Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.

Ülésnapok - 1896-105

226 10ä- országos ülés 1897. május 29-én, szombaton. által megkívánt erőszakot még csak valószínűsíteni is engedné. S miután Rada szolgabíró csak negatíve bizonyít, a karfelemelést veszélyes fenyegetés fogalma alá vonni nem lehetett.« Ezt igazolják nemcsak a kihallgatott tanuk, hanem maguk a csendőrök is. A királyi ügyészség a vizsgálat eredményével megelégedve nem volt s elrendelte a tanuk kihallgatását és a nyomozást oly körülményekre, melyek az említett ügygyei semmi okozati összefüggésben nincsenek, és melyeket maga Rada szolgabíró sem állított; mire a vizsgálóbíró a királyi ügyésznek kijelentette, hogy a nyomozást folytatni annyit jelentene, mint a tanuknak bizonyos körülményeket szuggerálni. (Zaj balfélöl.) Tehát nemcsak a képviselő urak vannak zaklatva, hanem be van igazolva, hogy az ügyészség által maga a vizsgálóbíró is zaklatva van. Én úgy tudom, hogy eddig a mi igazságszolgáltatásunkban a szuggerálás nem volt divatban s ez, ha egyebet nem, de azt kétségtelenül bizonyítja, hogy az ügyészség részéről erőszakos tanúkihallgatások és tanúvallomások vételéről van szó. Az ország különböző részeiről tisztán az ügyszeretet, a hazaszeretet és a legjobb meggyőződéstől vezéreltetve jelennek meg egyes férfiak gyűlések tartására s ott a hatóság részéről a legnagyobb erőszakoskodásokat kénytelenek tapasztalni, s a kik a legkisebb ürügyet felhasználják arra, hogy az állampolgárok alkotmányos jogaikat ne gyakorolhassák, s hogy ha valaki ez ellen az erőszak és brutalitás ellen csak kézmozdulattal is tiltakozik, az illető egyéneket a vádlottak padjára juttatják. Miután az előadó úr és a mentelmi bizottság véleményét a vád alapjára helyezte, és miután a megejtett vizsgálat folyamán a vádpontokból semmi sem lett beigazolva, itt határozottan a zaklatás esete forog fenn s ebből kifolyólag a mentelmi bizottság javaslatához hozzá nem járulhatok. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Kivan még valaki szólani? Molnár János: T. ház! Csak egypár szóm volna azon ügyre nézve, melyet előttem szóló t. képviselőtársam egégzen jól kifejtett, s ez az a körülmény, hogy a gyűlés Julius 19-én tartatott meg; október 28-ig, vagyis a képviselőválasztásokig három teljes hónapnál több folyt le és senkinek sem jutott eszébe Rakovszky Istvánt, midőn még nem volt képviselő, vád alá helyeztetni. Október 28-ika óta is lefolyt körülbelül egy félesztendő; lett volna tehát elég ideje annak, a ki ellene vádaskodni akart, de nem tette g csak most, bizonyos újabb átférek után merült fel Rakovszky István vád alá helyezése. Én tehát ebből mást nem magyarázhatok ki, mint azt, hogy úgy Rakovszky Istvánra, mint Zmeskál Zoltánra nézve zaklatás forog fenn. Ezért kérem, hogy a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni ne méltóztassék. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Kíván még valaki a tárgyhoz szólani? Ha nem, a vitát bezárom. Szó illeti az előadó urat. Schmidt Gyula előadó: Igen röviden kívánok reflektálni a felhozottakra. A mi azt illeti, hogy július 19-én tartatott meg a népgyűlés és csak most kerül az ügy a ház elé, figyelmeztetem a képviselő urat, hogy a zsolnai szolgabíró, ki mint hatósági közeg jelen volt, közigazgatási úton vitte a vizsgálatot. Míg azt a sok tanút nemcsak Trencsénben, hanem Turóczban is kihallgatták, sok idő telt el. Különben Zmeskál Zoltánra nézve a szolgabíró a kihágási törvény 42. §-a alapján is kérte a kiadatást, a mely szakasz a csoportosulások alkalmával a hatóságnak való ellenszegülésre vonatkozik, de akkor nem adtuk ki. Az ügyészi indítvány a trencséni törvényszéknél már november 5-én terjesztetett elő. Tizenöt-húsz tanút kellett minden tényre kihallgatni és ez sok időt vesz igénybe. A mi a többi megjegyzéseket illeti, azt hiszem, hogy igen tárgyilagosan adtam elő a tényállást. Én nem mondottam, hogy brutálisan bántak a szolgabíróval, hogy arczúlütötték, hanem csnk azt, hogy a tanuvallomásokból konstatálható, hogy Zmeskál Zoltán hadonázás közben a szolgabíró arczát, egy más tanú szerint vállát érintette. Azt sem hoztam fel, hogy a gyűlés bezárása után tartattak a beszédek, mert nem ez a kérdés lényege. Minthogy már most annyira előrehaladt a vizsgálat, maguknak a képviselő uraknak is érdekükben van, hogy az ügy befejeztessék; ebben nincs semmi jogsérelem. Ki lesz hallgatva számos tanú, a kik az iratok szerint e tényeket csakugyan vallották. Ismételve ajánlom a bizottság javaslatát elfogadásra. Elnök: A kérdés az, méltóztatik-e elfogadni? (Zaj balfelöl.) Csendet kérek, majd nem fogják tudni a képviselő urak, hogy mire kell szavazni. (Halljuk! Halljuk!) Méltóztatik-e elfogadni a bizottságnak azt a javaslatát, hogy Rakovszky István és Zmeskál Zoltán képviselő urak mentelmi joga ez esetben felfüggesztessék ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a bizottság jelentését elfogadta. Következik a mentelmi bizottság jelentése (írom. 172) párbaj vétségével terhelt Sándor József képviselő úr mentelmi ügyében. Schmidt Gyula előadó: T. ház! Sándor József képviselő úr és Bartha Miklós úr között ez év február havában Kolozsvárott pisztolypárbaj folyt le. A beterjesztett iratok szerint a párbaj ténye be van igazolva. Minthogy a gya-