Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.

Ülésnapok - 1896-104

204 104. országos ülés 1897, '. május 2ft-án, szerdán. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslat 35—37. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: Ezzel, t. ház, a napirenden levő törvényjavaslat le van szavazva. (Élénk derültség és éljenzés a szélső baloldalon. Félkiáltások: Leszavazták ! Elnök csenget.) Csendet kérek ! Következik a belügyminiszter válasza. Mielőtt erre reátérnénk, az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Kérem, foglalják el helyöket. Az ülést újra megnyitom. Következik a belügyminiszter úr válasza Molnár János képviselő úr interpellácziójára. Perczel Dezső belügyminiszter: T. képviselőház! Molnár János t. képviselő úr folyó évi április hó 6-án a következő interpellácziót intézte hozzám (olvassa): »Szepes vármegyében, az iglói közigazgatási járásban, Tamásfalu és Káposztásfalu között fekszik Lethánfalu, melynek lakóit épen most, a legsürgősebb s legfontosabb mezei munkák idejében arra kényszeríti a közigazgatási hatóság, hogy teljes iga- és kézerővel robotoljanak a határok érintésével Szepes-Sümegig vonuló mezei útnak kiépítésénél. Van szerencsém e tekintetben a nagyméltóságú belügyminiszter urat kérdezni: 1. Van-e tudomása e dologról? ?. Ha nines, szándékozik-e arról tudomást szerezni s egyúttal megvizsgálni, vájjon jogosan van-e az a fennemlített kötelezettség a lethánfalusíakra kiróva, mert, a mennyire engem értesítettek, abból az épülő mezei útból Lethánfalu községére épen semmi előny vagy haszon nem háramlik ? És 3. ha jogos csakugyan az a kirótt kötelezettség, szándékozik-e intézkedni, hogy annak a lethánfalasi nép ne most, a legsürgősebb munkaidőben, hanem akkor felelhessen meg, midőn a saját életfentartására elkertílhefleníü szükséges mezei teendőit már elvégezte ?« Ezen ititerpelláczió folytán, t. ház, intézkedtem aziránt, hogy a valódi tényállás kideríttessék. Nehogy talán az adatok tömkelegében emlékezetből valamit helytelenül idézzek, meg fogja engedni a t. ház, hogy a hivatalos aktákból hozzam a tényállást a t. hasnak tudomására. (Halljuk! Halljuk! Olvassa) : »A kérdéses útvonal, a mely Káposztafalutól Szepes-Sümegig nyúlik, 7000 méter hosszú és a káposztafalvi határon 1500 méter, a lethánfaluin 2500 méter, a tamásfalvin 1700 méter, a hadusfalvin 200 méter és a szepesstimegi határon S000 méter hosszúságban vonul át. Mint községi közdűlő út az 1890 : I. törvényczikk 47. §-a értelmében a községi közmunka útján tartatik fenn. Az 1891., 1892., 1893., 1894., 1895. és az 1896. években az összes fentnevezett községek évenkint felhívattak, hogy a határukon átvonuló útrész jókarba helyezéséről és fentartásáról is gondoskodjanak; és míg ezen felhívásomnak — Lethánfalu kivételével — valamennyi érdekelt község mindenkor és teljes mértékben megfelelt, addig Lethánfalu ezen kötelezettség alól mindenféle ürügyek alatt és részben méltánylást érdemlő és tényleg figyelembe is vett indokok felhozásával kivonta magát. Nevezett község a múlt 1896. évben, miután már semminemű akadály sem állott fenn, a mely az emiitett útszakasz további elhanyagolását indokolttá tette volna, újból és utoljára felhívatott, hogy a határon átvonuló útrészt záros határidőn belül állítsa helyre. Erre Lethánfalu község kérvényt nyújtott be a vármegye alispánjához aziránt, hogy a käposztafalu-szepessümegi útvonal a községi közlekedési utak hálózatába vétessék föl. Ezen kérelemnek a vármegye törvényhatósági bizottsága 1896, évi október hó 6-án tartott közgyűlésében 345. szám alatt kelt határozatával helyt is adott. Káposatafalu község erre a statusquo fentartását kérvén, a vármegyei alispán múlt évi deczember 28-áu 14.554. szám alatt kelt leiratában kijelentette, hogy tekintettel a törvényhatósági bizottságnak már említett 345. számú rendelkezésére, ezen ügyben határozni nem érzi magát hívatva és egyszersmind a hozzájárulási tárgyalást múlt évi deczember hó 30-án 15.346. szám alatt 1897. évi január hó 14-ikére tűzte ki. Ezen tárgyalás alkalmával a királyi álíamépítészeti hivatal által készített és bemutatott költségelőirányzatból kitűnt, hogy a szóban levő út helyreállítási költségei kerekszámban 10.000 forintra, évi fentartási költségei pedig közel 1000 forintra rúgnának, mely költségeket az érdekelt községek a határukon átvonuló útrész hosszának arányában tartoznának viselni. Tekintettel arra, hogy a fenti költségeket, az érdekelt községek előteremteni nem képesek, tekintettel továbbá arra, hogy a szántóföldekhez való hozzáférhetés szempontjából a többször említett útnak községi közdűlőút gyanánt leendő fentartása nemcsak a községek érdekeinek, de a törvény követelményeinek is teljesen megfelel, Lethánfalu község a vármegye alispánjához intézett s fentebb említett kórvényét visszavonja és valamennyi érdekelt községnek azon egyhangú kérelméhez csatlakozik, hogy nevezett út a viczinális utak hálózatából kivonassék és ezentúl is mint községi közdűlőút tartassék fenn és kezeltessék.