Képviselőházi napló, 1896. VII. kötet • 1897. junius 14–julius 3.
Ülésnapok - 1896-115
115. országos ülés 1897. csökkentettük, a honvédség sem neveztethetett egy teljes, életképes organizácziónak. Mert akármilyen nagy és különben egészséges katonai test, mindaddig teljesen életképesnek nem nevezhető, míg tiszti anyagát, szükséges tiszti készletét magából fedezni nem tudja. (Helyeslés a jobboldalon.) Abban keresem most ezen javaslat első intenczióját, hogy ezen a hibán segíteni akar. Es a honvédség ezen javaslat alapján tényleg abban a helyzetben lesz, hogy tisztikarát teljesen magából fogja nyerni és e tekintetben egy quantitative, mint qualitative kielégítő pótlás fölött fog rendelkezni. Ha kerekszámot véve, eddig a Ludovikából évente száz hadapród került ki a honvédséghez, akkor jövőre háromszáz fog az akadémiából és a hadapród iskola bél kikerülni. Ezek közül pedig száz olyan lesz, a kik a legmagasabb katonai műveltséggel fognak birni, és mint a javaslat indokolásában mondva van, egyenlő katonai nevelésben, művelődésben, oktatásban, fognak részesülni, mint a bécsi vagy bécsújhelyi katonai akadémiákban elhelyezett növendékek. így most már véglegesen és czélszerűen lesz gondoskodva a honvédségtiszti szükségletének kiegészítéséről, és azt lehet mondani, hogy e törvényjavaslat rendelkezései a honvédségi intézmény betetőzését képezik. Lehet, t. ház, hogy a szélső baloldalon azt fogják mondani, hogy még hiányoznak a műszaki csapatok és a tüzérség. Igen, de ez, nézetem szerint, mint ezt már itt többször hangsúlyoztam, csakis egy nagy pénzkérdést képez De eltekintve a műszaki csapatoktól és tüzérségtől, én a honvédséget ma úgy látom magam előtt, mint valószínűleg látták azok, kik az intézményt megteremtették. De, t. ház, ezen kérdés megoldásával egyetemben, nézetem szerint, a javaslat megoldja a magyar katonai nevelésnek a kérdését is. Tény az, hogy Magyarországon magyar nyelven máig nem lett több tiszt nevelve évenként, mint száz, míg jövőre ezen javaslat alapján háromszáz magyar ifjút fognak Magyarországon magyar tisztek, magyar szellemben, magyar tisztekké nevelni. (Ellenmondás a szélső baloldalon.) Nekem fel kell tételezni, hogy azok a honvédtisztek, a kiknek kezére lesz bízva ezen ifjaknak nevelése, azok teljesen magyar szellemben fogják őket nevelni. De a javaslat még tovább megy, a mennyiben intézkedik aziránt, hogy a kiképzett tiszteknek és hadapródoknak egy része, azok, a kik kívánságukat e tekintetben kifejezik és a kik a közös hadsereg követelményeinek megfelelnek, a mi alatt mást, mint a szolgálati nyelvet nem érthetünk, hogy ezek a tisztek és hadapródok a közös hadseregbe is átléphetnek, hogy ott katonai karriert csináljanak. így tehát meg lesz adva minden magyar ifjúnak, ha más, mint június 15-én, kedden. 31 anyanyelvén nem is tud, hogy Magyarországon egy magyar tannyelvű katonai intézetben, magyar szellemben neveltessék és megszerezze mindazon tudományokat, melyekkel annak idejéu a közös hadseregben a legfelsőbb helyeket is elfoglalhatja. Ez pedig nem más, t. ház, mint az, a mi mindig szemünk előtt lebegett, mikor a magyar katonai nevelés kérdésének megoldását követeltük. Az, t. ház, hogy vájjon azok, a kik e tudományokat magyar nyelven elsajátítják, közös költségen fentartott intézetben vagy a most tervezett magyar intézetekben neveltetnek-e, a kitűzött czél szempontjából teljesen mindegy, sőt tovább megyek azt tartom, hogy még olcsóbb így, mert a közös költséghez 30°/o-kal kell járulnunk, az új intézeteket pedig így is szervezni kellett volna, úgy, hogy azok a növendékek, melyek most ezen intézetekői a hadseregbe fognak jönni, csakis azon költségbe kerülnek, melybe egy fizetéses hely kerül. Thaly Kálmán t. képviselőtársam említette, hogy mi mindig egy közös hadseregbeli magyar akadémiát akartunk. Megjegyzem, hogy e tekintetben különféle nézetek voltak. Én például mindig a mellett voltam, hogy a Ludovíka Akadémia alakíttassák át ilyenné. Már 1888-ban felszólaltam és kiszámítottam, hogy nagyon csekély többköltséggel évente 26 hadnagyot lehetne a tiszti akadémiává alakított Ludovika Akadémiában nevelni és így meglenne, bár más alakban, mint eddig tervezték, a magyar katonai akadémia és nemcsak a honvédségnek, de a közös hadseregnek is a legnagyobb szolgálatokat tennők. Én tehát mindig ebben kerestem a megoldást és természetes, hogy kiváló megelégedéssel fogadom a megoldás e módját. Különben, t. ház, mind a két fontos kérdés, melynek megoldására e javaslat vállakozik, úgy a honvédiiitézmény kiépítése, mint a magyar katonai nevelés megoldása e házban oly alaposan ki lett fejtve, — magam is annyiszor hangsúlyoztam nézeteimet— hogy azt hiszem, felesleges volna most részletekkel a ház becses türelmét igénybe venni. Csak azt akarom kijelenteni, hogy a javaslatot alapos áttanulmányozás és megfontolás után minden tekintetben kielégítőnek találom és mind a két szóban forgó kérdést kívánságaimnak megfelelő módon megoldva látom. (Élénk helyedés bal- és jobboldalon.) Megfelel a javaslat mindannak, a mit a honvéd-intézmény kiépítését illetőleg szükségesnek tartottam és itt e házban többízbeu hangsúlyoztam és megvalósítja a magyar katonai nevelést illetőleg azt az eszmét, a melyért éveken keresztül küzdöttünk és így, t. ház, azt hiszem, mindenki csak természetesnek fogja tartani, hogy én és azon párt, melyhez tartozni szerencsém van, a javaslatot általánosságban a rész-