Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.

Ülésnapok - 1896-96

40 96. országos ülés 1897, . májas 11-én, kedden. hatalmaztatik egy 16,400.000 forintnyi effektív kölcsön felvételére, a melyből fedezve lesznek a társulat függő tartozásai, az állami követelések, előlegek, régi kölcsönök és több efféle és azon­kívül 2,178.000 forint szükségeltetik a védmüvek kiegészítésére. Már most nézzük, t. ház, azokat az indo­kokat, melyek a társulatot, illetőleg a kormányt a jelen törvényjavaslat benyiijtására indították és nézzük azokat az elveket, a melyek zsinór­mértékül vétettek a törvényj*avaslatnál. Én, t. ház, helyeslem azt az elvet, hogy a temes-bégavölgyi társulat felhasználva a pénzügyi helyzet kedvező konjunktúráit, súlyos kölcsönét konvertálni akarja. Mert maga az indokolás is azt mondja, hogy ennek a régi kölcsönnek kamatlába a jelen pénz­es hitelviszonyokkal szemben túlmagasnak mutat­kozik. Már pedig tudjuk, hogy azon tizenkétmillió forint kölcsön után a társulat nem egészen ö 1 /^ százalék kamat- és tőketörlesztési járulékot fizet. Azonban a Rába-szabályozó társulat ugyanazon évben a kormány által a társulat tudta, híre és hozzájárulása nélkül egyoldalúlag felvett 7,040.000 forint "kölcsöne után 5 3 /4 százalék kamatot köte­les fizetni, sőt ha tekintetbe veszsziik, hogy effek­tive csak 6,600.000 forintot kapott a társulat, ezen annuitás 608 százalékra emelkedik. Azt is helyeslem, t. ház, hogy a kormány a társulatnak ezen konvertálási műveleténél segít­ségére, van; mert hogy ha csakugyan sikerűi oly kedvező feltételek alatt új kölcsönt megkötni négyszázalékos kötvények kibocsátásával, úgy bizonyos, hogy a társulat csakis kamat czímén körülbelül 120.000 forintot takarít meg évenként. De ezzel szemben talán nem vagyok szerény­telen,. ha azon reményemnek adok kifejezést, hogy a t. kormány nem fog késni a Rába­szabályozó társulatot is abba a helyzetbe hozni, hogy a kormány által sokkal súlyosabb feltéte­lek alatt' felvett régi kölcsönt hasonló előnyös módon konvertálhassa. Itt azonban, t. ház, egy sajátságos nehéz­séggel állunk szemben. Tudjuk ugyanis, hogy a temes-bégavölgyi társulat tizenkétmilliónyi köl­csönénél a társulat részére ki volt kötve a fel­mondási jog. Ezen felmondási jog gyakorlására nézve a jelen törvényjavaslat is tartalmaz bizo­nyos intézkedéseket, sőt, a mint az igen tisztelt előadó úr is különösen kiemelte, a most felveendő és Ötven évig egyenlő annuitásokban törlesztendő kölcsönénél is ki van kötve a társulat javára a felmondási jog tíz esztendő után. Mit látunk a Rába-szabályozó társulatnál ? A Rába-szabályozó társulat terhére 1885-ben felvett 7,040.000 fo­rintnyi kölcsön után a kötvényben az állam­kincstár kifejezetten és határozottan lemondott arról a jogról, hogy az ötven év lefolyása előtt ezen kölcsönt felmondhassa vagy visszafizethesse. így tehát a társulat meg van fosztva azon lehe­tőségtől, hogy a pénzpiacz kedvező konjunktúrái­nak felhasználásával olcsóbb kamatú kölcsönt nyerhessen. Pedig a kormány — igaz — törvény alapján, de egészen egyoldalúlag kötötte meg ily súlyos feltételek alatt ezen kölcsönt. Miután tehát a társulatot távolról sem terhelheti ezen a téren a legkisebb felelősség, hanem az egész erkölcsi felelősség a kormányt terheli, hát én bizton remélem, hogy az igen tisztelt kormány fog keresni és fog is találni utat és módot, hogy ezen valóban súlyos kölcsön konvertálását esz­közölhesse, akár azáltal, hogy megengedi a társulatnak, hogy egy új kölcsönt felvévén, az egész tőkét az állampénztárba visszafizethesse, ha pedig ennek elháríthatlan akadályok állnának útjában, fog találni utat-módot arra nézve, hogy a régi és a mostani kamatláb közötti differencziát részben az állam terhére vállalja át. A harmadik elv, a melyet a kormány a jelen törvényjavaslat indokolásában felhoz, az, hogy zsinórmértékűi kellett elfogadni, hogy a most tervezett kölcsön felvétele után se hára­moljék az érdekeltségre az eddigieknél nagyobb teher, mert a társulati érdekeltség eddig is súlyo­san volt megterhelve, és hozzáteszi az indokolás, hogy a temes-bégavölgyi társulat más társula­tokkal szemben kedvezőtlenebb helyzetben van. T. ház! Én elismerem, hogy ezen temes­bégavölgyi társulat érdekeltsége súlyos terhet viselt eddig is, és én szívesen közreműködöm abban, hogy jövőre az érdekeltségnek terhei ne súlyosbíttassanak; de már azt nem konczedálom, , hogy ezen társulatnak helyzete más társulatok­kal szemben kedvezőtlenebb volna. Mert nézzük, miként áll ezen társulat ügye és miként áll a Rába-szabályozó társulat ügye. A temes- és bégavöigyi társulat fizetett 12 milliónyi kölcsöne után 5Va°/o ot, tehát körülbelül 660.000 forin­tot, de ezt nem a mostani érdekeltség fizette, .mert a társulat részestílt 242.000 forintnyi adó­restituczióban, azonkívül élvezett évenkint 54.623 forintnyi államsegélyt, úgy, hogy az évi annui­tásnak körülbelül csak felét viselik az érdekel­tek. A Rába-szabályozó társulat ellenben köteles fizetni a régi kölcsön után — a mint előbb említeni szerencsém volt — 5 3 /4, illetve 6'08°/o-nyi annuitást, a legújabb kölcsön után 5­04°/o-ot, összesen évenkint körülbelül 540.000 forintot, és ezt a társulat fizeti, mert sem adórestituczió­bau, sem állami segélyben eddig nem részesült. De még szembetűnőbb a két társulat teher­viselése közti aránytalanság, ha tekintjük azon átlagos terhet, mely évenkint egy holdra nehe­zedik. A temes- és bégavöigyi társulatnál ezen átlag évenkint tesz 1 forint 20 krajczárt, a Rába-szabályozó társulatnál 1 forint 90 kraj czárt; sőt ha tekintetbe veszszük azt, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents