Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.

Ülésnapok - 1896-107

280 107. országos ülés 1S97. jnnlns 2-án, szerdán. Azonban nemcsak a »Provisorisches Gesetz«-ek, hanem az azóta kiadott s ő Felsége által jóváhagyott szabályrendeletek is tillják azt, hogy helyettes tanár bárminemű rendes tanári ténykedést végezzen az előadások tartágán kivűl. A nevezett dr. Filarszky úr azonban a jelenlegi bölcsészetkari dékán tudtával és hivatalos közreműködése alapján 1896. április havában mint meghívott szaktanár vett részt egy bölcsészettudori szigorlaton, holott az 1893. november 27-én királyilag jóváhagyott és 1892. 55.129. vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelettel életbeléptetett »bölcsészetdoktori szigorlati szabályzat* 17. §-a szerint: »Mint bírálók és vizsgálók az illető szakok rendes tanárai működnek. Ha valamely tanszaknak több rendes tanára van, ezek váltakozva működnek. Ily rendes tanárok híjában, vagy akadályoztatása esetében az illető szak rendkívüli tanára, illetőleg ha a helyette-ítés szükségesuek mutatkozik, a rokon szakok tnnárai működnek.« Az említett esetben azonban a dékán elnökléte alatt mint szigorlati vizsgáló tanár szerepelt egy tanársegéd, ki csupán ideiglenesen, helyettes tanár gyanánt volt előadásra följogosítva, de a rendes tanár fó kiváltságát, a vele egyenlő tudor kreálását teljességgel nem birta. A nevezett Filarszky úr iránt azonban oly meglepő előszeretetet tanúsított az egyetem minden igazgató hatósága, hogy őt még tanárvizsgálatra is meghívták czenzornak, holott a vallás és közoktatásügyi miniszter 1888. évi 50.098. számú rendeletével kiadott Szabályzat (1891-iki hivatalos kiadása) 2. §-a így szól: »Minden egyes vizsgáló-bizottság áll: egy elnök, egy elnököt helyettesítő alelnökből s meg nem natarozott számú vizsgáló-bizottsági tagokból.« A 4. §. pedig így: »A vizsgáló-bizottság elnökét, alelnökét és tagjait öt-öt évre a vallásés közoktatási miniszter nevezi ki.« Az 1896-iki egyetemi Almanachban (63. lap.) hiába keressük az 1896—1901-ig terjedő tanárvizsgálati hatalommal bíró egyének között dr. Filarszky nevét; a növénytanra esak Jurányi Lajos és Klein Gyula műegyetemi rendes tanár vannak kinevezve. Ezért természetesen Beöthy Zsolt, a tanárvizsgáló-bizottság elnöke, egy szóval sem kifogásolta, hogy 1896. szeptember 29-én Filarszky úr vizsgálja meg szakvizsgán Pásztor István tanárjelöltet, noha csak annyi jogosultsága volt hozzá, mint bármely hordárnak. (Mozgás és zaj a jobboldalon.) Hogy ezenkívül az egyetem intéző emberei az emberélettel is könnyelmű játékot engednek meg maguknak, bizonyítja az, hogy a gyógyszerészi szigorlaton, mely pedig ember életébe kerülő jogosultságot osztogat, ismét minden jog nélkül Filarszky Nándor szerepelt több ízben és pedig itt már nemcsak mint czenzor, hanem mint elnök, czenzor és szavazó tanár. Az ő Felsége által 1892. augusztus 9-én kelt legfelsőbb elhatározással jóváhagyott s a vallás- és közoktatási miniszter által 35.985/1892. szám alatt életbeléptetett »Szabályzat a gyógyszerész-növendékeknek egyetemi kiképzése tárgyában* III. rész, Elővizsgálatok czíme 15. §-a így szól; »Az elővizsgálaton a bölcsészetkari dékán, vagy annak helyettese elnököl. Kérdezőkként az illető szakoknak a vallás- és közoktatási miniszter által vizsgálókúl kinevezett tanárai működnek.« 17. §. »A vizsgálatokról szabályszerű vizsgálati jegyzőkönyv vezetendő, melyben a vizsgálati eredmény — kitűnő, elégséges, elégtelen — a vizsgáló által sajátkezűleg bej egy zendő. Az elővizsgálatok eredményét az elnök állapítja meg és írja alá.« E királyilag szentesített szabályzat daczára 1896. június 8-án, 9-én és 10-én a füvészkertben, a növénytan tanárának lakásán, a fürdőszobája melletti teremben Filarszky három napon keresztül tartott egymaga gyógyszerészeti előszigorlatokat, a dékán és mindennemű más egyetemi hivatalos személyiség távollétében, tizennégy egyetemi hallgatót buktatott meg, azonbau Raditz Ignácz nevű gyógyszerésztau-hallgatót, kit ő maga készített el privátán 100 forintért e szigorlatra oly módon, hogy neki egy tankönyv néhány lapját, mint betanulandót kijelölte, átbocsátotta. (Nagy zaj a jobboldalon.) E fiatal embert azonban még családjának barátai is, mint szellemileg elmaradottat tűntették fel, kit semmiféle felelősséggel járó állásra alkalmazni nem szabad. Ennyi sok törvénytelenségen fölháborodott végre a második tanársegéd, Hemző Lajos, ki e visszaéléseket az egyetemi tanácsnak följelentette. A tanács a vizsgálattal a szintén érdekelt Beöthy Zsoltot, a tanárvizsgáló-bizottság elnökét bízta meg, ki oly jelentést tett a tanácsnak és ennek útján a karnak, hogy a vádak alaptalanok. Tette pedig ezt Hemző tanárnak részbeni meghallgatása nélkül, Filarszky egyoldalú informácziója alapján. Ez ellen a bölcsészeti karban történt tárgyaláskor külön véleményt jelentettok be s az ügynek a miniszter előtt kell lennie. Tisztelettel kérdem tehát a t. vallás- és közoktatási miniszter urat: Van-e tudomása arról, hogy 1. a budapesti egyetem bölcsészeti karán 1896-ban áprilisban Török Károly tudorjelöltet Ponori Thewrewk Emil dékán elnöklete alatt egy Filarszky Nándor nevű úr vizsgálta tudori szigorlaton, mely úr sem rendes, sem rendkivtíli tanárrá nincs 8 Felsége által kinevezve, holott