Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.
Ülésnapok - 1896-106
250 * 06, országos ülés 1897. június 1-én, kedden. Elnök (csenget): Csendet kérek! Psik Lajos előadó: Szükségesnek tartom e helyütt jelezni azt, hogy az igazságügyi bizottságban nagy többséget nyert 16. §. 2. pontjába felvett azon alapelv elfogadása, (Felkiáltások a szélső baloldalon: Egy töblség!) hogy a magáuegyének ellen sajtó útján elkövetett bűncselekmények elbírálása az esküdtbíróságok illetőségétől elvonassék s a királyi bíróságok elé utasíttassanak, így nem felel meg a valóságnak a sajtó némely közlönyének azon híresztelése, hogy a szerintök ezen a sajtószabad ságon ütött erős csorba a bizottságban csak egy szótöbbséggel ment keresztül. (Nagy zaj.) Elnök (csenget): Kérem a képviselő urakat, hiszen ezt mind elmondhatják majd beszédeikben. Psik LajOS előadó: A nagy többség véleménye (Felkiáltások a szélső baloldalon: Hol?) csak a magánegyének fogalmának meghatározásánál tért el egymástól, s minthogy a tanácskozás rendén a kérdést úgy kellett feltenni, hogy kik fogadják el a javaslatot, az eredeti szövegben ezen bizottság azon tagjai, kik amiak alapelvét elfogadták ugyan, nem szavazhattak, mert ekkor azon módosításuk, mely a magánegyén fogalmát nem a büntetőtörvénykönyv 262. s 461. §-ai szerint óhajtotta meghatározni, elesett volna. A bizottság tagjainak a 16. §. 2. pontjában letett alapelvek elfogadásával alkotmányjog és közszabadság sértését elkövetni legtávolabbról sem volt szándékában. Ez az új intézkedés a sajtóiigygyel csak annyiban áll kapcsolatban, hogy ez a tisztán bűnvádi eljárási szabály az 1848. sajtótorvénybe van foglalva, jóllehet nem is oda tar toznék, most pedig a bűnvádi eljárásról külön kódexét alkotunk, újból szervezzük és a nem nyomtatvány útján elkövetett nagyobb büntettek elbírálására behozzuk az esküdtszéki intézményt. Ebben a keretben jő elő tehát az 1848. sajtótörvény egy rendelkezésének módosítása, mely rendelkezés ismételten tisztán bűnvádi perrendtartási kérdés. Ha így fogjuk fel ezt a kérdést és tisztán szakszerűségi szempontból bíráljuk meg a 16. §. 2. pontját, akkor azokat a nemes felhevüléseket, a melyek ezen szakasz ötletéből, megvallom, elégügyes ellenzéki taktikából . . . Olay Lajos: Hazafiságból! (Nagy Saj.) Elnök (cseget): Csendet kérek! Psik Lajos előadó: ... mozgásba iparkodnak hozni, arra az időre kellene tartogatnunk, ha azokra esetleg szükség lenne. Az egész javaslat hosszas és beható tanulmány, évtizedekre visszamenő bírósági gyakor lat, (Felkiáltások a szélső baloldalon: Ott van a baj!) a legkiválóbb szakférfiak (Felkiáltások a szélső balon: Psik Lajos!?)^közreműködésének eredménye és mint ilyent ajánlom elfogadásra a részletes tárgyalás alapjául. (Élénk éljenzés jobbfelöl. Felkiáltások a szélső baloldalon: Hock ! Hoch!) Elnök: Az igazpágügyminiszter Úr kivan szólani. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Halljuk Chorint! Halljuk Emmert!) Erdély Sándor igazságügyminiszter: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A napirenden levő törvényjavaslatnak elveit, irányát t. barátom, az előadó úr szakszerfíleg alaposan ismertette. (Zaj és felkiáltások a szélső baloldalon: Laposan!) , Én azokuak, a miket ő elmondott, ismétlésébe bocsátkozni nem szándékozom. (Helyeslés a szélső báloldalon.) Miután azonban a törvényjavaslat egy rendelkezésének, a melyet ő is felemlített, tudniillik a 16. §. 2. pontjának többen nagyobb politikai fontosságot tulajdonítanak: kötelességemnek tartora ebből a szempontból, még mielőtt az általános vita megindulna, a kormány álláspontját ebben a kérdésben röviden jelezni. (Halljuk! Halljuk! jőbbfélöl. Zaj a szélső baloldalon.) Az igazságügyi bizottságban, legfőképen azonban a hírlapokban ismételve és ismételve felmerüli; az a vád, hogy a törvényjavaslat az 1848-iki sajtótörvény alapelveit támadja meg, hogy rést üt a sajtószabadságon, hogy ekként veszélyezteti az alkotmányt, a közszabadságot és a szabadsajtót. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) De, t. képviselőház, ha megértjük jól, hogy mi foglaltatik a javaslat e rendelkezésében (Zaj a szélső báloldalon.) és ha ezt a rendelkezést objektíve bíráljuk, lehetetlen be nem látni, hogy a javaslatban mindezeknek a nagy nemzeti kincseknek a veszélyeztetéséről egy szó sincs. (Igaz! Úgy van ! jobbfelöl.) Olay Lajos: A ki hiszi, higyje! Győry Elek: Boldogok az együgyűek! (Derültség a baloldalon.) Erdély Sándor igazságügyminiszter: A javaslatban magánszemélyek becsületének megsértéséről és rágalmazásáról van szó. Lehet-e igaz az az állítás, hogy ez a szabadsajtónak kiegészítő része és hogy akkor, midőn a kormány és a törvényhozás ezen nem tisztességes bűncselekménynek biztosabb megtorlásáról gondoskodik, . . . Olay Lajos: Hát melyik a tisztességes bűncselekmény?! Van olyan is?! (Derültség a szélső báloldalon) Elnök (csenget): Csendet kérek! Erdély Sándor igazságügyminiszter: . . . hogy akkor az alkotmányt, a közszabadságot és a szabadsajtot veszélyeztetik ?