Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.
Ülésnapok - 1896-96
40 96. országos ülés 1897, . májas 11-én, kedden. hatalmaztatik egy 16,400.000 forintnyi effektív kölcsön felvételére, a melyből fedezve lesznek a társulat függő tartozásai, az állami követelések, előlegek, régi kölcsönök és több efféle és azonkívül 2,178.000 forint szükségeltetik a védmüvek kiegészítésére. Már most nézzük, t. ház, azokat az indokokat, melyek a társulatot, illetőleg a kormányt a jelen törvényjavaslat benyiijtására indították és nézzük azokat az elveket, a melyek zsinórmértékül vétettek a törvényj*avaslatnál. Én, t. ház, helyeslem azt az elvet, hogy a temes-bégavölgyi társulat felhasználva a pénzügyi helyzet kedvező konjunktúráit, súlyos kölcsönét konvertálni akarja. Mert maga az indokolás is azt mondja, hogy ennek a régi kölcsönnek kamatlába a jelen pénzes hitelviszonyokkal szemben túlmagasnak mutatkozik. Már pedig tudjuk, hogy azon tizenkétmillió forint kölcsön után a társulat nem egészen ö 1 /^ százalék kamat- és tőketörlesztési járulékot fizet. Azonban a Rába-szabályozó társulat ugyanazon évben a kormány által a társulat tudta, híre és hozzájárulása nélkül egyoldalúlag felvett 7,040.000 forint "kölcsöne után 5 3 /4 százalék kamatot köteles fizetni, sőt ha tekintetbe veszsziik, hogy effektive csak 6,600.000 forintot kapott a társulat, ezen annuitás 608 százalékra emelkedik. Azt is helyeslem, t. ház, hogy a kormány a társulatnak ezen konvertálási műveleténél segítségére, van; mert hogy ha csakugyan sikerűi oly kedvező feltételek alatt új kölcsönt megkötni négyszázalékos kötvények kibocsátásával, úgy bizonyos, hogy a társulat csakis kamat czímén körülbelül 120.000 forintot takarít meg évenként. De ezzel szemben talán nem vagyok szerénytelen,. ha azon reményemnek adok kifejezést, hogy a t. kormány nem fog késni a Rábaszabályozó társulatot is abba a helyzetbe hozni, hogy a kormány által sokkal súlyosabb feltételek alatt' felvett régi kölcsönt hasonló előnyös módon konvertálhassa. Itt azonban, t. ház, egy sajátságos nehézséggel állunk szemben. Tudjuk ugyanis, hogy a temes-bégavölgyi társulat tizenkétmilliónyi kölcsönénél a társulat részére ki volt kötve a felmondási jog. Ezen felmondási jog gyakorlására nézve a jelen törvényjavaslat is tartalmaz bizonyos intézkedéseket, sőt, a mint az igen tisztelt előadó úr is különösen kiemelte, a most felveendő és Ötven évig egyenlő annuitásokban törlesztendő kölcsönénél is ki van kötve a társulat javára a felmondási jog tíz esztendő után. Mit látunk a Rába-szabályozó társulatnál ? A Rába-szabályozó társulat terhére 1885-ben felvett 7,040.000 forintnyi kölcsön után a kötvényben az államkincstár kifejezetten és határozottan lemondott arról a jogról, hogy az ötven év lefolyása előtt ezen kölcsönt felmondhassa vagy visszafizethesse. így tehát a társulat meg van fosztva azon lehetőségtől, hogy a pénzpiacz kedvező konjunktúráinak felhasználásával olcsóbb kamatú kölcsönt nyerhessen. Pedig a kormány — igaz — törvény alapján, de egészen egyoldalúlag kötötte meg ily súlyos feltételek alatt ezen kölcsönt. Miután tehát a társulatot távolról sem terhelheti ezen a téren a legkisebb felelősség, hanem az egész erkölcsi felelősség a kormányt terheli, hát én bizton remélem, hogy az igen tisztelt kormány fog keresni és fog is találni utat és módot, hogy ezen valóban súlyos kölcsön konvertálását eszközölhesse, akár azáltal, hogy megengedi a társulatnak, hogy egy új kölcsönt felvévén, az egész tőkét az állampénztárba visszafizethesse, ha pedig ennek elháríthatlan akadályok állnának útjában, fog találni utat-módot arra nézve, hogy a régi és a mostani kamatláb közötti differencziát részben az állam terhére vállalja át. A harmadik elv, a melyet a kormány a jelen törvényjavaslat indokolásában felhoz, az, hogy zsinórmértékűi kellett elfogadni, hogy a most tervezett kölcsön felvétele után se háramoljék az érdekeltségre az eddigieknél nagyobb teher, mert a társulati érdekeltség eddig is súlyosan volt megterhelve, és hozzáteszi az indokolás, hogy a temes-bégavölgyi társulat más társulatokkal szemben kedvezőtlenebb helyzetben van. T. ház! Én elismerem, hogy ezen temesbégavölgyi társulat érdekeltsége súlyos terhet viselt eddig is, és én szívesen közreműködöm abban, hogy jövőre az érdekeltségnek terhei ne súlyosbíttassanak; de már azt nem konczedálom, , hogy ezen társulatnak helyzete más társulatokkal szemben kedvezőtlenebb volna. Mert nézzük, miként áll ezen társulat ügye és miként áll a Rába-szabályozó társulat ügye. A temes- és bégavöigyi társulat fizetett 12 milliónyi kölcsöne után 5Va°/o ot, tehát körülbelül 660.000 forintot, de ezt nem a mostani érdekeltség fizette, .mert a társulat részestílt 242.000 forintnyi adórestituczióban, azonkívül élvezett évenkint 54.623 forintnyi államsegélyt, úgy, hogy az évi annuitásnak körülbelül csak felét viselik az érdekeltek. A Rába-szabályozó társulat ellenben köteles fizetni a régi kölcsön után — a mint előbb említeni szerencsém volt — 5 3 /4, illetve 6'08°/o-nyi annuitást, a legújabb kölcsön után 504°/o-ot, összesen évenkint körülbelül 540.000 forintot, és ezt a társulat fizeti, mert sem adórestituczióbau, sem állami segélyben eddig nem részesült. De még szembetűnőbb a két társulat teherviselése közti aránytalanság, ha tekintjük azon átlagos terhet, mely évenkint egy holdra nehezedik. A temes- és bégavöigyi társulatnál ezen átlag évenkint tesz 1 forint 20 krajczárt, a Rába-szabályozó társulatnál 1 forint 90 kraj czárt; sőt ha tekintetbe veszszük azt, hogy a