Képviselőházi napló, 1896. VIII. kötet • 1897. julius 5–julius 24.

Ülésnapok - 1896-130

130. országos ülés 1897. Julius 6-án, kedden. 27 vazni, pedig ez a javaslat tulajdonképen arra van hivatva, hogy gazdaközönségünket az osztrákok javára tönkretegye. Ép ezért, t. ház, én nyíltan és határozottan kijelentem, hogy ez a javaslat nem vall a kormány alkotmányos érzületére. Ez a javaslat egyszerűen a Bach-korszakbeli és Magyarország kizsarolására hivatott politikára emlékeztet; emlékeztet még ezenkívül arra, hogy ez az ország Ausztria rabszolgagyarmata. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Azt hiszem, belátja a t. ház, hogy Arányi Miksa t. képviselőtársam csütörtöki beszéde után egyáltalán felesleges hosszasan bizonyítanom, hogy Anglia ugyanezt a politikát honosította meg az északamerikai gyarmatokon; sőt Aranyi Miksa úr maga is nagyon szívesen elismerte, hogy ugyanezt a politikát követi Anglia még ma is Irlandban. (Igaz! Ügy van! a szélső baloldalon.) És legnagyobb sajnálatomra kénytelen vagyok beismerni, hogy egy szempontból lehet mentegetni a hódító államok politikáját, abból a szempontból, hogy a hódító államok saját honfitársaik részére iparkodnak összehalmozni a gyarmatok kincseit, azért, hogy honfitársaik a fény- és bőségben úszhassanak. Nem hallgathatom el, t. ház, azt sem, hogy a történetíró, mint erkölcsbíró, elítéli a vastag önzés ez embertelen politikáját, de azéi!: egyet még a legridegebb történetíró sem tagadhat el, hogy ez a politika az angoloknak specziális angol politikája volt, ép a mily specziális osztrák politika az önöké. És viszont ezzel szemben azt kérdem a t. háztól, minő osztályozást érdemel a nemzetek történetében az olyan politika, mely évszázadok óta arra kényszeríti a haza polgárait, hogy a bölcseség és mértékletesség üres rögeszméi miatt anyagilag teljesen tönkre menjenek; arra kényszeríti honfitársainkat, hogy inkább közösügyes osztrák koldusok legyünk, mint szabad, független, gazdag magyar polgárok? (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Kérdem, minő nevet érdemel az a politika, a mely erényt csinál abból, hogy egy idegen ország érdekében nyíltan és titokban fosztogatja a nemzet adózó polgárait? T. ház! Ilyen politikát csak ott mérhetnek és árúihatnak alkotmányos és hazafias politika gyanánt, a hol — mint nálunk is — a józan észt kificzamitja a túlzott lojalitás. Ilyen politika csak ott lépheti át a nemzeti létjog és polgári megélhetés korlátait, a hol a hatalom élvezete szentesíti a rendszernek a magántulajdon és a munka gyümölcsei ellen intézett merényleteit. Ez a merénylet, t. ház, a mely lefoglalta és lefoglalva tartja a gazdaközönség földjét, az iparos műhelyének szerszámait, a kereskedő forgalmi eszközeit, ez a merénylet most már úgy tesz, mint a briganti, ha megölt áldozatánál pénzre és értékre nem akad, hát lehúzza az áldozat lábáról még a fejelés csizmát is. (Úgy van! a szélső baloldalon.) És, t. ház, ÍI leghatározottabban állítom, hogy a czukoradóról szóló 1896: XIX. törvényczikk meghosszabbítására vonatkozó javaslat tisztán ilyenfajta merénylet, mert nem más, mint levetkőztetésre, az adózó közönség kizsebelésére czélzó önző spekuláczió. (Úgy van! a szélsőbalon.) A czukoradó-törvény, t. ház, főleg és első sorban a magyar adózó, fogyasztó és gazdaközönségre nehezedik. (Úgy van! a szélső baloldalon.) És ezzel szemben az a bámulatos, hogy a magyar kormány különféle rendíí és rangú s különféle nyelvű és nemzetiségű hivatalos és félhivatalos szócsövei, kik oly jól vannak informálva, hogy már napokkai előbb képesek Bécsbe feltelegrafálni, hogy mit fog holnap vagy holnapután egyik-másik miniszter itt a házban mondani, ezek a szócsövek az ellenzéket teszik felelőssé azért, mert az ellenzék elég bátor szembeszállani a javaslattal és elég merész tiltakozni az ellen, hogy újabban és ismételve ne szolgáltassák ki gazdaközönségünket a bécsi bankárok és pénzintézetek kapzsiságának. Ez a része a javasltnak az, a mit a túloldalon ülő képviselő uraknak is jó volna kissé megfontolni. Magyarországban ugyanis, t. ház, a nyers czukor — a miként Komjáthy Béla képviselő úr mondja — már mint használati czikk, a közönség köréből teljesen ki van zárva. Ki van zárva azért, mert a nyers czukor eredeti állapotában nem is használható. Nem használható, mert szirupos, nyálkás, ragadós és tisztátalan voltánál fogva inkább undorító, sem mint alkalmas élvezeti czélokra. A nyers ezukor tehát tisztán és kizárólag finomításra használható. Közbevetőleg jegyzem meg, t. ház, hogy Angliában, Hollandiában és Francziaországban használják a nádczukorból előállított, úgynevezett kristály, mosott, vagy tisztított czukrot is, mely száraz minőségben kerül forgalomba. Ezek után konstatálni kívánom én is azt, a mit Arányi képviselő úr konstatált, hogy Magyarországon 20 czukorgyár van működésben. Ennek a 20 czukorgyárnak a termőképessége elég nagy arra, hogy Magyarország teljes szükségleteit fedezhesse. De t. ház! van egy bökkenő! Az a miről Arányi képviselő úr nem akart megemlékezni Az, hogy míg Magyarországon 20 gyár működik, azalatt Ausztriában 215 gyár van működésben. 4*