Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.

Ülésnapok - 1896-106

US 106. országos Illés 1897. janius 1-én, kedden. Azután a vizsgálóbíró azt a kérdést intézte hozzám, hogy én vagyok-e szerzője az »Alkot­mány* november 11. számában megjelent czikknek, a melyek czíme volt; »Politikai Affen­dákiszok«. Én erre megtagadtam a feleletet, (Helyeslés bálfelől.) hivatkozva arra, hogy mentelmi jogom ezen czikkre vonatkozólag nem függesztetett fel. (Helyeslés bálfelöl.) T. ház! Én meggyőződtem, hogy azon ten­denczia uralkodik, hogy engem vizsgálat alá vonja­nak egy ténykedésemért, a miért kész vagyok felelni, mint mindenért, a mit cselekszem, az illető fórum előtt. Az a fórum nem illetékes, mert a t. ház engem ezen ügyben ki nem adott, ki nem adhatott, mivel ezen ügyben nem történt meg­keresés. (Helyeslés bálfelől.) Továbbá meggyőződ­tem, hogy a vizsgálat olyan irányban folyik, hogy az a czikk is elbírálás alá jusson, a mely itt Budapesten teljes nevem kiírásával jelent meg az »Alkotmány«-ban és a melyért engem az illetékes hatóság előtt kérdőre nem vont az illető; hogy mi okból, nem akarom itt feszegetni. (Egy hang bálfelől: Mert azt hiszik, hogy ott inkább sikerűi. T. ház! Ilyen időkben, midőn látszik, hogy az ellenzék azon férfiaira, kik visszásságokra utal­nak, a legnehezebb idők járnak, mert zaklatásoknak vannak kitéve, nem hiszem, hogy pártkülönbség nélkül ne helyeselné a t. ház azt, hogy én ezen esetet tisztelettel bejelentem és kérem a t. házat, méltóztassék azt a házszabályok 138. §-a értel­mében a mentelmi bizottsághoz utasítani. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: Áttétetik a mentelmi bizottsághoz. Következik már most az egyetemek részére szükséges telkekről szóló javaslat (írom. 108, 181) harmadszori olvasása. Molnár Antal jegyző (olvassa a törvény­javaslatot). Elnök: Elfogadja a ház a törvényjavas­latot harmadszori olvasásban? (Igen!) A ház elfogadta. Átküldetik a főrendekhez tárgyalás és hozzájárulás végett. Következik a díjnokokra vonatkozó törvény­javaslat (írom. 165, 184) harmadszori olvasása. Molnár Antal jegyző (olvassa a törvény­javaslatot). Elnök: Elfogadja a ház a törvényjavas­latot harmadszori olvasásban? (Igen!) Elfogad­tatott. Átküldetik a főrendiházhoz tárgyalás és hozzájárulás végett. Következik a bűnvádi perrendtartás életbe­léptetéséről szóló törvényjavaslat. (írom. 138,169) (Felkiáltások a szélső baloldalon : Hoch! Visszavonja azt Bánffy!) Az általános tárgyalásban az előadó ár kí­ván szólni? Psik Lajos, az igazságügyi bizottság előadója: T. ház! (Halljuk! Halljuk! Felkiál­tások a szélső baloldalon: Eláll !TA büntető törvény­hozás ez idő szerinti programmjában következik most a bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló, előttünk fekvő törvényjavaslat tárgyalása, mely egyrészről bírói szervezeti és hatásköri, de másrészről bizonyos bűncselekmények tekin­tetében anyagi rendelkezéseket is foglal ma­gában. Már ezen okból is szükséges volt ezt tör­vény által rendezni, de azért is, mert bírósági hatáskör megállapításáról s még néhány régibb törvénybe iktatott jogszabályzat hatályon kivűl helyezéséről.is lévén szó, ezt csak új törvény­alkotással intézhetjük el. A javaslat azonban, ott, hol átmeneti intéz­kedésekről, tehát nem állandó érvényességűnek szánt szabályzásról van szó, a kormányt fel­hatalmazza, hogy ezeket az intézkedéseket ren­delettel oldhassa meg. így mindjárt a javaslat első szakasza fel­hatalmazza az igazságügyi minisztert, hogy a perrendtartás életbeléptetésének napját rendelet­tel állapítsa meg. Ily nag5^fontosságú és gyökeres szervezeti, hatásköri és anyagi jogszabály változtatásával járó reformok életbeléptetésének idejét naptár­szerííleg előre meghatározni lehetetlen, mert nagy­számú s fontos előmunkálatokra van szükség, sőt jelen esetben még nagyobb mérvű építkezé­sekre is, így ma ez előmunkálatok teljes be­fejezését egy fix időben megjelölni csakugyan leheteilen. Mint fontosabb átmeneti intézkedése a javas­latnak a 4. és 5. §-okban foglaltatik, melyek arról rendelkeznek, hogy az új perrendtartás életbelépte napján folyamatban levő ügyekben minő hatásköri és eljárási jogszabályok alkal­maztassanak. Azon indokból kiindulva, hogy a mennyire nagyobb zavarok s jogszolgáltatási nehézségek nélkül lehetséges, a folyamatban levő ügyek az új eljárás szerint legyenek elintézve, a bizottság, az eredeti javaslat rendelkezésétől eltérőleg, az igazságügyi kormány által előterjesztett ama javaslatot fogadta el, mely szerint csak azon ügyek, melyekben a törvényszék a főtárgyalásra, járásbíróságnál pedig a tárgyalásra határnap már kitűzve van, biráltassanak el, az előbbi hatáskör s eljárási szabályzat szerint, a tár­gyalási határnappal el nem látott ügyekben pedig az új bűnvádi perrendtartás rendelkezése szerint kell eljárni. A tárgyalási határnap kitűzésének eme vál­pontja oly szabatos meghatározás, hogy az min­den félreértés lehetőségét kizárja.

Next

/
Thumbnails
Contents