Képviselőházi napló, 1896. VIII. kötet • 1897. julius 5–julius 24.

Ülésnapok - 1896-135

135. országos ülés 1897. Julius 12-én, hétfőn. 157 nánk egészében véve és nem kellene külföldre szorulnunk és szállítanunk, azon esetben talán még ez a kérdés fel nem meríííne, de az ausztriai piacz nem elégséges a mi terményeinknek elhelyezésére; ennek következtében a külföldi relácziókat mindig Ausztriával együttesen kell, hogy megkössük, a külföldi szerződésekben mindig Ausztria mint iparállam, és mi mint nyerstermelő állam együttesen kell, hogy bele menjünk. (Úgy van! Ügy van! a szélső baloldalon ) Ezen szerződéseket, ezen kérdéseket pedig nem lehet a két államra nézve egyenlő előny nyel és egyenlő sikerekkel megkötni és elintézni. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) A piacz megteremtésének lehetősége van kizárva, ha Magyarország szerződés - megkötési jogát kizárólag kezébe nem veszi, minden állammal Önállóan szabad belátása és a viszonyoknak lehető figyelembe vétele mellett szerződnie. (Élénk helyeslés aszélsö baloldalon.) A másik, t. ház, a mivel számolni kell, az, hogy a mezőgazdaságnak felvirágzását hosszabb időben, nem épen a közvetlen jelenben, vagy jövőben, mégis csak az fogja előidézni legjobban, ha Magyarországban benn a fogyasztó közönség erősbíttetik, gazdagabbá tétetik, hogy a mi uyersterményeink árát gazdagabban adhassa meg, mint eddig. (Úgy van! a szélső haloldalon.) Ha itt beim teremtetik meg egy oly fogyasztó közönség, mely egyrészről fogyasztja saját terményeinket, másrészről pedig a melynek módjában és lehetőségében áll bővebben és gazdagabban kielégíteni az ő életfentartási szükségleteit; jobban táplálkozni kenyérrel és hússal; jobban rászorulni azokra: akkor t. ház, ha megszaporítjuk a fogyasztóközönséget ötszörösére vagy tízszeresére... (Zaj.) Elnök {csenget): Csendet kérek itt a jobboldalon. Holló Lajos: . . . ezzel lehetővé teszszük azt is, hogy belső fogyasztásunk emelkedik és mezőgazdaságunk terményeinek értékesítése helyesebben következik be. {Úgy van! a szélső báloldalon.) Ezekre kitérve, t. ház, csak arra a konklúzióra óhajtok jutni, hogy ezen a téren úgy mezőgazdáink, mint iparosaink, mint kormányférfiaink a múltban teljesen hamis jelszavak után indultak. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Csodálatos, hogy a tudományt ép úgy meg lehet hamisítani, mint az iparczikkeket, vagy más efféle gyártmányokat, és egész nemzedékeket, tudományos iskolákat lehet hamis irányzatban felnevelni és annak terjesztőivé tenni. Ilyen hamis irány volt az angol Smith Ádámnak rendszere, a ki azt a tantételt állította fel, hogy a népeknek boldogulását egyedül a szabadkereskedelem van hivatva előmozdítani. Nem láttuk mi azt be, hogy ez a tantétel tulaj donképen Angolország ipari téren terjeszkedésének úttörője akart lenni, hogy megnyissák előtte az államok piaczaikat és az angol ipar és kereskedelemnek a legszabadabb tért engedjék ? (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ezt a tudományosnak látszó tantételt szajkó módjára hirdették és tanították Európaszerte, hivatkoztak mindenütt Smith Ádámra és ezzel megmételyezték a közvéleménynek és a kormányoknak felfogását, hogy mindannyian évtizedeken keresztül abban a hitben éltek és éltünk, hogy szabad állam csak szabadkereskedelem által boldogulhat. Egy másik tévedés volt az, a melybe magunkat és különösen gazdáink magukat belelovagolták, hogy valamint Ausztria a mi nyers terményeinknek fogyasztója, ép úgy vagyunk mi az ő iparának a fogyasztói. (Igaz! Úgy van ! a szélső baloldalon ) Ez évtizedeken keresztül képezte, sőt ma is képezi sokaknál azt a mottót és aranyigazságot, a melytől eltérni nem lehet. Holott ez épen az ellenkezőjét és lehetőségét igazolja annak, hogy ezen két államnak érdekei gazdaságilag legalább egy irányban vezethetők legyenek. Hiszen ép az által, hogy Ausztria iparállam és mi nyerstermelő állam vagyunk, ép azáltal tűnik ki egész közgazdasági princzipiumunk különbözősége, hogy az egyik fejlettebb állam a másik állam kizsákmányolójává válik, hogy ez a fejlettebb állam az ő iparczikkeinek árát nem i\z európai verseny által adott árakhoz szabja, hanem a védelmi prémiumok által mesterségesen felemelt árakon adja el nekünk és viszont a mi nyers terményeinket nem az európai piaezok által adott árakon veszi meg tőlünk, hanem a vámsorompók által védve önhatalmilag leszorított árakon. És ez a fejlettebb, a kultúrában, tehetségben és ravaszságban felettünk álló állam még annak a lehetőségét is megadja, hogy az idegen államok terményeinek behozatalát szerfelett kis vámok mellett megengedi, míg a mi terményeinknek szabad értékesítését elzárja. T. képviselőház! Ha mindezek ebben kell, hogy kidomborodjanak: akkorigazán nem látom be, hogy mi választ el bennünket, a különböző pártállású egyéneket abban a felfogásban és annak az igazságnak kimondásában és követésében, hogy Magyarországon ma nem létezik életbe vágóbb kérdés, mint Magyarország gazdasági emanczipáeziója, minden téren Magyarországnak gazdaságilag való függetlenítése, mert csak ezáltal lehet nagy munkával, tűréssel é^ lemondással Magyarország közgazdasági életét előbbre vinni és permanens szegénységéből kiszabadítani. (Ugy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ez azonban, i ház, az éremnek tulajdon-