel ha egy kissé bővebben foglalkozom, azt hiszem, talán mégis sikerülni fog megváltoztatni elhatározását, egy alkalommal azt voltam bátor megmagyarázni, hogy benyújtott költségvetése nem egészen reális. Szörnyű mód tiltakozott ellene. Igaz, hogy azzal a megtiszteltetéssel is kitüntetett, hogy nem mondta azt, a mit a t. miniszterelnök úr igen gyakran szokott felénk mondani, hogy: »uem tartom érdemesnek, hogy vele foglalkozzam.« (Derültség a szélső baloldalon.) Kubik Béla: Ez plátói nyilatkozat! (Derültség.) Barta Ödön: Én azon időben erre rámutattam, igyekeztem ezt adatokkal is kimutatni. Nem akarom azokat most a világért sem ismételni; de megemlítem, hogy az akkor felhozott indokok között, az, a mely a költségvetés irrealitását kimutatja, nem volt felemlítve, a mit most mondok. Az 1897-re előirányzott bevételek közt szerepel a most felemelendő czukoradóhól eredő azon többlet is, a melyet a pénzügyminiszter úr is elismert, midőn kijelentette, hogy az 400.000 forintot tesz, úgy hiszem 350 ezer forintra igyekszik azt leszállítani. Tény azonban, hogy a fogyasztási adó előirányzata a költségvetésben előfordul ; az is tény, hogy erre az esztendőre július 31-ig a czukornádat csak az 1896 diki törvény alapján lehet bevenni; az is tény, hogy a czukoradó az 1888-iki alaptörvények alapján mázsánként két forinttal kisebb és az is tény, hogy a miniszter úr által is elismert 700.000 mázsányi fogyasztásnál ez a jövedelem két forintot tevén ki mázsánként, 1,400.000 forintra rúg. Ennek a hátralevő öt hónapon keresztül való behajtására a miniszter úr jogosítva azonban nincs. Hogy ha tehát egy költségvetésbe oly tétel illesztetik be, mint bevétel, a melynek behajtására a miniszternek jogosítványa és a mely az ő javára a törvényhozás által folyósítva nincs, az legalább is jogosan hívja ki azt a nyilatkozatot, hogy az a költségvetés nem reális. (Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Azért térek most erre vissza, mert