Képviselőházi napló, 1896. VIII. kötet • 1897. julius 5–julius 24.

Ülésnapok - 1896-136

\*JQ 136. országos illés 189?. Julius lB-án, kedden. dött. a kinek megNagyta, hogy legyen rajta, hogy a konferenczia a prémium-rendszer eltörlése mellett foglaljon állást, mert — azt mondta Wekerle Sándor úr — a prémium-rendszer egyik nemzetnek sem válik előnyére, de különösen az oly kicsiny, gyönge és szegény nemzetnek, a minő mi vagyunk, határozott kárunkra van, még pedig nagy kárunkra van. Hát, t. ház, az akkori pénzügyminiszteri államtitkár így beszélt már 1888-ban és azóta folytonosan, valahányszor csak arról volt szó, valahányszor czukorjavaslaíot tárgyaltak, valahányszor szóba került a prémium, annak védelmére nem hallottunk semmit és ha fel is hoztak valamit, az is mindig ellenmondásba jutott egy másik nyilatkozattal, ellenben nagyon sokat hoztak fel ellene még azok is, kik a kormány rúdon ülnek. Már akkor kifogásuk volt ez ellen a rendszer ellen és ez a kifogás nem csökkent. Mert hiszen a t. pénzügyminiszter úr sem vette nagyon védelmébe a prémium-rendszert most sem, nem védelmezte a t. előadó úr, nem védelmezte a bizottság sem és nem védelmezte az indokolás sem, valamint nem karolta fel melegen az a két képviselő úr sem, a ki a túloldalról fölállott, hogy a szőnyegen lévő tárgyhoz hozzászóljon. Tehát feltétlen híve ebben a házban ennek a rendszernek nincsen. Daczára, hogy mindenki elítéli, becsmérli és helyteleníti, daczára, hogy mindenki igazságtalan rendszernek tartja, most mégis azt kívánják, hogy ezt a rendszert szavazzuk meg és továbbra is tartsuk fenn. Igaz-e az az állítás, t. képviselő urak, hogy ez a prémium-rendszer jó és üdvös rendszer? Lehet, hogy ezt talán jobban tudják a kormánypárton, mint a mennyire mi tudjuk ; de annyi bizonyos, hogy valami okának kell lenni, hogy ha se nem jó, se nem üdvös, se nem hasznos, mégis annyira ragaszkodnak hozzá. Mert hiába nem történik, hogy meg akarják szavazni, daczára annak, hogy maguk is azt mondják, hogy nem üdvös és nem hasznos. Vagy ha meg akarják szavazni, akkor, t. ház, miért nem kelnek védelmére; miért nem boesátják az adatokat rendelkezésünkre, a melyekkel megczáfolnák a mi állításainkat? (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Miért nem mutatják ki, mennyi előnyünk volt nekünk ebben a törvényben és mennyi előnyt fog biztosítani a jövőben is nekünk ez a törvényjavaslat ? Ha jó és üdvös ez a javaslat és önök azt kívánják, hogy a házban keresztül menjen, akkor, t. ház, nem lehet önöknek az eltörlésről beszélniök s ha azt állítják, — a mint hogy egyik-másik önök közül állította is — hogy jó meg hasznos, (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) akkor bűnt követnek el, ha eltörlik. Az igazságtalan ügynek, t. ház, az az átka, hogy nem logikus; önmagában rejti az ellenmondást, a mit csak szofizmákkal lehet megvédelmezni, az nem lehet igaz ügy. (Úgy van! Úgy van ! a bal- és szélső baloldalon.) Már pedig, t. ház, Játtuk, hogy ezt a törvényjavaslatot csakugyan szofizmákkal igyekeznek védelembe venni; a vezérszónok csakugyan szofizmákkal próbálta védelmezni. Láttuk, t. ház, hogy egyik mondása, állítása a másikba botlott. Minek a jele ez? Annak a jele, hogy nem lehet jobb védelmet rá találni; mert ez a törvényjavaslat nem az igazság törvényjavaslata; ez nem hasznos és nem üdvös a hazára; ezért nem tudják megvédelmezni és ezért kényszerülnek önök hallgatni, néma ajkakkal ülni heteken át. (Igás! Úgy van! a baloldalon.) Az igaz, jó dologra nem kell hajánál fogva hurczolni elő az argumentumokat; azt könnyű megvédelmezni. Az igaz ügyre könnyű érveket találni; az érvek önként jönnek; maguktól folynak ; ha nem keresgéljük, elénk állanak és felkeresnek minket. (Igaz! Úgy van! a baloldalon) Ha önöknek vannak gondolataik, a melyek alkalmasaknak tetszenek ezen törvényjavaslat megvédésére; ha vannak érdekeik, a melyeket ezen törvényjavaslat érdekében csatasorba lehetne állítani, azt hiszem, hogy akkor majd előhoznák azokat, megczáfolnának bennünket és megmutatnák, hogy a tévedéseknek milyen tömkelegében járunk mi; megmutatnák, hogy mennyire igazuk van önöknek. T. ház! Minden dolgot jobb nem védelmezni, mint rosszul védelmezni. Ezt Önök is nagyon jól tudják és mivel ezt a dolgot nem tudják megvédelmezni, azért nem is emelnek szót mellette és hallgatnak. (Közbeszólás a szélső baloldalon : Mit is mondhatnának!) Azt mondják, t. ház, hogy a prémium rendszer a gazdák előnyére szolgál. A gazdák azonban erről nem tudnak semmit sem. A gazdák nem érzik ezt az előnyt és ha önök akármelyik répatermelő gazdának a számadási könyveit végigvizsgálnák, én tudom bizonyosan, hogy abban a könyvben nem találnának egyetlenegy tételt, a melylyel be tudnák igazolni, hogy csakugyan igazuk van önöknek, midőn azt állítják; hogy a prémium-rendszer a gazdáknak előnyére szolgál. Hogyan, mikép és mennyiben szolgál a gazdák előnyére az a prémium-rendszer? Vájjon mióta 5 millióról 9 millióra emeltük fel a prémiumot, drágább lett a répa? A tőzsdei árjegyzések igazolják, hogy semmivel sem lett drágább, hanem inkább olcsóbb. Vagy talán olcsóbb lett a czukor? Ezt az állítást is megczá-