Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.
Ülésnapok - 1896-111
111. országos ülés 1897. június 10-én, csütörtökön. 355 nemzet egy részét s nem vélek csalódni, ha azt mondom, épen a függetlenebb elemeit. Ez a máskép meg nem magyarázható irány kelti fel a komoly megfigyelőben azon alapos gyanút, hogy a t. kormány nem annyira az elvek aprólékosságával bíbelődik, mint inkább hatalmi pozicziójának öregbítését k tout prix et ä tout moyens ezélozza s ezen általa jói körülbástyázott rendszer fegyverei a protekczió és a megalkuvás, a különböző időkben szükségelt különböző segédcsapatok igényeinek kielégítése, (Élénk helyeslés a baloldalon.) A görög istenek és giganteok közt úgy döntetett el a véres ütközet, hogy amazok segélyére jött egy kiváló erejű hős Herakles. A mai modern felvilágosodott időkben nem a barbár nyers erő, de a kis fürge Merkúr teljesíti a szolgálatokat. (Tetszés és derültség a bal- és szélső baloldalon.) A t. kormány nem a magyar földunVes nyers erejében, de a merkantilisták gazdag palotáiban keresi segítségét, támaszát, és valószínűleg e támasz rekompenzácziójáúJ ilyen kis viszontszolgáltatásokat juttat osztályrészül azoknak, kik mint magánegyének nem szeretik hogy alkalmatlan zsurnaliszták beleavatkozzanak privát üzleteikbe. (Igás! Űgy van! a hah és szélső baloldalon.) Ha nem áll e feltevésem, honnan merítik indokaik bátorságát arra, hogy szórványos kinövések megbüntethetése végett alkotmányjogi szabadságunk egyik oszlopát döngetik, a sajtószabadságot akarják aláásni? (Zajos tetszés a balés szélső baloldalon.) A hősök mindig konstruktív szellemnek, még ha lerontani látszanak is, ellenben az epigonok destruktív szelleműek, széttépnek és dúlnak, ha építeni látszanak is. (Zajos tetszés és helyeslés a bal- és szélső báloldalon.) Az 1848-iki hősök helyébe ne akarjunk mint epigonok megjelenni. Önök esküdtbírósägot Ígértek, helyette vizsgálóbírót adnak; jó ; hogy nem rendőrt. (Élénk tetszés a bál- és szélső baloldalon.) T. ház! Felszólalásom kezdetén a legrégibb, természeti, veleszületett emberi jogról, a becsületről szóltam; a vélemény szabad nyilvánítása egykorú amazzal, mert ugyanazon jogalapon nyugszik, ugyanazon édes anyától, a természettől született. A szabad véleménynyilvánítás joga a lelkiismeretben kell hogy bírja legerősebb fékét; a közlelkiismeret fogalmát, érzetét erősítsük, s ezáltal oly erős fallanxot fogunk alkotni, melyről lepattog a revolver-zsurnaliszta hitvány golyója. (Élénk helyeslés a bál- és szélső' baloldalon.) Ne szobrokat, de intézményeket emeljünk a szabadságnak, ne romboljunk, mint az epigonok, de konzerváljuk, fejleszszük a magyar nemzet vérében gyökerező tisztesség öntudatát. (Helyeslés balfelől.) Az én felfogásom szerint a jelen javaslat által egy támadás intéztetik a sajtószabadság ellen. (Igaz! Űgy van! a bal- és szélső baloldalon.) A támadás mérvét nem taglalom. A hajó oldalán elég egy kis repedés, hogy az elsülyedjen, s hogy a magyar állam hajóján ez mily veszélyes, elég a történelemre utalni; s a míg azok a sebek, mit küiellenségtől szenved egy nemzet, gyógyíthatók, addig az öncsonkítás bűnei kipótolhatlanok. Hiszen meglevő garancziális törvényeink silányságát eléggé mutatja a választási törvény, melynek komolyságát eléggé megezáfoija a hivatalos miniszteri védelem, mely a »peccatur intra muros et extra« silány köpenye alatt a deszpotizmus bűneit nem tudta elfedni, csak a nemzeti önérzetet sérteni. (Zajos tetszés és helyeslés a balés szélső baloldalon.) T. ház! Oly szegény ma ez az egykor alkotmányos szabadságára, független önállóságára büszke magyar nemzet gyakorlatilag is érvényesíthető alkotmányos jogokban, hogy ha Összes erőnket föl nem használjuk minden alkalommal azoknak erélyes megvédésére kiil- és belellenséggel szemben, úgy a jobbára csak papíron meglevő jogaink ereklyéiből nemsokára meggyújthatjuk egykori alkotmányunk gyászmáglyáját, melynek hamvaiból azután jubileumi distancziát lehet emelni a mai kormányrendszernek. A javaslatot nem fogadom el. (Élénk helyeslés és éljenzés a bal- és szélső baloldalon.) Nyegre László jegyző: Krístóffy József! Krístóffy József: T. képviselőház! A bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló, szőnyegen fekvő törvényjavaslat nem követi azon igazságügyi kodifikácziók sorsát, melyekről a múltban megszoktuk, hogy azok iránt kiválólag csak a szakkörök érdeklődtek, hanem kilépve a professzionális jogászok érdeklődésének körébői, mélyreható rendelkezéseinél fogva az egész ország politikai és társadalmi szervezetét mozgásba hozta. Alig szenved kétséget, t. ház, hogy ennek oka egyrészről azon hazafias aggodalmakban rejlik, melyek a javaslat által a sajtó korlátlan szabadságát érintve látják, de másrészt azon nem kevésbbé tiszteletreméltó törekvésekben is, melyek a magánbecsület és családi szentély védelmét hatályosabb eszközökkel biztosítani óhajtják. így felállítva a kérdést, t. ház, első pillanatra látjuk és érezzük, hogy itt egy nagyfontosságú politikai és társadalmi kérdés megoldásáról is van a szó, s ez annál inkább nehezebb feladatot képez, mentől jobban igyekszünk kiegyeztetni a szembeállított kérdések érdekét, mentől jobban igyekszünk ezen feladatot 45*
