Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.

Ülésnapok - 1896-104

104. országos ülés 1897 Mindez jegyzőkönyvbe vétetvén, Lethánfalu község képviselői annak aláírását, minden ok és magyarázat nélkül megtagadták. A helyszíni tárgyalásról felvett jegyzőkönyv alapján a vár­megyei alispán folyó évi január hó 15-én 722. szám alatt az iglói járás foszolgabí rajához inté­zett leiratában kijelentette, hogy a kérdéses út­vonalnak a viczinális utak hálózatából való kihagyását fogja a törvényhatóságnak javaslatba hozni. Egyben meghagyja a nevezett főszolga­bírónak, hogy az említett útvonal lethánfalui szakaszát haladéktalanul állíthassa helyre és akként intézkedjék, hogy az uti árkok kiásat­tassanak, az úttest pedig kikaviesoltassék. Ki­jelenti végül az alispán, hogy nincs észrevétele az ellen, ha a lethánfalviak által sok éven ke­resztül elhanyagolt útszakasz helyreállítási mun­kálataiba a szomszéd érdekelt községek a Letán­falu község által kért száz kézi napszám erejéig belevonatnak. Ezen alispáni leirat folytán a járási fő­szolgabíró folyó évi február hó 24-én 454. szám alatt utasította a községet, hogy az útszakaszt folyó évi április hó végéig annál is inkább állítsa helyre, mert elleneseiben kénytelen lenne a helyreállítási munkálatokat a község költsé­gére foganatosíttatni. A község a főszolgabíró felhívásának annyiban eleget tett, a mennyiben márezius havában az uti árkokat megfelelően kiásta. Április eleje óta azonban, a mikor a tavaszi mezei munkák megkezdődtek, a fő­szolgabíró beleegyezése folytán az uti munka szünetel.« Méltóztatnak ebből a tényállásból látni, t. ház, hogy abban az esetben, a mit Molnár János t. képviselő úr interpelíáezió tárgyává tett, semmi olyas dolog nem történt, a mi először tökélete­sen nem felelne meg a fennálló törvény rendel­kezéseinek, másodszor, a mi Lethánfalu községre nézve sérelmet involválna; sőt ellenkezőleg, egye­nesen a törvény rendelkezésén talán még tál­menő méltányosság is gyakoroltatik a községgel szemben. (Úgy van! Úgy van! jobbfelöl.) Mindezek alapján méltóztassék ezen vála­szomat tudomásul venni, hozzátévén még azt, hogy mindebből egyáltalában nem látom szük­ségét annak, hogy a további eljárásokra nézve intézkedjem. (Helyeslés jobbfelöl.) Molnár János: T. képviselőház! Nem tudtam, hogy a t. belügyminiszter úr felelni fog az ón interpelláeziómra. Perczel Dezső belügyminiszter: Teg­nap bejelentettem! Molnár János * Tudom, de én nem birtam tudomással róla és azért nem nézhettem meg, mikorról van keltezve az a levél, a melyben engem értesítettek azon sérelmesnek vélt dolog­ról, melyet itt a házban interpelíáezió alakjában 205 elmondtam. Miután azonban azt látom, hogy először is a t. belügyminiszter úr szíves volt megvizsgálni a dolgot és ha csakugyan kötelesek a lethánfalusiak azon robotmunkára, megengedte, hogy azt nem rögtön a legnagyobb munkaidőben végezzék, miután mindkettőre nézve teljesen kielégítő választ nyertem, a miniszter úr ezen válaszát tudomásul veszem. (Helyeslés.) Perczel Dezső belügyminiszter: Csak egy rövid megjegyzést kívánok a t. képviselő úrnak tenni. Nem terjeszkedtem ki első beszé­demben erre, de miután a képviselő úr most is megint — azt hiszem, nem ezélzatosan — hasz­nálja a »robot« szót, (Úgy van! Úgy van! jobb felöl.) mintha az 1848-at megelőző állapotokra akarna emlékeztetni, kénytelen vagyok meg­jegyezni, hogy a mostani állapotaink szerint az 1894 : I. törvényczikk rendeli el ezen munká­latokat, a melyeket részben a vármegyék, rész­ben a községek tartoznak teljesíteni. Méltóztas­nak tehát ezeket a maguk nevén megnevezni, de nem »roboi«-nak, (Helyeslés jobbfelöl.) mert ez okozza a félreértést. Nem robot ez, de olyan közszolgáltatás, a melyet nagybirtokos, kis­birtokos s az egyes lakosok a törvény értelmé­ben a maguk jól felfogott érdekében teljesíteni tartoznak. (Úgy van! Úgy van! jőbbfelöl.) Molnár János: Én teljesen és tökéletesen ugyanazon szolgálmányokat értettem a »robot« szó alatt, a miket most a t. belügyminiszter úr említett és csak azért használtam a »robot« kifejezést, a mennyiben a közbeszédben még mindig ez dívik. (Éllenmondások jobbfelöl.) Elnök: Tudomásul veszi-e a ház a belügy­miniszter úr feleletét? (Igen!) A ház tudomásul vette. Következik Visontai Soma képviselő úr interpelíáezió j ára való felelet. Perczel Dezső belügyminiszter: T. ház! (Halljuk ! Halljuk!) Visontai Soma kép­viselő úr a ház múlt szombati ülésében inter­pellácziót intézett hozzám, a melyben kérdi, van-e tudomásom azon támadásokról, melyeket egyrészt és elsősorban a magyar királyi opera volt első tánezosnője, másrészt ebből kifolyólag és ezzel kapcsolatosan több hírlap intézett báró Nopcsa Elek, a magyar királyi opera és a magyar királyi nemzeti színház intendánsa ellen ; továbbá, hogy szándékozom-e ezen támadások és ezen vádak tekintetében vizsgálatot tartani és a kifejiendőkhöz képest a további intézke­déseket megtenni. Áz interpelláczióra válaszolva, sietek a t. ház nagybecsű tudomására hozni, (Halljuk! Halljuk!) hogy már az interpelíáezió megtételét megelőző­leg és pedig báró Nopcsa Elek saját kérelme folytán elrendeltem a vizsgálatot. E vizsgálat a múlt hét folyamán meg is tartatván, kiderí­. május 26-án, szerdán.

Next

/
Thumbnails
Contents