Képviselőházi napló, 1896. VIII. kötet • 1897. julius 5–julius 24.

Ülésnapok - 1896-133

106 133. országos ülés 1897. Julius 9-én, pénteken. harmadik feltétel: hogy a közös vámterületben mindkét állani pénzügyi érdekeinek megóvására a paritás alapján oly intézkedések történjenek, melyek kizárják, hogy egyik fél a másikat megkárosíthassa, egyik a másik jövedelmét csonkíthassa. Negyedik feltétel s a három előbb említett feltételnek mintegy szankcziója volt, hogy: a mennyiben gazdasági és pénzügyi érdekeinket az egyezkedéssel nem biztosíthatnék, Magyarország felállítja az önálló vámterületet. E négy feltétel volt a kiegyezési törvény négy alapja, szegletköve. Ha ezeknek csak egyikét is megsemmisítik vagy helyéből kimozdítják, ez a műnek csak gyengítésére szolgál. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Nem hivatásom azon törvényeket védelmezni, de erre rámutatni kötelességem volt. Hosszas képviselői pályámon mindig nagy figyelemmel kisértem a nemzeti párt tagjai és a t. túloldal közt e kérdésre nézve folyt harczot. Már most, t. ház, mikor'az első feltétel, a szabadkereskedelem, jól tudjuk, hogy megsemmisült és a legmerevebb védvámrendszernek adott helyet, (Úgy van! a bal-és szélső baloldalon.) mikor az osztrák adósságok elvállalására vonatkozó második feltétel az 1877-iki kiegyezés alkalmával csaknem elejtetett, mikor a harmadik feltétel ellen most folyik Ausztriának oly sok pártja részéről a vehemens küzdelem és mégis a negyedik feltétel megvalósítását, az önálló vámterület felállítását önök még most sem követelik, sőt a magyar kormány tudtommal egyetlen lépést sem tett annak létesítésére, (Úgy van! a szélső baloldalon.) akkor, t. ház, ha e párt soha zászlajára nem írta volna az önálló vámterület követelését, eljött volna az ideje és most lenne kötelessége zászlajára irni azt (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) és kötelessége lenne követelni Magyarország önállóságának és függetlenségének visszaszerzésére, a legelső és legbiztosabb lépésnek, az önálló vámterület felállításának megtételét. De mikor, t. ház, ez a párt 30 esztendőn keresztül folyvást és erős kitartással hirdette; nemcsak hirdette, de itt a házban folytonosan kitartóan követelte (Zaj. Halljuk! Halljuk!) az önálló vámterület megvalósítását, még pedig oly egyetértéssel,hogy mikor más fontos elvi kérdésekben ezen párt tagjai közt nemcsak nézeteltérések, hanem, én megvallom és nincs is miért tagadnom, hogy egyes elvi kérdésekben meghasonlások voltak: ezen kérdésben, amely a párt programmjának egyik legfőbb és alaptételét képezi: az önálló vámterület kérdésében, mióta én e párt tagja vagyok és ezen párt embereit ismerem, tudomásom szerint soha, de soha egyetlen egy tag részéről sem tétetett ellenvetés, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) és soha e kérdésben köztünk eltérő nézet nem volt. (Úgy van! Úgy van! a szélsőbalon.) S ha ez így van, méltóztassanak természetesnek találni, hogy ez a párt és ennek miaden tagja, most, mikor ezen törvényjavaslat, mint a kiegyezési törvényjavaslatok előfutárja, vagy talán szálláskészítője itt a házban megjelent, (Úgy van ! Úgy van! a szélső baloldalon.) daczára azon taktikának, hogy ilyen abnormÍ8 időben jelent még, (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) mégis mi, e párt tagjai, teljes erővel és meggyőződéssel küzdelemre kelünk ezen javaslat keresztülvitelének meggátolására. Küzdelemre szállunk először azért, hogy elvi álláspontunknak eleget tegyünk, de küzdelemre szállunk azért is, hogy ezen küzdelemmel jelezzük Ausztria túlköveteléseivel szemben, hogy azok a túlkövetelések itt e magyar képviselőházban ezen függetlenségi és 1848-as párt részéről elfogadva nem lesznek. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Sőt az ellen ez a párt küzdeni fog és ha küzdenie kell, nem fogja számlálni soha, hogy hányan vagyunk, nem fogja nézni, hogy mily időben hozatik a javaslat ide, hanem meggyőződésének teljes erejével küzdeni fog úgy, a mint küzdeni köteles. (Élénk helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon.) Ezen szempontból méltóztassék a t. ház a mi küzdelmeinket bírálni és akkor egymáshoz közeledni fogunk, de azok a megtámadtatások, azok a felénk dobált rágalmak, (Úgy van! Ügy van ! a szélső baloldalon.) azok a czímek, a melyekkel önzetlen, nemes és hazánk javáért folytatott küzdelmeinkért illettetünk, azok csak elkeserítik a vitát, de nem győznek meg, hanem a küzdelemben még erősebbekké tesznek bennünket. (Élénk helyeslés és tetszés a szélső baloldalon ) Ezt kötelességem volt a magam és társaim nevében kijelenteni. És ha most, t. ház, továbbmenve ezen javaslatot magának a kiegyezési alapon álló pártnak szempontjából bírálom, vájjon mily eredményre jutunk? (Halljuk!) Az 1867-iki kiegyezés egyik alapfeltétele szerint szabadkereskedésnek kellett volna meghonosodni. Jól tudjuk, t. ház, felesleges bizonyítgatnom, hogy ezzel szemben a legmerevebb védvámrendszer uralkodik úgy nálunk, mint az egész Európában. Ezen merev védvámrendszernek következése az, hogy ezen prémium-kérdéssel itt a házban most találkozunk, a mely kérdésben nem kevesebb követeltetik tőlünk, mint hogy mi a virágzó osztrák czukorgyárak javára, a hozzájuk hasonlítva nagyon kevés számmal levő, most még csak fejlődő magyar czukorgyáripar némi segélyezésére és elenyésző nagyon csekély mértékben a czukorrépát termelő gazdaközönségnek is csekély javára, elvi álláspontunkat megtagadva, a törvényjavaslatot fogadjuk el, vagy legalább annak törvényerőre emelkedését itt a házban, állásfoglalásunk által ne nehezítsük.