Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.

Ülésnapok - 1896-105

105. országos ülés 1897. május 29-én, szombaton. 229 ne függesztessék fel. Ajánlom a javaslat el­fogadását. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólani? Ha nem, a vitát bezárom. Következik a szavazás. Tárgya a bizottság javaslata, mely szerint Sima Ferencz képviselő úr joga ez esetben fentartandó. Méltóztatik a javaslatot elfogadni, igen vagy nem ? Polónyi Géza: Nincs ellenindítvány! Elnök: E szerint a mentelmi bizottság javaslata elfogadtatik. Következik a képviselőház mentelmi bizott­ságának jelentése (írom. 178) dr. Okolicsányi László képviselő mentelmi ügyében. Schmidt Gyula előadó: T. képviselő­ház! Bizonyos Farkas Ignácz berneczei lakos feljelentést tett (Halljuk! Halljuk!) az ipolysági királyi járásbíróságnál dr. Okolicsányi László képviselő úr ellen, a melyben az foglaltatik, hogy őt ok nélkül csalónak nevezte s ekként becsülete értés miatt kéri mentelmi jogának fel­függesztését. Ezen egyoldalú feljelentés csato­lása mellett kéri már most a járásbíróság is a képviselő úr mentelmi jogának felfüggesztését. T. ház! A képviselőház eddig követett régi gyakorlatánál fogva minden előnyomozás nélkül egyoldalú feljelentésre nem szokta eddig a kép­viselő mentelmi jogát felfüggeszteni. E tekintetben körrendeletében az igazságügyminiszter is e gya­korlatból kifolyólag 1884-ben utasította a bíróságo­kat, hogy mindig lehetőlegelőnyomozati adatokkal szereljék fel felterjesztéseiket. Miután ez a jelen esetben nem történt meg és semmi adat e tekin­tetben nem forog fenn, a mentelmi bizottság részéről van szerencsém javasolni, hogy ez esetben dr. Okolicsányi László képviselő úr mentelmi joga fel ne függesztessék és ajánlom a mentelmi bizottság javaslatát elfogadásra. Elnök: T. ház! Dr. Okolicsányi László képviselő úr mentelmi jogának felfüggesztését a mentelmi bizottság megtagadni javasolja. Ha senkisem kivan a kérdéshez szólani, a vitát bezárom. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság jelentését elfogadni, igen vagy nem? (Igén!) Kijelenthetem, hogy a ház a bizottság jelen­tését elfogadta. Következik a ház mentelmi bizottságának jelentése (írom. 179) vadászati kihágással ter­helt Sierbán Miklós képviselő úr mentelmi ügyében. Schmidt Gyula előadói T. képviselő ház ! A tarkányi magyar királyi erdőgondnokság az ottani főszolgabírónál vadászati kihágás miatt feljelentést tett dr Sierbán Miklós képviselő­társunk ellen, a mennyiben engedély nélkül idegen területen vadászott. A bemutatott elő­nyomozási iratokból csakugyan kitűnik az, hogy múlt évi november 11-én dr. Sierbán Miklós képviselő és vadásztársai a kincstári erdő Jutre­Marisora geriuczén vadászva találtattak és ott a póterdőör által a vadászat abbanhagyására hivat­tak fel, a mire azonban ők nem hajtottak és tovább vadásztak. A két erdőőr vallomásából és az előnyomozati adatokból meg lett ez álla­pítva. Ezzel szemben a bizottság előtt szemé­lyesen megjelent Sierbán Miklós képviselő úr előadta, hogy neki több mint 60.000 holdnyi vadászterülete van és ezen a vadászterületen vadásztak ők napokon keresztül nagyobb társa­ságban ; hogy ezen vadászat alkalmával egy medvét sebeztek meg, a mely a kincstári erdőbe szaladt át, és hogy a medve üldözése czéljából mentek volna át a kincstári erdőbe. Ekként, mi­után különben is oly csekély jogsérelem foglal­tatik e ténykedésben, meg van győződve, hogy jelen esetben a felterjesztés, melyben kiadatása kérelmeztetik, zaklatás jellegével bir. A mentelmi bizottság mindé dolgokat ala­posan tárgyalván és megvitatván, különösen tekin­tettel arra, hogy úgy a főszolgabíró megkere­sésében, valamint az erdőgondnok feljelentésében is megerősítést nyer azon körülmény, hogy Sierbán Miklós már ismételve lett ily vadászati kihágás miatt vád alá vonva és eredménytelenül, és kitűnik ezekből egyszersmind az is, hogy különösen ezt a vadászatot megelőzőleg egy-két nappal figyelmeztetve lett a kincstári főerdő­mester által, hogy a kincstári erdőség területén a vadászat neki meg nem engedtetik, mindezek­ből kifolyólag a bizottság abban a meggyőző­désben van, hogy itt zaklatás esete nem forog fenn, a kincstári erdőmester hivatalos állásánál fogva kénytelen megvédeni a kincstäri erdő­területet ily jogtalan vadászat ellen, és ebből kifolyólag azt a javaslatot terjeszti a bizottság a t. ház elé, hogy ebben az esetben függesz­tessék fel Sierbán Miklós képviselő úr mentelmi joga. Lakatos Miklós jegyző: Lukáts Gyula! Lukáts Gyula: T. ház! Az előadó úr indítványával szemben ellenindítványt nyújtok bé, mely szerint Sierbán Miklós képviselő úr mentelmi joga ez esetben ne függesztessék fel. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Még pedig azért ne függesztessék fel, mert olyan csekély a jog­sérelem, melyet itt látok, hogy ezért csakugyan nem volt érdemes a házhoz folyamodni. Másod­szor zaklatást is látok a jelen esetben. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Az iratokból ugyanis konstatálva van, hogy az illető vadásztársaság egy sebzett medve után ment át a szomszédos kincstári uradalom erdeibe; konstatálva van az, hogy egyetlenegy lövés sem történt, lőni nem is szándékoltak és csak a medvét nyomozták.

Next

/
Thumbnails
Contents