Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.
Ülésnapok - 1896-108
292 108, országos ülés 1897. juuius 3-án, csütörtökön. zötti tartalmukkal, olyan imponderabiliák közé tartoznak, melyek előre meg nem állapíthatók. Vannak ugyan »prioia facie« sajtóvétségek, »prima facie« becsületsértések és rágalmazások, de ezek először ritkák, másodszor ezekre egy legiszlácziót, egy rendszert alapítani nem lehet, mert nekünk, ha a sajtóról beszélünk, nem az otromba sértést, a minő a korcsmai szóbeli becsületsértés, hanem a sajtótermékeket kell szem előtt tartanunk, (Úgy van! a baloldalon-) Ha tehát valaki azt mondaná: a közérdekű, az esküdtszék elé való, a magánérdekű a szakbíróság elé: ez mit kivan? Kivan egy ítéletet, egy judicziumot, mely megállapítja, hogy a konkrét inkriminált czikk melyik kategóriába tartozik. Hatáskör czéljából kivan ítéletet; az ítéletnek meghozathatása végett kivan ítéletet; olyan dolgot kivan, a mely a logikai sorrendben fel van cserélve, a melyet a logika hyszteron-proteronnak nevez. (Derültség és mozgás a bal- és szélső baloldalon.) Ez a felosztás látszólag — bocsánat, hogy egy kissé a dolog technikájába is belenézek — mindjárt vége lesz . . , (Halljuk ! Bálijuk ! Egy hang balfelöl: Nem, sietünk! Mozgás.) De igenis, sietni kell! ... Hát látszólag, t. ház, ez keresztülvihető, de csakis látszólag; keresztülvihető pedig úgy, hogy egy neutrális bíróság szerveztetnék, a mely az ügyet teljesen letárgyalja és azután kimondja, hogy melyik hatáskörhöz tartozik, de ha az érdem bírósága azután ítéletében azt találja, hogy nem úgy van, mint az a neutrális bíróság határozott, akkor ismét ott vagyunk, a hol a javaslat, hogy nincs e tekintetben kompetencziánk, érdemleges ítélet előtt. E nehézségek okozták, hogy a legéberebb eszíí jogászaink és publicistáink az utóbbi hónapokban szakadatlanul azon törték a fejüket, hogyan lehetne ezen a javaslaton segíteni. Győry Elek: A kör négyszögesítése! Madarász József: El kell temetni! (Derültség.) Emmer Kornél: Felmerült sokféle módozat. Méltóztatnak tudni, hogy Beksics Gusztáv azt a közbenső zsűrit proponálta, melyre most utaltam, hogy Jókai e részben szintén tett propozicziót, egy tárczaczikkben a mennyiben az első két kérdést az esküdtszéknél kívánta meghagyni, a harmadik kérdést pedig, a bűnösség kérdését a szakbíróra, a ki úgyis jelen van az esküdtszéki tárgyalásnál, kívánta bízni. Nagy írónk nem tudta, hogy az az állapot Angliában a csillagkamara feloszlatásától, egészen a Foxféle libel-billig fennállott, és hogy másfél századonát tartó harczaikba és küzdelmeikbe került az angoloknak, míg elérték, hogy a szakbíróságoktól azt a harmadik kérdést az esküdtszékhez visszahódítsák. Hosszú sora a közvetítő indítványoknak merült fel az igazságügyi bizottságban is, sőt azóta a sajtó terén is újabb indítványok tétettek: korábban Illés Károly, újabban dr. Sík Sándor úr részéről. Én ezeknek a közvetítő indítványoknak a bírálatába talán a részletes vitánál fogok bocsátkozni, ha esetleg indítványok alakjában a ház elé kerülnének. De itt, t. ház, nem fogom most drága idejét azoknak a javaslatoknak a bírálatával elfoglalni; hiszen megnyugtathatja a t. házat az a körülmény, hogy az igazságügyminiszter úr egyikét sem tartotta elfogadhatónak, (Derültség a szélső baloldalon.) és így azoknak nagyon rosszaknak kell lenniök. (Felkiáltások a szélső baloldalon : Nagyon jóknak!) Hanem egy dolog aggaszt engem: a hol annyi az eltérő vélemény, azok közt, a kik a dolgot megoldani akarják, hogy mondhatjuk: Quot capita, tot census: ott azt hiszem, alkalmazást kell hogy találjon Lord Melbourne tanácsa, melyet a harminczas években minisztertársainak adott, mondván: ha kételyeik vannak arra nézve, hogy mit kell tenni, ne tegyenek semmit! (Élénk derültség. Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Eddig lord Melbourne. (Halljuk! Halljuk !) Én ezeket a szavakat azokhoz az urakhoz intézem, a kik közvetítő indítványokkal léptek fel és nem a tisztelt igazságügyminiszter úrhoz, mert hiszen neki kételyei nincsenek. (Úgy van! a szélső báloldalon.) Ezek után még csak egynek az igazolásával tartozom, annak az igazolásával, hogy miért jegyeztettem fel magam a javaslat mellett felszólalók közt? (Halljuk!Halljuk! a bal- és szélső baloldalon.) Ennek egyszerű oka az, hogy én örömmel üdvözlöm, hogy az éíetbeléptetési törvény a ház asztalára került. Mert egy már megszavazott és szentesített bűnvádi perrendtartásnak az életbeléptetéséről vau szó, a melynek életbeléptetését én is mentől előbb óhajtom; ez a kis észrevételem pedig mindössze egy szakasznak néhány szava ellen irányúi. Ez, t. ház, a részletes vita folyamán annyira orvosolható, hogy az nem akadályoz engem abban, hogy a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául necsak magam elfogadjam, hanem a t. ház mindkét oldalának a legmelegebben ajánljam. (Élénk helyeslés jobbfelől. Mozgás a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újra megnyitom. A választás eredménye a következő: Pénzügyi bizottsági tagúi megválasztatott 121 szavazat közül 118-czal Pogány Károly; igazságügyi bizottsági tagúi megválasztatott 121 szavazatból 117-tel Fest Lajos, jegyzővé megválasztatott
