Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.
Ülésnapok - 1896-106
106. országos ülés 1897. június lén, kedden. 249 Az 5. §-ban, mely a perújításról szól, az eredeti szöveg módosításával szintén a tárgyalási határnap kitűzése vétetett elválasztó vonalnak, az eddigi jogszabályok szerint befejezett ügyekre nézve pedig azon rendelkezés vétetett fel, bogy az újrafelvétel megengedhetőség kérdése azon jogszabályok szerint bírálandó el, a mely jogszabály rendelkezése terheltre nézve kedvezőbb ? Mint egészen új szervezeti intézkedései a javaslatnak azok, melyek a vádtanács és az ügyészségi megbízottak intézményére, továbbá a védelem képviseletének az egyetemi és jogakadémiai tanárokra való kiterjesztésére vonatkoznak. (Halljuk! (Halljuk!) A vádtanács feladata, hogy a vizsgálatok menetére és a vizsgálóbíró működésére felügyeljen s a vád kérdésében határoz, különben a törvényszékek kebelében szervezendő vád tanács feladatáról és hatásköréről a bűnvádi perrendtartás rendelkezik, ebben a javaslatban a vádtanács megalakításának módozatairól történik csak intézkedés. A járásbíróságok illetékességéhez tartozó hivatalból üldezendő vétség és kihágási eseteknél a vádrendszer eddig nagyon hiányosan s nehézkésen érvényestílt, az eljárásnál a bírót, a vádlót, a védőt a bíró egy személyben képviselte. Á hehes büntető igazságszolgáltatás egyik legfőbb biztosítéka a vádrendszer keresztülvitele, s minthogy ezen új törvény szerint a járásbíróságok hatásköre tetemesen kiterjesztetik, a vádrendszer érvényesítését a járásbíróságok illetékességéhez tartozó bűnesetekben is megállapítani kellett; ezt czélozza az ügyészségi megbízottak intézménye, mely szerint a közvádat az egyes bíróság előtt is egy külön közeg képviseli. Ezen javaslat meghatározza azt, kik lehetnek ügyészi megbízottak, egyúttal szabatosan felöleli ezek esetleg felmerülő fegyelmi eseteire vonatkozó illetékes hatóságot is. A javaslatban a jogszolgáltatás hivatott tényezőinek egy rég táplált óhajtása is megvalósul, a mennyiben a rögtön bírósági statáriális eljárás hatályon kivűl helyeztetik. A modern judikatura ugyanis meggyőződött arról, hogy többé e rémbíróságra nincs szükség, a közrend, az élet- és vagyonbiztonság, az általános műveltség terjedésével, a közerkölcsök javulásával folyton szilárdul. (Derültség a szélső baloldalon és gúnyos felkiáltások: Persze! Nagyon!) A bűnügyi statisztika megczáfolhatlanúl kimutatja, hogy a nép alsó, műveletlenebb s szegényebb rétegei által az előző időkben gyakran elkövetett bűncselekmények, melyek a személy és vagyon ellen irányultak, apadnak, s így ily kivételes bírósági rendszabályokra szükség nincs. A bírósági szervezésnek a legnehezebb felKÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901 VI. KÖTET. adata, a hatáskör megállapítása, mert jóformán ettől függ az egész igazságszolgáltatás menete. A javaslat szerint az igazságügyi kormány valóban nagy bizalommal viseltetik az esküdtszékek iránt; (Derültség a szélső baloldalon és felkiáltások: Nagyon htssik!) a mennyiben általános szabály szerint az öt évnél hosszabb vagy életfogytig tartó szabadságvesztés-büntetéssel, továbbá halálbüntetéssel sújtott bűntettek miatt emelt vád elbírálását az esküdtszékek elé utasítja. Ezen vezérélv alól kivételt tesz a javaslat a bűntettek hat csoportjára, úgymint a pénzhamisítás, hamis tanuzás, hamis vád, közokirathamisítás, hivatali sikkasztás, a szemérem elleni bűntettek legsúlyosabb eseteiben, melyek továbbra is a törvényszékek hatáskörében maradnak. Ezeknek a vádaknak elbírálása nagy bírói gyakorlatot, a közönségesnél jóval felülemelkedő judicziumot és a törvény-tudomány ezer és ezer vonatkozásaiban való jártasságot feltételezi, szóval alapos szakismeretet igényel, már a ténykedés helyes megállapítása szempontjából is. (Zajos nyugtalanság a szélső baloldalon.) Ebben az irányban a szakkörökben kifogás nem emeltetett. (Ellenmondások a szélsőbalon.) Annál nagyobb vehemencziával indult meg az akczió az esküdtszékek hatáskörének megállapítására vonatkozólag, a sajtó útján elkövetett bűncselekmények tekintetében. (Halljuk! Halljuk!) A javaslatnak ugyanis a sokat emlegetett 16. §. 2. pontja szerint a nyomtatvány útján, magánegyén ellen elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétségének elbírálása nem az esküdtszék, hanem a királyt törvényszék hatáskörébe utaltatik. Ebben némelyek a sajtószabadság megszorítását látják. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Úgy van!) Ez szerintem tévedés. A sajtószabadság egyedüli biztosítéka az előleges czenzura eltörlése, vagyis annak törvénybe iktatása, hogy bárki gondolatait, véleményét és érzelmeit a sajtó útján szabadon, akadály nélkül terjesztheti. A sajtószabadság törvénye ebből az egyetlen szakaszból áll. Már most ennek a kérdésnek törvényhozási szabályozása, hogy a sajtó útján már elkövetett '.üutetendő cselekményekért a terhelt mely hatóság előtt vonassék felelősségre, ez a sajtószabadságnak megszorítását nem képezheti. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Ezt maga sem hiszi! Nagy zaj.) Elnök (csenget); Csendet kérek! Psik Lajos előadó: Ez nem alkotmányjogi kérdés, ez nem közszabadság kérdése, hanem tisztán bűnvádi hatásköri kérdés. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Ez hatalmi kérdés!) m
