Képviselőházi napló, 1896. VIII. kötet • 1897. julius 5–julius 24.

Ülésnapok - 1896-134

134. országos ülés 1897. Julius 10-én, szombaton. 137 áttérhessünk a két interpellaczionális miniszteri válaszra. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezt elfogadni? (Helyeslés.) Következik a kereskedelemügyi miniszter úrnak válasza Meltzl Oszkár képviselő interpel­lácziójára : a romániai csatlakozási vasúti vona­lak tárgyában. B. Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter: T. ház! Meltzl Oszkár t. képviselő úr a következő interpellácziót intézte hozzám (olvassa): »Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a Magyarország és Románia közt 1891-ben kötött egyezményben a megállapított ghymesi és vöröstoronyi vasúti csatlakozási vo­nalak kiépítése a romániai oldalon oly kevéssel előrehaladott, hogy e csatlakozások folyó évi november 17-éig a szerződésileg megállapított határnapig nem fognak elkészülni? Ha igen, megtette-e a miniszter úr, illetve szándékozik-e ezután megtenni a szükséges lé­péseket az iránt, hogy Románia szerződésszerű kötelezettségének lehetőleg rövid idő alatt eleget tegyen ?« (Általános helyeslés.) T. ház! A mi az interpellácziónak első kérdését illeti, hogy van-e tudomásom arról, hogy a gyimesi és vöröstoronyi vasúti csatla­kozási vonalaknak romániai területre eső részein a vasúti építkezés a kitűzött terminusra befe­jezve nem lesz, kénytelen vagyok kijelenteni, hogy igenis a rendelkezésemre álló forrásokból, de különben a közös külügyminisztérium útján is arról értesííltem, hogy a romániai részen a csatlakozási vonalak a kitűzött terminusra tudni­illik november 17-ére elkészülni nem fognak. Második kérdése a t. képviselő úrnak abból áll, hogy ha tudomásom van erről, megtettem-e mindazon intézkedéseket és szándékozom-e jö­vőre is megtenni, hogy ezen csatlakozások a lehető legrövidebb idő alatt létesüljenek? Ezen második kérdésre határozott igennel felelek és pedig olyan értelemben, hogy nem­csak eddig is megtettem, hanem a jövőre is meg fogok mindent tenni. Már akkor, mikor a kereskedelmi tárczának vezetését átvettem, első feladatomnak tekintettem — a mint a t. háznak is tudomása van arról — hogy a gyimesi és vöröstoronyi vasúti csatlakozásoknál a Magyar­országra eső vonalak kiépítését biztosítsam, abból a szempontból indulva ki, hogy ilyen csatlakozások biztosítására a leghatályosabb esz­köz az, ha az egyik szerződő fél mindazon kö­telezettségeknek, a melyeket a szerződés reá ró, a legpontosabban megfelel, mert ez esetben igenis követelheti a másik féltől is, hogy köte­lezettségeit szintén betartsa. (Helyeslés.) Ezen szempontból kiindulva megtettem mindent, a mi szükséges, hogy Magyarországon a csatlakozási vonal biztosíttassák. De megtettem KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. VIII. KÖTET. mást is, azt tudniillik, hogy akkor mindjárt, mikor Magyarországra nézve biztosítva lett a vonalak kiépítése, a közös külügyminisztérium útján a román kormányt felszólítottam arra, hogy a maga részérői kötelességét a csatlako­zás biztosítására nézve tegye meg. Egész sora a j egy v ék váltásoknak követte ezen felszólalást, melyekből arról értesíthetem a t. házat, hogy a gyimesi csatlakozásra nézve a munkák Román iá­ban megkezdődtek s azoknak befejezése 1898-ban várható. A vöröstoronyi csatlakozásra nézve azonban az építés még csak a tervezés stádiu­mában van, annak befejezése 1899 előtt nem is várható. A mint eddig megtettem minden lépést, a jövőre is a külügyminisztérium útján meg fo­gom tenni a szükséges lépéseket, hogy ezen csatlakozási vonalak mentül előbb leendő ki­építését sürgessem és biztosítom, hogy ezen csatlakozás úgy közgazdasági, mint pénzügyi szempontból mindkét államra nagy fontossággal bír. Nem téveszthetem szem elől azt sem, hogy nemcsak pénzügyi tekintetek, hanem műszakiak is voltak részben okai annak, hogy a román területen a csatlakozási vonalak eddig ki nem épültek. Ezek voltak azok, melyeket az interpellä­czióra válaszképen előadhattam, kérem a t. házat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Méltóztatnak a miniszter úrnak az interpelláczióra adott válaszát elfogadni? (Igen!) Tudomásul vétetik. Következik a második válasz. B. Dániel Ernő kereskedelemügyi mi­niszter; T- ház! Asbóth János képviselő úr a magyar királyi pénzügyminiszter úrhoz inter­pellácziót intézett, a mely így szól: »Midőn rövid idővel a resiczai katasztrófa és az aninai sztrájk után, melyek száznál több emberéletbe kerültek, ugyancsak az osztrák-magyar állam­vasúttársaság krassó-szörénymegyei vállalatai­ban, nevezetesen tegnapelőtt Oraviczán explózió folytán, öt ember életét vesztette, többen élet­veszélyesen, mások többé-kevésbbá súlyosan megsebesültek : kérdem a t. miniszter urat, haj­landó-e a vizsgálat eredményét ezen interpellá­czióra adandó érdemleges válasz alakjában a t. ház elé terjeszteni.« Minthogy ezen interpellácziónak tárgya nem a pénzügyminisztérium reszortjába tartozik, ha­nem a iparfelügyelet szempontjából az én tár­czámba, közrendőri szempontból pedig a belügy­miniszter úr tárezájába, a pénzügyminiszter úr ezen interpellácziót hozzánk tette át, hogy mi az érdemleges választ megadjuk. Miután a bel­ügyminiszter úr az ő tárczáját illető kérdésekre nézve is meghatalmazott engem, hogy a választ 18

Next

/
Thumbnails
Contents