Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.

Ülésnapok - 1896-95

95. országos illés 1897. május 8-án, szombaton. 33 E jelentések vonatkoznak a temes-bégavölgyi vízszabályozó társulatra vonatkozó törvényjavaslatra és a földmívelésügyi miniszter jelentésére a Bäcs-Bodrog vármegyei monostorszeg-knpuszinaapatini öblözetnek ármentesítö" társulattá történt átalakításáról. Elfogadja-e a ház e javaslatot? Polónyi Géza: Nekem az az alázatos kérelmem volna, hogy mivel ez a két tárgy nem olyan, mely vitára adhatna okot, és így könnyen megeshetik, hogy mint a múltkor, most is egy félóra alatt véget érne az egész ülés: azt hiszem, czélszerűbb volna a legközelebbi ülést nem keddre, hanem szerdára kitűzni, a mikor az interpellácziókra válasz volna adható és interpelláczió is volna tehető, úgy, hogy ezzel együtt az ülésnek mégis volna hosszabb időt igénylő néhány tárgya. Elnök: Más indítvány is lévén, mint az elnöké, mindenesetre a ház dönt. Felteszem előbb az elnökség javaslatát. A kik elfogadják az elnök javaslatát, kérem, álljanak fel. (Megtörténik.) Többség. A ház elfogadta a napirendre és az ülés napjára vonatkozó javaslatomat. Az ülés kedden 10 órakor fog kezdődni. Következnek az interpellácziók abban a rendben, a melyben be vannak jegyezve. Elsőnek Kossuth Ferencz képviselő úr fog szólni. Kossuth Ferencz: T. ház! (Halljuk! Halljuk/) Az a háború, mely Török- és Görögország között kiütött, szerencsére lokalizálva lett. A tények bebizonyították, hogy Görögország nem volt kész a háborúra, mert csak oly feltétel mellett* mérkőzhetett volna meg a nála sokkal erősebb Törökországgal, ha elkészítette volna a maga számára azt, hogy a Balkán-félszigeten fellázadjanak oly nemzetiségek, melyek Görögországhoz szítanak. E lehető lázadás eshetősége mély aggodalomba ejtette európaszerte az államférfiakat, és Magyarországon is nagy aggodalmat keltett annak lehetősége, hogy a Balkán-félsziget lángba boríttassák. Ez aggodalmat a tények nem igazolták; és a háború kizárólag Görögország területén folyik le. Ily helyzetben természetes, hogy a kis Görögország a még elég erős Törökország ellen nem győzhet, és a kis ország hadereje már is súlyos vereségeket szenvedett. Oly háború, mely a jelen helyzetben mind a két háborúskodó fél szempontjából is ezéltalauná lett, tekintve azt, hogy a status quo ante fentartásának elve kimondatott, ily háború, mondom, nem más, mint oknélkfíli vérontás, a melynek megszüntetését minden humánus érzelmekkel biró embernek óhajtania kell. A nagyhatalmaknak kötelessége lenne tehát előmozdítani azt, hogy a háborúskodás minél előbb megszüntettessék, KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. VI. KÖTET. és így nemcsak a vérontás szűnjék meg, hanem megakadályoztassák az is, hogy a két háborúskodó fél anyagilag tönkre menjen, a mi Európaszerte nagy károkat okozna a közgazdászati téren, mert a mai korszakban e téren világszerte össze vannak szőve az államok érdekeinek szálai. Minthogy meg vagyok arról győződve, hogy Európa közvéleménye a mellett van, hogy minél előbb megszűnjék ezen haszon nélkül való vérontás, mely most Görögországban foly, én minthogy hire terjedt annak, hogy a nagyhatalmak közbelépni készülnek, jogosultnak hiszem azt, hogy erre nézve az országgyűlés hiteles értesülést nyerjen, bátorkodom tehát a t. miniszterelnök úrhoz a következő interpellácziót intézni; felolvasom az interpellácziót (olvassa) : »Interpelláczió a miniszterelnök úrhoz. Hir szerint a nagyhatalmak képviselői május hó 7-én a görög kormánynak jegyzéket nyújtottak át, melyben az ellenségeskedések megszüntetését Török- és Görögország között és a fegyverszünetet ajánlják. Hasonló tartalmú jegyzéket fognának állítólag Konstantinápolyban átadni. Kérdem a t. miniszterelnök urat, e hir megfelel-e a valóságnak ? És ha nem, szándékozik-e Ausztria és Magyarország ily irányban kezdeményezőleg fellépni, hogy a haszon nélküli vérontás tovább folytatása lehetőleg megakadályoztassák.« (Helyeslés.) Elnök: Az interpelláczió közöltetni fog a miniszterelnökkel. Következik Polónyi Géza képviselő interpellácziója. Polónyi Géza: T. ház! Még 1896.deczember havában Zólyom vármegye főispánja államtitkárrá neveztetett ki, és így Zólyom vármegye főispáni állása az akkori főispánnak államtitkárrá történt kinevezése és később képviselővé való megválasztatása folytán üresedésbe jött. Ámde Zólyom vármegyének alispáni állása sincs betöltve. Az 1886 : XXI. tcz. 45. §-a alapján ily esetben a főispánt és alispánt helyettesítő főjegyző van hivatva a két állásnak helyettesítés útján való betöltésére. A törvény világos rendelete alapján a főjegyző a kezeim közt levő »Meghivó« tanúsága szerint 1897. évi május hó 12-ikére Beszterczebánya városába a vármegyei rendes tavaszi közgyűlést egybe is hívta és a tárgysorozatot szabályszerűleg megállapította. A tárgysorozatba többféle választás is van fölvéve, melyeket a rendes közgyűlésen foganatosítani kell. Csak néhány nap választja el a vármegyét attól, hogy ezt a rendes tavaszi ülést megtart5