Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.

Ülésnapok - 1896-104

104. országos ülés 1897. május 26-án, szerdán. •203 el nem vonható, alkotmányjogi törvénygaran­cziát képez, ezért ezt rendeleti úton megváltoz­tatni jogállamban nem szabad és sem egészben, sem részben ezen jog csorbítása meg nem enged­hető. {Helyeslés a szélső baloldalon.) Én a 34. §-ban ismétlődését látom annak, a mi a törvényszékek székhelyére vonatkozólag fennáll, hogy azon igen sok oldalról gyarapított és érvényesített korteseszközök sorában ez is egyike volna azoknak, a melyeket a kormány előfordulható esetekben czéljaira felhasználhat. Nincsen megmondva az ok, a mely miatt az igazságügyi kormány magának ezt a felhatal­mazást megadatni kéri. Azon okot, a mely a javaslatban indokul fel volt hozva, nem tartom komolynak azért, mert ha a kormány évekig készül a törvény benyújtására, a közhangulat évekig foglalkozik egy következménynyel, akkor a javaslatot úgy terjeszteni be, hogy maga az igazságügyi miniszter köteles kijelenteni, hogy az e tárgyban rendelkezésre bocsájtott statisz­tikai adatok nem megbízhatók, mert nem azon az alapon vannak megszerkesztve, mint a milyen alapon tervezve volt: ez komoly dolognak el nem fogadható. Nincsen tehát semmi ok arra, hogy megadjuk előre a jogot az igazságügyi kormánynak, hogy saját, legjobb belátása szerint egyik vagy másik törvényszéket kompetenciá­jában vagy hatáskörében megcsonkítson azáltal, hogy a kompetencziát az egyik törvényszék területéről a másikéra utalhassa át. (Helyes­lés a szelő baloldalon.) Kénytelen vagyok megmlíteni, hogy ez a szakasz már az igazságügyi bizottságban tete­mes módosításokon ment keresztül. (Nagy zaj.) Elnök (csenget): Kérek csendet! Barta Ödön: Mert a javaslat eredeti szerkezetében még arra is alkalmas volt, hogy a sajtóvétség felett Ítélkező bíróságok kompe­tencziáját megváltoztassa s ugyanazon királyi tábla területén levő királyi törvényszék hatás­körét rendeletileg szabályozza; de az igazság­ügyi bizottságban kifejtett nagy akczió után jött be az, hogy ma a javaslat szerint egymás­sal határos törvényszékek egymással egyesít­hetők. Igen, de hol van a határa annak a határ­nak ? Hiszen ha több törvényszék egyesíthető, akkor a következő törvényszékek ismét határo­sak lesznek egymással, s így egy egész királyi tábla területén levő összes törvényszékek egy esküdtszéki bíróság területéhez csatolhatok át. Én ezen intézkedésben a törvénygarancziá­nak megsértését látván, kérem a t. házat, méltóz­tassék ezen szakaszt egészen kihagyni. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Erdély Sándor igazságügyminiszter: T. képviselőház! Ennek a javaslatnak mondhat­juk egyik az a szakasza ez is, a mely a leg­alaptalanabb megtámadásoknak és gyanúsítások­nak volt kitéve, mert ennek a javaslatnak és ennek a szakasznak egyáltalában semmiféle oly czélzata, mint a miiyet a képviselő úr most is felemlít, nem volt és ebbe azt belemagyarázni nem is lehetett. Én már az általános vita folya­mán és később is kifejtettem, hogy miért tartot­tam szükségesnek ezen szakasz rendelkezéseinek felvételét. Ez egy igazságügyi adminisztraezionális kérdés, a melyet különösen Magyarország külön­leges viszonyai egyes vidékeken előforduló esküdtképességgel biró egyéneknek hiánya indo­kol. Hogy be ne következzék az aa eset, hogy egyes törvényszékeknél az eskiidtbírák hiánya miatt az igazságszolgáltatás fennakadjon. Az egyedüli oka az intézkedés felvételének, hogy esetleg több törvényszéki terület egy esküdt­bírósági területté alakíttassák. Ez és semmi egyéb czélja ezen rendelkezésnek mecsén. Azt, a mit a t. képviselő urak abból kimagyarázni igyekszenek, bármennyiszer ismételjék is azt, objektív bírálat mellett abból kiolvasni nem lehet. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) Azt mondja a t. képviselő úr, hogy én azt állítottam volna, hogy a statisztik:ú adatok nem megbízhatók. Én ezt nem mondottam, hanem hogy az esküdt­bírák összeírását nem teljesíthettük, eltekintve az azzal járó nagy költségtől, már csak azért sem, mert nem tudhattuk előre, hogy a törvény­hozás milyen esküdtbírósági qualifikácziót fog felállítani. Az eddig rendelkezésünkre álló ada tokból mégis kitűnik, hogy a legtöbb helyen megfelelő számú esküdtekkel ren elkezünk, de teljes hitelességgel és véglegesen ezt megálla­pítani csak akkor lehet, ha e czélra az össze­írás be lesz fejezve. Itt a javaslatban, úgy a mint az az igazságügyi bizottságban megállapít­tatott, mindennemű garanczia meg van arra adva, hogy a kormány, vagy bármely kormány e tekintetben politikai visszaélésekbe nem bocsát­kozhatik. Ne kössék untalan össze ezen igazság­ügyi törvényjavaslatnak szervezetével a politikát és nem létező hatalmi érdekeket, (Zaj és felkiál­tásoka szélső haloldalon: Nem lehet!) mert egyetlen­egy betűje, egyetlenegy intézkedése ennek a jaxaslatnak olyan czélra, a mit a képviselő urak arra ráfognak, nem törekedett (Nagy zaj é* ellen­mondás a xzélsö b'iloldilon. Helyeslés jo bfelöl) Elnök: Következik a szavazás. K lia^yási indítvány lévén téve, ezt a kihagyási indítványt teszem fel szavazásra. Kérem azokat a képviselő urakat, a kik ezt az egész 34. §-t kih i»yatni kívánják, álljanak fel. (Megtörténik.) Kisebbség. Ennélfogva a 34. §-t nem kívánja a ház ki­hagyatni. Más indítvány nem tétetvén, a szakasz elfogadtatik. Következik a 35. §. a6*

Next

/
Thumbnails
Contents