Képviselőházi napló, 1896. VIII. kötet • 1897. julius 5–julius 24.
Ülésnapok - 1896-130
130. országos ülés 1897. Julius 6-án, kedden. Vi cziók jegyzéke. Ez a felolvasás egyszersmind figyelmeztetés is. Az elnökség különben figyelmüket fel szokta kérni a miniszter uraknak, a mennyiben még interpellácziók függőben volnának. Megjegyzem azonban, hogy a miniszter urak nem felelni tartoznak 30 nap alatt, hanem csak nyilatkozni az iránt, hogy mely időben felelnek. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Hisz nem is nyilatkoztak!) Következik már most a czukoradóról szóló törvényjavaslat hatályának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat (írom. 188, 199) tárgyalásának folytatása. Rakovszky István jegyző: Szluha István! Szluha István: T. ház ! (Halljuk! Halljuk!) A t. pénzügyminiszter beterjesztett egy törvényjavaslatot, az 1896 : XIX. törvényczikk hatályának meghosszabbításáról, pedig úgy ő, mint a t. előadó úr elmulasztották indokolni, hogy ez az országra nézve mennyire szükséges és hasznos és a helyett, hogy a napok óta húzódó vitában, melyet az ellenzék kötelességből egyszerűen folytat, a felhozott indokokra felelnének és minket meggyőzni igyekeznének ezen törvényjavaslat hasznosságáról, hallgatnak, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) úgy tesznek, mint a sztrájkoló aratók, hogy leteszik a kaszát: nem kaszálnak most már semmit. (Derűltség'pálfelől.) A kormány ugyan indokolásában azt mondja, hogy az 1896-iki törvényt azon hitben és reményben hozta, hogy sikerülni fog időközben a prémiumokat megszüntetni, vagy legalább is tetemesen leszállítani; de miután ez még nem sikerült és sem a vám- és kereskedelmi szerződések eddig megújítva nem lettek, kéri újra az egy évre való meghosszabbítást, mert ha ez a meghosszabbítás elmaradna, úgy ez czukoriparunkra, mezőgazdaságunkra, de sőt még a munkásviszonyokra is káros hatással lenne. Különösen felhozza, hogy Franczia- és Németországgal szemben vesztesek lennénk a versenyben. Hogy Franczia- és Németországnak szüksége van a kiviteli prémiumokra, az bizonyos, mert ott túltermelés van. Szüksége van Ausztriának is. De, hogy Magyarországnak is szüksége lenne rá, azt egyáltalán nem látom, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) mert Magyarországon túlterhelés nincsen, sőt az 1894-iki statisztikai kimutatás szerint czukorbehozatalunk 324.294 métermázsát tett, kivitelünk pedig 127.045 métermázsát. így tehát nekünk van még szükségünk behozatalra, nem hogy kivitelünk volna. És azt szeretném tudni, hogy a gazdag Franczia- és Németország közé minek állunk mi versenytársul, mikor erre szükségünk nincs, mert ezzel csak egyedül azt érhetjük el, hogy bizonyosan minket fognak megverni. (Ügy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Magyarországon, Ausztriától eltekintve, a czukoripar egészséges alapokon fekszik, mert itt, különösen ha a külön fogyasztási adó nem terhelné czukrnnkat, még nagyobb fogyasztást lehetne előidézni és így czukoriparunk még nagyobb fellendülést nyerne. De különben a czukorrépát szesztermelésre is alkalmazzák. Hát, t. ház, az előadó úr felhoz egynémely adatokat a törvényjavaslat támogatására. Ugyanis felhozza, hogy Magyarországon körülbelül 160.000 katasztrális hold czukorrépa termesztetik, s ezért évenkint 8,800.000 forintot fizetnek ki. Vizsgáljuk ezt a dolgot gazdasági szempontból. (Halljuk!) Eszerint akkor egy katasztrális holdra esnék 55 forint nyersbevétel. Hát, t. ház, azt kérdem én attól, a ki foglalkozik a répatermesztéssel, — én magam nem foglalkozom, de egyídőben tanulmányoztam a dolgot, mert akartam vele foglalkozni, — hogy van-e ember, a ki 55 forint nyers jövedelemért vállalkozik a czukorrépa termesztésére ? (Felkiáltások a szélső baloldalon: Nincs!) A másik dologra nézve pedig, hogy a munkásoknak mennyire válik ez javára, felhozza, hogy 1896-ban a munkások részére 1,600,000 forint fizettetett ki. Hát, t. ház, akkor egy katasztrális hold megmunkálása 10 forintba kerülne. Neményi Ambrus előadó: A gyárakban, de nem a mezei munka! Szluha István: Ha mezei munkások kapnák ezt, akkor 10 forint esnék holdankint; az pedig nem létezik, hogy 10 forintért egy katasztrális hold czukorrépát megmunkáljanak, mert azt hiszem, nem sokat mondok, ha azt állítom, hogy az legalább 25—30 forintba kerül. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A czukorrépa-termesztés kérdését tanulmányozva, szakkönyvekben azt találtam, hogy a czukorrépa főleg akkor jutalmazó, ha meglehetős közelébe esnek a gyárak és hogy métermázsánként 90 krajczártól 1 forint 60 krajczár, de átlagvéve 1 forint 10 krajezár volt a répa ára. Ily árak mellett űzhető nyereséggel a czukorrépa-termesztés. De úgy tudom, ma tetemesen leszálltak ez árak, sőt Németországban métermázsánként csak 42 krajczárt fizetnek. Ha mi kivitelre számítunk, ez nekünk ma egyáltalában nincs is, mert először is a hazai szükségletet kellene fedezni és itt a versenyt helyes gazdasági politikával meg is állhatjuk, de sőt még ha czukoriparunk emelkednék, a keletre tetemes kivifelünk is lenne. így fentarthatnók ez iparágat. De ha versenyre kelünk, bizonyára mi fogunk vesztesek maradni. (Úgy van ! a ssélső báloldalon.) Ha pedig gazdasági tekintetben az ország és a munkások sorsán segíteni akarunk, vannak itt más művelési ágak.
