Képviselőházi napló, 1896. VIII. kötet • 1897. julius 5–julius 24.
Ülésnapok - 1896-131
131. országos ülés 1897 t. kormány végre a helyzet konzequeneziájával máskép leszámolni nem lévén képes, behozta a házba a javaslatot, akkor oly torzalakban hozta be, hogy azoknaka kik ezen intézményért évtizedek óta küzdöttek, kénytelenek vagyunk ellene állást foglalni. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) A rokon sajátság, a mely azon eset és a mai között fenforog, abban áll, hogy köztudomású dolog, hogy a kik ezen oldalon ülnek, kii] önösen a nemzeti párt, — azt nevezem meg először — agrarizmussal volt mindig vádolva; a függetlenségi párt gyökere köztudomás szerint a nép szivében van, a néppárt a nevében hordja a jellegét, hát minket, ezen pártokat, melyek vérükkel és életükkel a néphez vannak fűzve, a kik nem hatalmi érdekből, hanem meggyőződésből küzdöttek a népért, szembeállítanak a néppel s azt mondják, hogy a mikor ezen javaslattal szemben állást foglalunk, a mezőgazdaság ellen küzdünk. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Hát ez parlamentarizmus ? Ez a parlamentarizmus meghamisítása! (Igaz! Ügy van ! a hal- és szélső baloldalon.) Hiszen van-e nagyobb meghamisítása a parlamentarizmusnak, mint mikor a parlamenthői tévhitet terjesztenek a nép közé és eltávolítani igyekeznek azt a pártot, a mely mindig csak a tiszta meggyőződést szolgálta? (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Nagy elbizakodottság lenne, ha fötételezném csak egy perczig is, hogy akármely argumentummal indokolnám meg álláspontomat, nekem sikerüljön, a mi senkinek sem sikerül, mert a kinek sikerülne, az nincs bent, hogy sikerülne más elhatározásra birni a t. kormányt, mint melyet ezen törvényjavaslatnál elfoglalt. Ki van adva a jelszó; pártkérdés minden, a mit az ellenzék ellenez. En meg állok itt, t. ház, mert itt az én közjogi tudományom megakad. Én nem tudom megérteni, hogy miért van joga valakinek még ma ellenzékinek lenni, miért van joga egy kerületnek, ha azt semmiféle úton nem sikerűi eltéríteni, ellenzéki programmal megválasztott képviselőt ide beküldeni, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) és miért igazolják önök, hiszen a hatalom a kezükben van. A ki ellenzéki, önök szerint csak arra való, hogy itt üljön, vagy nem is üljön, hanem csak létezzen, támogassa az önök törekvését, vegye fel illetményeit és számítson mint numerus. Ha önök ezt a praxisba átviszik, nagyon meg fogja gondolni minden ember Magyarországon nem azt, hogy ellenzékire szavazzon, hanem, hogy ellenzéki mandátumot vállaljon. (Igaz! Úgy van ! a szélső baloldalon.) Ez azonban nem egyezik meg sem a mi érzékünkkel, sem azon kötelességekkel, a melyeknek teljesítését a nép részéről magunkra vállaltuk. Mi nem szerződésszerüleg jutottnuka man'. Julius 7>én, szerdán, 5 \ dátumhoz, (Helyeslés a szélső baloldalon.) nekünk kötelességeink vannak, melyeket magunkra vállaltunk, mert mondottuk, hogy más hatalommal kell egyezkednünk. Önök azt követelik tőlünk, hallgassunk és a mint egy vita folyamán négy ember megszólal, már azt mondják, hogy obstrukczió van. (Zaj és felkiáltások jobbfelöl: Negyedik?) Méltóztassanak hangosabban közbeszólni, akkor reflektálok rá, de így nem tudok. Hát én nem tudom, hogy minő fogalom az az obstrukczió, nem is tartozom azon szerencsések közé, a kik önökkel átküzdotték az obstrnkcziót, mert önök csináltak obstrukcziót és én a magam fogalmai szerint obstrukcziónak nevezem a parlamenti tárgyalás megakadályozását minden mesterséges úton. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Hát méltóztassanak engem felvilágosítani, hogy nem obstrukczió-e az, nem a parlamenti tárgyalás mesterséges megakadályozása-e az, a mint a t. túloldal felsőbb rendeletre cselekszik ? Hiszen a parlamenti vitatkozás legfőbb feladata és egyszersmind jogosultsága is abban van, hogy az ellenkező véleményüek itt a parlamentben cseréljék ki véleményüket, azért kell ellene és mellette Borrend szerint felszólítani a képviselőket, hogy e vélemények tisztázódjanak, és a mikor önök mesterségesen, nem önszántukból, nem saját elhatározásukból, nem saját meggyőződésük után, hanem pártfegyelmi szempontból tartózkodnak attól, hogy megmondják, hogy önök valamely javaslatot miért támogatnak s miért fognak megszavazni, vagy hogy az indokok, a melyeket mi ellene felhozunk, miért alaptalanok; akkor önök, t. képviselőtársaim, meghamisítják a parlamentarizmust, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) lehetetlenné teszik a parlamentáris módon való tárgyalást és minket azon sajátságos helyzetbe hoznak, hogy mi az önök tárgyalásainak a múltjából meritsük az argumentumainkat és voltaképen ne azt tárgyaljuk, a mi itt most történik, hanem a minek történni lehetett volna, vagy a mi előzményeit képezi az itt történendőknek. (Igaz! Úgy van! a szélső báloldalon.) A parlamentarizmusnak ezen jellegével teljesen összeegyezik az, a mit én az egész politikájukban találok. Megtalálom én ezeket a falzumokat másutt is. A szabadéivűség zászlója alatt küzd a párt, a szabadelvüséggel kapcsolatban hangoztatja a demokrácziát. Én nem akarok e téren tovább mozogni, csak egy pár momentumot említek fel. A szabadelvüséggel összefér és a szabadelvtíség alatt érte el tetőpontját az egyéni szabadság korlátozása a legvégső határig. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Ez az egyik momentum. A demokratikus jelszavakkal, a melyeket 7*
