Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.

Ülésnapok - 1896-103

103. országos ülés 1897. május 25-én, kedden. 175 Schmidt Gyula előadó: T. képviselőház! A mentelmi bizottság megbízásából van szerencsém többrendbeli mentelmi ügyre vonatkozó véleményes jelentéseket előterjeszteni. Ezen mentelmi ügyek a következők : Rakovszky István és Zmeskál Zoltán (írom 171) képviselő uraknak hatósági erőszak és nyilvános becsületsértés miatt, Veszter Imre (írom. 173) párbaj vétsége miatt, Sándor József (írom. 172) hasonlóképen párbaj vétsége miatt, Sima Ferencz (írom. 175) személyes szabadság megsértése, továbbá Sima Ferencz (írom. 176) rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt, Sierbán Miklós (írom. 179) orvvadászat kihágása miatt, (Derültség.) Pichler Győző (írom. 180) utczai csendháborítás és hatóság elleni kihágás miatt, Sima Ferencz (írni. 177) hamis vád és rágalmazás miatt, dr. Okolicsányi László (írom. 178) becsületsértés miatt és végül Jagics József (írom. 174) hamis keresztnév használása és zugirászat miatt. (Derültség.) Kérem ezen véleményes jelentést kinyomatni, szétosztatni és annak idején az osztályok mellőzésével napirendre kitűzetni. Elnök: A jelentések kinyomását és szétosztását a ház elrendeli. Következik az esküdtbíróságokról (írom. 137, 166) szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása és pedig a 6. §. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa a 6. §-t). Gr. Batthyány Tivadar! Gr. Batthyány Tivadar: T. ház! Ezen szakaszhoz az igazságügyi bizottság egy módosítványt eszközölt az 1. pont alatt, a mennyiben azok közé, a kik az esküdtek jegyzékébe fel nem vehetők, felvette egy külön első pontban a minisztereket, főispánokat, és Budapesten a főpolgármestert, mint a politikai közigazgatás főnökeit, a kik ha az esküdtbíróságokban ezen minőségükben részt vennének, az esküdteket szabad elhatározásukban némileg feszélyeznék. Azt hiszem, hogy egyszerűen a t. igazságügyi bizottság elnézésének tulajdonítandó az, hogy akkor, mikor a miniszterek mellett az összes politikai bizalmi főnököket, a főispánokat, illetőleg Budapesten a főpolgármestert bevette, a fiumei kormányzót, a ki Fiúméban nagyobb hatáskörben, de agyanaion funkcziókat végzi, kifelejtette. Ezen tévedés helyreigazítása czéljából van szerencsém a következő módosítványt beadni: Módosítvány a 6. §-hoz. Az 1. pont ezen szavai »a miniszter« és »a főispán* közé felveendő: »a fiumei kormányzó«. Ajánljom elfogadásra módosítványomat. (Helyeslés.) Győry Elek: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) 6. §-hoz egy módosításom van. Nem vagyok kénytelen ezt ez alkalommal hosszabban kifejteni mert épen arra vonatkozik, mit már egyik főmomentumaként annak, a mi hibája, nézetem szerint, ezen törvényjavaslatnak, az általános tárgyalás alkalmával felhoztam és ennélfogva én csak utalok arra, hogy nem tartom a tisztviselők helyzetével és ezen esküdtszéki intézmény természetével megegyezőnek azt, hogy egyáltalán a köztisztviselők esküdtszéki képességgel bírjanak, és nagyon szomorún ik látom előre is azt, hogy a szavazás fog csak e tekintetben dönteni. Méltóztassanak ám csak leszavazni. De, hogy itt is kifejezést adjak nézetemnek, benyújtom módosítványomat. Lehetne általában mondani azt, hogy »köztisztviselő«, de hát ez mégis bizonyos tekintetben félreértésekre vezetne, mert — mint méltóztatik tudni — részben a köztisztviselőkre vonatkozólag a büntető-törvénykönyv határoz meg »közhivatalnok név alatt bizonyos kategóriákat, hogy mi a köztisztviselő. A mi következetes és összhangzatos törvényhozásunk szerint pedig tagadhatatlan, hogy más törvényekben nem közhivatalnok, hanem köztisztviselő fordul elő. Itt, ezen törvényjavaslatnál, hol a 4. pontban van egy része a köztisztviselőknek, különösen azért utalok arra, hogy világosan lássák, kiket értünk alatta, például, hogy nem értünk alatta egy községi bírót is. Itt van, a mint mondtam, egy része a köztisztviselőknek kivéve s jelesen a rendőri hatóság tagja vagy közege. Az igazságügyi bizottságban annak idején magyarázat adatott erre vonatkozólag, hogy hiszen például a szolgabíró is a rendőri hatóság tagjának tekintetik. Egyáltalában bajos ezt a dolgot mindig magyarázati révbe vinni; azután a közegek. No hát, itt valami alsóbb vagy felsőbb hivatalnál, lehet hogy valami rendőrfogalmazót értenek Budapesten. Ez a rész tehát benn van a szakaszban. Utal azután a bűnvádi perrendtartás 85. §-ára, tudniillik azok vannak itt meghatározva, kiknek a bűnvádi előnyomozásnál bizonyos funkczió van adva. Ezek közé részemről hozzátenném azt, hogy maradván az 1., 2. és 3. pont, azután a 4. pontba jönnek »a rendőri hatóság tagja vagy közege, valamint más állami közigazgatási vagy törvényhatósági tisztviselő«. (Helyeslés a szélsőbalon.) A többi azután megmaradna. Psik Lajos előadó: T. képviselőház! Ha a gróf Batthyány Tivadar képviselőtársunk által beadott módosítvány a t. ház által elfogadtatik, az a 6. §. rendelkezésével egyáltalában nem jön ellenkezésbe; mert ennek 1. pontja szerint a főispán és a főpolgármester is kivétetett az esküdtek jegyzékéből, illetőleg nem vehető fel az esküdtek jegyzékébe. Minthogy a fiumei kormányzó is ilyen funkcziót teljesít részben, méltányosnak tekinthető, ha a fiumei kormányzó is ezek sorába felvétetik.