Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.

Ülésnapok - 1896-105

105. országos ülés 1897. május 29-én, szombaton. 231 indítványát elfogadni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: T. ház! Van még valaki, a ki ehhez a kérdéshez szólni kíván? Ha nincsen senki, a vitát bezárom. Az előadó úr kivan szólani. Schmidt Gyula előadó: Csak röviden akarok válaszolni, a mennyiben Lukáts Gyula t. képviselőtársam azt mondja, hogy senki ellen sem indíttatott meg az eljárás és tétetett feljelentés, és hogy ebből esetleg azt lehetne következtetni, hogy nemzetiségi természetű zaklatás jellegével bir ezen feljelentés. Erre megjegyzem, hogy Sierbán űr kivú'l még tizenegy társa ellen is tétetett feljelentés és tétetett folyamatba az eljárás. Továbbá a jelentésben magam jeleztem a jogsérelem csekély voltát; de végre is az erdőgondnokság már hivatalos állásánál fogva sem nézheti azt el, hogy bárki is a területén vadászszon. Jelen esetben hajtókkal történt a vadászat, ez kitűnik a feljelentésből is és a törvény 27. §-a világosan mondja, hogy idegen területen a tulajdonosnak vagy haszonbérlőnek engedélye nélkül vadászni tilos, és miután nem continua persecutione mentek he, hanem másnap, a mentelmi bizottság, jóllehet látja, hogy a vétség csekély, még sem lát zaklatást és a kiadatást kéri. (Zaj a szélső baloldalon.) Elnök: Következik a szavazás. A kérdés az, elfogadja a ház a bizottság javaslatát. (Igen! Nem!) a mely odairányúl, hogy dr. Sierbán Miklós mentelmi jogának felfüggesztését hozza javaslatba. Tehát kérdem, méltóztatnak e a bizottság javaslatát elfogadni, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Azok a t. képviselő urak, kik a bizottság javaslatát elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Olay Lajos: Kisebbség! Elnök : Kérem Olay Lajos képviselő urat, ne tessék az elnökség jogaiba avatkozni, azt konstatálni nincs joga- (Zaj.) Olay Lajos: Jogom van! Elnök: Nincs! A t. képviselő úrnak joga van ellenpróbát kérni. (Felkiáltások a ssélsö baloldalon: Ellenpróbát!) Kérem azon t képviselő urakat, kik a javaslatot nem fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Azt hiszem, t. ház, kimondhatom, hogy a ház többsége a bizottság javaslatát elfogadta. Következik a képviselőház mentelmi bizottságának jelentése (írom. 180) rendőri közeg megsértése és utczai csendháborítás miatt feljelentett Pichler Győző országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Schmidt Gyula előadó: T. ház! Van szerencsém az utolsó mentelmi ügyet röviden a következőkben előterjeszteni. A fő- és székvárosi III. kerületi kapitányság Pichler Győző képviselőtársunk ellen csendháborítás és hatóság elleni kihágás miatt tette folyamatba az eljárást. A tényállás röviden a következő. Még a múlt évi június 24-én éjfél után Pichler Győző képviselő úr többek társaságában Budán a Rókusutczában megállított egy szállására hazatérő bérkocsist és követelte tőle, hogy őket Pestre szállítsa. A bérkocsis ezt megtagadta, azt mondván, hogy már nincs szolgálatban, hanem hazatér, mire ők hangosan követelték, hogy vigye őket Pestre. Akkor állítólag Pichler Győző képviselő úr egy igazolványt mutatott volna fel és azt mondotta volna, hogy detektív (Derültség.) és megparancsolta a kocsisnak, hogy szállítsa a társaságot Pestre. Ezen nagyobb lárma következtében állítólag az éjjeli csend annyira meg lett háborítva, hogy a szomszéd utczából egy rendőr is odajött a helyszínére és ezen rendőr vallomása szerint őt fenyegette volna Pichler Győző űr és társai is szidalmazták és becsületében quasi sértették. A társaságban volt Német Béla és valami Beregi Miklós nevű úr is. Komjáthy Béla: Mikor volt? Schmidt Gyula előadó: Június hő 24-én volt ez az éjféli jelenet. Pichler Győző úr kihallgatása szeptemberben történt és különben Német Béla is ki lett hallgatva. Az ügy tehát egyideig pihent, mielőtt kikérték volna Pichler Győző képviselő urat. A mentelmi bizottság előtt személyesen megjelent Pichler Győző képviselő úr és azt mondotta, hogy zaklatá-t Iát ezen ügyben, hogy elévültnek tartja, a mennyiben csak most tétetik folyamatba az eljárás és tagadásba hozta, hogy ő detektivnek adta volna ki magát, továbbá azt mondta, hogy olyan csekély ezen állítólagos jogsérelem, hogy valóban nem érdemes, hogy e miatt a képviselőház az ő mentelmi jogát felfüggeszsze. A mentelmi bizottság alaposan foglalkozván az esettel, miután elévülés esete nem forog fenn, —• a mennyiben Pichler Győző képviselőtársunk ki lett hallgatva, és pedig akkor, mikor még nem is volt képviselő, -- miután továbbá ezen ügyből kifolyólag politikai zaklatás jelleget reáhárítani csakugyan nem lehet, s miutin végűi itt mindenesetre bizonyos kihágás fenforog és annak elbírálását a mentelmi bizottság az illetékes bíróra — a ki ez esetben a kapitányság — akarja hárítani, ez esetből kifolyólag Pichler Győző képviselő úr mentelmi jogának felfüggesztését javasolja. (Helyeslés a jobboldalon.) Ajánlom a bizottság javaslatát elfogadásra. Elnök: Kivan valaki a kérdéshez hozzászólani! (Nem!) Ha senkisem kivan, a vitát bezárom.