Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.

Ülésnapok - 1896-95

34 95. országos ülés 1897. sák. Most mi történik ? Egy kezeimhez érkezett értesítés szerint Gömör és Kis-Hont vármegyének főispánja, Hámos László főispán úr arról értesíti Zólyom vármegyének közönségét, hogy a belügyminiszter által ő bízatott meg a közgyűlés vezetésével, az azon való elnökléssel és a főispáni teendőknek ellátásával. Miután ez preczedens nélkül álló eset és miután könnyen oly joggyakorlatot vonhatna maga után, mely meggyőződésem szerint törvénybe ütköző: kötelességemnek tartom e tárgyban a t. képviselőházat is röviden tájékoztatni és az esetet kérdés tárgyává tenni. Az 1886 : XXI. törvényezikk minden kétségen kivú'l mondja 63. §-áoan, hogy több vármegyének és több törvényhatósággal biró városoknak is lehet egy főispánja állandóan vagy ideiglenesen, de minden kétségen kivfíl rendeli a törvény 56. § a azt, hogy főispán csak az lehet, a kit a belügyminiszter előterjesztésére o Felsége kinevez arra a területre. A 60. §. pedig azt is kétségen kivtíl helyezi, hogy esak oly főispán gyakorolhat egy törvényhatóság területén törvény által hatáskörébe utalt teendőket, a ki az arra szükséges hivatali esküt le is tette. Az 1886: XXI. törvényezikk pedig arról rendelkezik, hogy a törvényhatóságokban a rendes közgyűlések előtt a számonkérő, úgynevezett skontrális széket a főispánnak kötelessége megtartani és az ott tapasztaltak eredményéhez képest kötelessége megfelelő intézkedéseket is tenni. Szóval az a főispán, a ki a rendes közgyűlés vezetésére jogosítva és kötelezve van, egyúttal arra is kötelezve van, hogy tartsa meg a számonkérő széket és a megfelelő törvényes intézkedéseket hatáskörében foganatosítsa. (Halljuk! Halljuk!) A kérdés tárgya már most az, hogy gyökeret verhet-e Magyarországon az a praxis, hogy egy-egy vármegyének területére akkor, midőn a távollevők, vagy akadályozottak törvényes helyettesítéséről gondoskodva van, felség-kinevezés nélkül, egyszerű belügyminiszteri megbizással, főispáni hatáskör állapíttassák meg: igen vagy nem ? Én abban a meggyőződésben vagyok, hogy a belügyminiszter ilyen ambuláns főispánokat nem kreálhat és semmiféle vármegyének, vagy törvényhatóságnak területén hatósági jogkörébe utalt teendőket az, a ki arra a területre a törvény által autentori zálva nincs, nem végezhet. Miután az adott esetben a törvény 45. §-a alapján megvan az az orgánum, a ki helyettesítésre ilyen esetekben a törvény által van kirendelve, tiszta és világos, hogy ilyen esetben kettős törvénysérelem forog fenn. Először elvonatik a helyettesítés jogától az, a kit a törvény arra kirendel; másodszor megbizatik oly e

gyén> a ki a törvény szerint arra meg nem május 8-án, szombaton. bizható. Ezért azon feltevésben, hogy a t. belügyminiszter urat csak az elhamarkodás vezette erre, a nézetem szerint ép annyira evidens, mint flagráiis törvénysértésre, hogy ebből állandó joggyakorlat ne keletkezzék, a következő kérdéseket intézem a belügyminiszter úrhoz: »Interpelláezió a belügyminiszter úrhoz. Mintán az 1886. évi XXI. törvényezikk 56. §-a értelmében a vármegyék és törvényhatósági joggal biró városok élén álló főispán csak az lehet, a kit a meghatározott vármegye vagy város terülelére a belügyminiszter előterjesztésére ő Felsége a király kinevez, miután továbbá az is kétségtelen, hogy az 1886. évi XXI. törvényezikk 45. §-a értelmében a közgyűlés elnöke vármegyékben csak az ő Felsége által kinevezett olyan főispán lehet, a ki az ugyanazon törvény 60. §-ában előirt esküt kinevezése alapján letette, s miután az is kétségtelen, hogy az 1886. évi XXI. törvényezikk 57. §-ának B. a) pontja értelmében a főispán minden rendes közgyűlés előtt számonkérő széket tartani köteles, — és ennek folyományaként a törvény által a főispáni hatáskörbe utalt intézkedések megtétele is csupán az ezen hatáskörre kinevezett főispán által teljesíthető, — több, mint nyilvánvaló, hogy a főispáni jogkörbe utalt teendők bármely vármegyének vagy törvényhatósági joggal biró városnak területén csak az azon területre ő Felsége által kinevezett és esküt tett főispán által gyakorolhatók és ez alól az 1886. évi XXT. törvényezikk 63. §-ában foglalt azon intézkedés, mely szerint kivételesen több törvényhatóság főispáni teendői állandóan vagy ideiglenesen egy főispánra bízhatók, felmentést nem ad, s miután végűi még az is vitán kivűl áll, hogy a hivatkozott 1886. évi XXI. törvényezikk 45. §-a értelmében a főispán helyett a közgyűlésen a helyettesítésre törvény által kijelölt alispán vagy főjegyző vau az elnökséggel járó jogok gyakorlására és kötelességek teljesítésére utalva, és így az elnöki jogkörnek csak a kinevezés vagy választás adhat jogalapot, de miniszteri megbízás nem; kérdem a t. belügyminiszter úrtól: 1. Mivel indokolja azon eljárását, mely szerint Zólyom vármegyének folyó évi május hő 12-re kitűzött rendes tavaszi közgyűlésének vezetésére és a közgyűlésen való elnöklésre Hámos László, csupán Grömör-Kishontmegye területére kinevezett főispán urat királyi kinevezés és a leteendő eskü nélkül belügyminiszteri megbfeás alapján küldötte ki és ezáltal ezen közgyűlésnek és az azon foganatosítandó választásoknak törvényességét előre is lehetetlenné tette? 2. Mivel indokolja a belügyminiszter úr azon feltűnő és az alkotmány biztosítékát ké-