Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.

Ülésnapok - 1896-92

92. országos ülés 1897. május 1-én, szombaton. i Meglehetősen ellenőrzőm a világsajtót és minden­hol látom, hogy a pohárköszöntőkben is csak Ausztria császárjáról történt megemlékezés. Olvas­tam a bolgár kormányhoz intézett hivatalos jegy­zéket, a melyet ellenőrzés okából külföldi lapok­ból is megolvastam és azokból is egyértelmüleg azt láttam, hogy az orosz kormány a bolgár kormányt magatartásának helyeslése mellett csak arrói értesíti, hogy Szent-Pétervárott az osztrák császár tesz látogatást. Hallom, de ezt csak hallom, hogy valamelyes mértékben a magyar államiságról is történt valami megemlékezés any­nyiban, hogy Szentpétervárott egyes jóindulatú magánembernél megnyilatkozott a szimpáthla Magyarország iránt, a mennyiben magyar zászlók is voltak egyes házakon láthatók. Azt is olvasom és tudom, hogy az osztrák magyar nagykövet­ségnél való fogadás alkalmából a magyar zászló is ki volt tűzve. Ez az osztrák-magyar nagy­követség részéről helyes eljárás volt. Azonban, hogy vájjon az orosz hatóságok részéről a magyar zászló respektáltatott-e akkor, mikor a magyar király ott volt, vagy sem, ez iránt kellőleg tájé­kozva nem vagyok. De úgy vagyok értesülve, nem egészen megbízható hírek alapján, hogy az orosz hatóságok részéről a magyar zászló sehol alkalmazva nem volt. Már most én régen mondtam éä mondom: midőn a quóta-tárgyalással szemben állunk, — hiszen tudjuk, hogy a quóta a külügyi költségek fedezésére is fordíttatik, — önök mindig vitat­koznak az arány felett. Nem volna egyszer czél­szerű Ausztriával szemben fölvetni, hogy azon arányban viseljük a quótát, a milyen arányban respektálják a magyar királyságot? (Ügy van! a szélső baloldalon.) De bármiként álljon is a dolog, még akkor is, ha ezt egyszerű éleznek kívánják tekinteni, a mi semmi szin alatt nem akar lenni, hanem komoly érv, akkor is kötelességem ilyen világtörténelmi fontosságú eseménynyel szemben kérdést tennem a magyar kormányhoz az iránt, vájjon történtek-e előzetes lépések arra nézve, hogy az ilyen fejedelmi találkozás alkalmából a ma­gyar király közjogi állása, a magyar apostoli királyt megillető méltóság a külföldön is kellő figyelemben részesüljön, és melyek azok a tények, a melyekre rámutathat a magyar kormány, hogy azok a külföldön megtörténtek. Az én intenczióm semmi egyéb, csak megnyugtatást szerezni az iránt, megtörtént-e ez vagy sem? Én szívesen nyújtom és adom a magyar kormánynak azt az alkalmat, hogy megnyugtató választ adjon; mert azt hiszem, akkor is kellőleg róttam le köteles­ségemet, midőn alkalmat szolgáltatok a magyar kormánynak a közvélemény megnyugtatása czél­jából arra a kijelentésre, hogy igenis a magyar kormány gondoskodott arról, hogy ezen nagy­fontosságú, történelmi esemény alkalmából a KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. VI. KÖTET. magyar államiság, a dualisztikus kormányforma és az a tény, hogy magyar király létezik és van, a külföldön is ünnepélyesen elismertessék. Ezek vezettek engem, t. ház, midőn inter­pelláczióm megtételére magamat elhatároztam. Méltóztassék megengedni, hogy a kérdést rövi­den felolvashassam. (Olvassa.) »Interpelláczió a miniszterelnök úrhoz. Tekin­tette] arra, hogy ő Felségének Ausztria császár­jának és Magyarország apostoli királyának leg­utóbb Szentpétervárott tett látogatása alkalmából sem az oroszok czárja részéről elmondott pohár­köszöntőben, sem az orosz kormány részéről a. bolgár kormányhoz intézett jegyzékben —- úgy a hogy azoknak szövegei a hírlapok által közzé­tétettek — ő Felségének apostoli magyar királyi közjogi állásáról és czíméről említés nem tétetik és csupán a császárról történik megemlékezés, tekintettel még arra is, hogy az orosz hatóságok részéről nagy pompával végrehajtott díszítések alkalmából a magyar királyság színei seholsem szerepeltek: tisztelettel kérdem a minisztenelnök úrtól: 1. Tett-e a magyar kormány előzetesen intézkedéseket az iránt, hogy ő Felségének szentpétervári látogatása alkalmából a magyar király közjogi állása és méltósága az azt meg­illető mértékben érvényesüljön? 2. Melyek azon tények, a melyek azt iga­zolhatnák, hogy ezen nagyhorderejű és törté­neti jelentőségű látogatás alkalmából ő Fel­ségének magyar királyi közjogi állása figyelembe vétetett és az azt megillető tiszteletben része­síttetett ?« Tisztelettel kérem a t. miniszterelnök urat, hogy erre annak idején válaszolni méltóztassék. Elnök : Közöltetni fog a miniszterelnök úrral. Következik Visontai Soma. Visontai Soma: T. ház ! A t. ház, bizo­nyára szintén tájékozást szerzett már magának részint közvetlen tapasztalatok útján, részint a sajtóból, azon nagyszámú balesetekről és szeren­csétlenségekről, melyeket a fővárosban a villamos üzemre berendezett közúti kocsik okoztak. Nem tagadható, hogy a villamos üzemre való berendezés fontos szépészeti tényezője a fővárosi közlekedésnek s kellő rokonszenvvel is fogadtatott. De sem ez, sem a társulat jöve­delmei nem indokolhatják azt, hogy az élet- és testi biztonság állandóan veszélyeztetve legyen a villamos vasatak által. Már magában a vágányoknak az utcza közepe helyett a járda mellé való áthelyezése veszélyes, mert a mellékutczából közlekedők ki vannak téve az elgázoltatásnak; ezt fokozza még a semmiképsem indokolható gyorsaság. Az elgázolásokat a lapokból teljesen kon­statálni nem lehet, de tény, hogy a vizsgáló 4

Next

/
Thumbnails
Contents