Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.

Ülésnapok - 1896-105

10S. országos ülés 1897. május 29-én, szombaton. 233 ugyanakkor mindig azt szokta mondani a vallásos közoktatásügyi miniszter, hogy az egyetem állami intézmény, (Igaz! Úgy van!) hogy az egyetem az 1848-iki törvény alapján a vallásés közoktatásügyi miniszter fen ha tósága alá tartozik s viszont mindig azt is meg szokta mondani, hogy azért, hogy a budgetbe be van állítva az egyetemi alap jövedelme, az az alap jogi természetének nem prejudikál. Ez okok alapján kérem a módosítvány mellőzését. Én azon helyeslésben, melyet a t. ház az általános tárgyalás alkalmával tanúsított, midőn a javaslat ellen senki fel nem szólalt, helyeslését látom azon építési programmnak, melyet e törvényjavaslat és a hozzácsatolt jelentés kontemplál. Korántsem akarom azt mondani, hogy e programra teljesen megfelel azon igényeknek, melyeket az egyetemi építészet minden igényének kielégítése szempontjából emelni lehet, de mindenesetre eleget tesz a legégetőbb szükségnek. Kiépítjük a központi épületet és ott néhány tanteremről is gondoskodunk. A József-műegyetemen is segítünk a legégetőbb szükségen egy amüiteatrális tanterem építésével, s a t. Láz felhatalmazást ad, hogy oly telket vehessünk, melyen úgy helyezhessük el a jövő politechnikumot, hogy annak fejlődése biztosítva legyen. A kolozsvári egyetemen is módunkban lesz kielégíteni az orvosi fakultás főbb érdekeit, körülbelül öt intézetet s még egy gazdasági és igazgatósági épületet emelvén. Örömmel fogadom én is a pénzügyi bizottság azon indítványát, hogy oly klinikákat építsünk, melyek a modern igényeknek megfelelnek s inkább a telekvásárlással várjunk, de ne redukáljuk azon építési terveket, melyeket a szakférfiak ajánlottak, mert hisz ez rendszerint csak több költséggel jár. Ezeket kiemelve, ismételve kérem, Mócsy Antal képviselő űr indítványát méltóztassék mellőzni. (Helyeslés.) Elnök: Következik a szavazás. Maga a szakasz szövege meg nem támadtatyán, azt hiszem, kimondhatom, hogy az el van fogadva. Kívánja a ház, hogy a beadott módosítvány újból felolvastassák? (Nem!) Akkor felteszem a kérdést. Méltóztatik-e elfogadni a módosítványt? A kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház többsége nem fogadja el. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa a 4. és 5. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat második olvasásban is elfogadtatott. Javaslom, hogy harmadszori olvasása a legközelebbi ülés napirendjére tűzessék ki. (Helyeslés.) E törvényjavaslattal kapcsolatban a miniszter úrnak egy jelentése is van, melyet a bizottság tudomásul vesz. Méltóztatik-e a t. háznak azt szintén tudomásul venni? (Igen!) A ház tudomásul KÉÍVH. NAPLÓ. 1896—1901. VI. KÖTET. veszi s így az a törvényjavaslattal együtt a főrendiházhoz fog átküldetni. Következik az állami hivataloknál alkalmazott díjnokok szolgálati és anyagi helyzetének javításáról szóló törvényjavaslat. (írom. 165, 184.) Neményi Ambrus, a pénzügyi bizottság előadója: T. képviselőház! Ezen törvényjavaslatnak kétségkívül \ bizonyos szoczialis jelentősége van, a mennyiben hivatva lesz az állami alkalmazottak legszegényebb és legszerencsétlenebb osztályának sorsát javítani. Javítja ezek sorsát anyagi és erkölcsi tekintetben. Anyagilag azáltal, hogy bizonyos nyugdíj-ellátásra ad nekik igényt, továbbá, hogy napidíjuk minimumát megállapítja és számos más kedvezményt biztosít nekik, a melyben eddig nem volt részök. Erkölcsileg javítja helyzetüket a tekintetben, hogy nem lesznek ezentúl kiszolgáltatva főnökeik önkényeinek, hanem egy évi kifogástalan szolgálat után bizonyos jogokat nyernek és állásaikból nem mozdíthatók ki, csak bizottsági határozat folytán. Ezek előrebocsátása után arra szorítkozhatnánk csupán, hogy a törvényjavaslatot a t. háznak elfogadásra ajánljam. Meg kell azonban említenem, hogy az országos díjnok-egyesület kérvénynyel járult a t. ház elé, a melyhez külön törvényjavaslatot csatolt. A t. ház e kérvényt a javaslattal együtt a pénzügyi bizottsághoz utasította. A bizottság a legnagyobb figyelemmel tanulmányozta a javaslat egyes pontjait és annak alapján az eredeti javaslatot a pénzügyminiszter ur hozzájárulásával részben módosította is. Nevezetesen tetemesen javította azon feltételeket, melyek mellett a nyugellátás történik, a mi persze csak relatíve vehető, mert csak igen csekély összegekről lehet szó. Javította azonkívül abban az irányban, hogy míg az eredeti javaslatban az volt kimondva, hogy a törvényjavaslat életbeléptetése előtt állami szolgálatban eltöltött idő semmiesetre sem számítható be, most a pénzügyi bizottság szövegezése szerint felállíttattak bizonyos feltételek, a melyek melleit a törvény életbeléptetése előtt az állami szolgálatban eltöltött idő egy harmadrésze szintén be fog számíttatni. E tekintetben a pénzügyi bizottság azon helyzetben volt, hogy a kérvénynek némileg eleget tehetett. Az összes kívánságokat, melyek a kérvényben foglaltattak, természetesen nem teljesíthette, minthogy ezzel a díjnoki állás jellegét megszüntette volna és a díjnokokat egyszerűen hivatalnokokká változtatta volna át. A bizottság feladata pedig nem lehetett, hogy egyszerre Magyarország hivatalnoki karának létszámát ötezerrel szaporítsa és ezeknek a hivatalnoki állással járó összes jogokra igényük legyen. A bizottság elmeut a végső határig, a nélkül azonban, hogy a törvény intenczióját és alap30