Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.

Ülésnapok - 1896-92

10 92. országos Ülés 1897. májns 1-én, szombaton. tési költsége pályakilométerenként 41.000 forintban van megállapítva. Sőt az a hasonlat, a melyet a t. képviselő úr felhozott, inkább a mellett szól, hogy ez a vasút nem drága. Méltóztatott ugyanis hivatkozni az arad-csanádi vasutakra. Hát az arad-csanádi vasutaknak a folytatása, mely iránt nemrég határozott a t. kéyviselőház, a melyek vidéke hasonlít ahhoz a vidékhez, a melyek a gattajalugos-marosillyei vasút építtetik, 42.000 forintba kerül kilométerenként. Ez iránt itt volt a törvényjavaslat a t. ház előtt, a t. háznak erről tudomása van, és most, hogy ha tudjuk, hogy e vasutat azon társaság építi, a mely annak hirében áll, hogy az országban legolcsóbban építi a vasutat, az említett vasutat kilométerenként 42.000 forint költséggel építtette, akkor az ugyanazon körülmények között levő vasútnál a 41.000 forintos kilométerenkénti építkezés egyáltalában nem mondható drágának. A mi a másik kérdését illeti a t. képviselő úrnak, a melyet felvetni méltóztatott, hogy tudniillik Ígéretet tettem annak idején, hogy a viczinális vasutakra vonatkozó 1880 : XXXI. és az 1888 : IV, törvényczikkek módosítása iránt előterjesztést fogok tenni, — igen, ez így van, ezt megígértem, ezt meg is fogom tenni. Méltóztassék azonban megbocsátani, ha ezzel a törvényjavaslattal oly gyorsan nem jöhetek, mint a hogy a t. képviselő úr kivánja, s mint a hogy én magam is kívánom; mert ha tekintetbe vcszszük a viczinális vasutaknak a történetét és a törvényhozás fejleményeit is, akkor tisztában kell lennünk az iránt, hogy azon panaszok, melyek a viczinális vasutak épitése ellen az újabb időkben felmerültek, épen azon törvény által idéztettek elő, a melyet annak idején a törvényhozás az első törvénynek a módosításául elfogadott. Itt tehát nagyon behatóan kell a körülményeket latba vetni, mindenféle részeit és körülményeit a dolognak nagyon alapos megfontolás alá kell venni, ha jót akarunk létesíteni. Nehezíti, t. képviselőház, a törvényjavaslatnak gyors benyújtását még az a körülmény is, hogy a mint annak idején a múlt évi költségvetésem előterjesztése alkalmával volt szerencsém a t. háznak előterjeszteni, ma egy része a vasúti jognak nálunk nem is esisztál, különösen a kis vasutakra, az iparvasutakra stb. vonatkozó eljárás tekintetében törvényes szabályaink egyáltalábau nincsenek. Már akkor volt szerencsém bejelenteni a t. háznak, hogy akkor, midőn a viczinális vasutakrói szóló törvénynek módosítására nézve a javaslatot be fogom terjeszteni, ki fogok egyúttal terjeszkedni azon hiányokra is, a melyek a vasúti jog s különösen a kisebbrangú vasutak eljárási • szabályaira nézve ma léteznek. Ez az, a mi e törvényjavaslat benyújtását bizonyos mértékig hátráltatja, de a dolog nem alszik; a minisztériumokban igen szorgalmasan foglalkoznak vele és én hiszem, hogy nem hosszú idő alatt lesz alkalmam a törvényjavaslatot be is nyújtani. Ezek megemlítése után arra kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon) Elnök: Felteszem a kérdést. Elfogadja-e a ház általánosságban a törvényjavaslatot, ige a, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, álljanak fel. (Megtörténik.) A ház általánosságban elfogadta. Következik a részletes tárgyalás Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a tőrvényjavaslat csímét és 1—3. §-ait, melyeit észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Következik a Bulgáriával kötött kereskedelmi szerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat. (írom. 153, 160). Eosenberg előadó úr akadályozva lévén, Szemere Attila képviselő úr fogja helyettesíteni. Szemere Attila, a közgazdasági bizottság előadója: T. képviselőház! Van szerencsém a Bulgáriával kötött kereskedelmi egyezményt tárgyalás és elfogadás végett bemutatni. A mint méltóztatnak tudni, a Bulgáriával fennálló kereskedelmi viszonyainkat eredetileg a berlini szerződés szabályozta és csak az 1890-ik évtől fogva következett be egy külön egyezmény megkötésének szükségessége, a mely annak idején 8^2 százalékban állapította meg az értékvámokat. 1895-ben Bulgária azzal a kéréssel fordult a vele szerződéses viszonyban álló hatalmakhoz, hogy engedtessék meg neki a szerződéses vámtételnek 10y2 lékra való fölemelése. Most ismét kívánatossá válván a bulgár pénzügyek szempontjából az, hogy általában emeltessenek ezek a vámtételek, az összes szerződéses viszonyban álló hatalmakhoz azzal a kívánsággal fordult, hogy az egyezmények revíziójával karöltve folemeltessenek ezek a vámok 14y2 százalékra. Ezen alkalomból az is kívánatosnak mutatkozott, hogy egy részletesebb és a modern jog és kereskedelmi viszonyoknak megfelelőbb szerződés köttessék, a mely felöleli a kereskedelem üzésére, a kereskedelmi jog szokványokra vonatkozólag a reeziproczitást és bizonyos garancziákat nyújtson arra nézve, hogy egy limitált határidőn belül olyan esetek, mint a milyeneket például annak idején octroy és accise kérdése előidéztek, Bulgáriában ismétlődni nem fognak. A szerződés maga nem tarífális, hauem értékvámokon alapszik, a mint ez a keleti államokban általában szokásos. Az általános vámtétel a bevitt árúk értékének 14°/o-ában állapíttatott meg, és 21 olyan czikk van, mely részben magasabb, részben alacsonyabb vámtételekkel