Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.

Ülésnapok - 1896-92

92. országos ülés 1897. május 1-én, szombaton. Ü üzemű vasutak által okozott balesetek tárgyá­ban a belügyi és kereskedelemügyi miniszte­rekhez. Elnök: Az interpelláeziók az ülés végén fognak megtétetni. Következik a gattajadugos-marosillyei helyi érdekű vasútról szóló törvényjavaslat (írom. 154, 158). Gr. Thorotzkay Miklós, a közlekedés­ügyi bizottság előadója: T. képviselőház! Csak néhány rövid perezre kérem a t. ház figyelmét, hogy pár szóval a törvényjavaslatot elfogadásra ajánljam. Az ország azon részé­nek, a mely Lúgos és Marosillye között rész­ben Krassó-Szörény, részben Hunyadmegyé­hez tartozik, már évek óta kilátása van arra, hogy a vasúti forgalomba bevonassék. Évek óta folynak a tárgyalások arra, hogy megvalósul­jon ezen vasútnak létesítése. Most végre-valahára sikerűit oly megállapodásra jutni a vállalkozók­kal, a melynek folytán a miniszter abba a hely­zetbe jutott, hogy az engedélyezési okiratot ki­adhassa. Ezt azonban csak abban az esetben teheti, ha az illető vasút két meglevő vasút­vonalat kötne össze, vagyis ha a törvényhozás törvényjavaslat alakjában erre a felhatalmazást megadja. Ezzel a törvényjavaslattal kéri a mi­niszter a meghatalmazást. Kérem a t. házat, hogy a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadni mé\tóztasBék.(Helyeslésjobhfelől.) Lázár Árpád jegyző: Kállay Lipót! Kállay Lipót: T. ház! Azon pártnak nevében, melyhez tartozni szerencsém van, ki­jelentem, hogy a törvényjavaslatot nem fogadom el. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Nem mintha a vasútépítésnek ellensége volnék, mert hisz nagyon jól tudjuk, hogy minő faktora a vasút a kultú­rának és a közgazdaságnak, hanem egyszerűen azért, mert ezen vasutat igen drágának tartom. (Igás ! Úgy van! a szélső baloldalon.) Régebben tetemesen olcsóbban építették a vasutakat, a mint azt igen tisztelt képviselőtár­sam Péchy Tamás annak idején a házban el­mondta; sőt áttérve az újabb időre, most is épí­tettek az Alföldön vasutakat, de a legdrágább­ról sem hallottam, hogy többe került volna pálya­kilométerenként 32.000 forintnál, sőt ha jól tudom, a békés-csanádi vonal körülbelül 28.000, az arad-csanádi vasút csak í 8.000 forintba ke­rült pályakilométerenként. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Igaz ugyan, hogy ezen vonal­nál az apróbb műszaki tárgyakon kivűl nagyobb építmények, két híd és egy alagút is létesítendő, de tekintettel a vonal 140 kilométernyi tekin­télyes hosszaságára, a pályakilométerenkénti 41.281 forintot mégis soknak kell tartanom. Egyébként a hiba onnan is származik, hogy a másodrangú vonalakat újabban úgy építik, KÉPVH. NAPLÓ. 1896—190L VI. KÖTET. mintha egyenesen a keleti expressz számára létesítenék azokat. (Tetszés a szélső baloldalon.) Kérdem, mi szükség van arra, hogy másodrangú vonalon a sínpárak oly sűrűn rakott talpfák fölé helyeztessenek, hogy igénybevételük 6000 kilo­gramm keréknyomás alatt négyzetezentiméfceren­kint 1000 kilogrammot meg ne haladjon? Hiszen szabványos nyomtáv mellett, kisebb igényekkel sokkal olcsóbban létesíthetünk ily vasutat, hiszen az ily vonal csak gyűjtőcsatornája, táplálója a fővonalaknak, sőt néhol indokolt volna a keskenyvágányú rendszerre is áttérni. Nem szándékozom most ezekre a rendszerekre bővebben kiterjeszkedni, hanem ebből a törvény­javaslatból kifolyólag egy kérdést vagyok bátor az igen tisztelt miniszter úrhoz intézni. (Halljuk ! Halljuk! a szélső baloldalon.) Az igen tisztelt miniszter úr annak idején, mikor a viczinális vasutak kérdése oly nagy hullámzásba hozta az egész országot, egy kijelentést tett a ház előtt s ez az volt, hogy a régi törvényeket módosí­tandóknak tartja és ezen módosításokkal nem­sokára a ház elé fog járulni. Mivel ezen törvény­javaslat még egészen a régi törvények és a régi minta szerint van szerkesztve, kérdem, hogy azon törvényjavaslatokat mikor szándékozik az igen tisztelt miniszter úr a ház elé terjeszteni ? Nem fogadom el a törvényjavaslatot. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Kivan még valaki szólani általá­nosságban? Ha senkisem kivan, a vitát bezárom. B. Dániel Ernő kereskedelemügyi mi­niszter; T. képviselőház! Engedje meg nekem a t. ház, hogy az imént felhozottakra nézve saját nézeteimet is kifejezzem és arra kérjem a t. házat, hogy a törvényjavaslatot általánosság­ban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. Az előttem szóló t. képviselő úr azzal in­dokolta nézetét, hogy nem fogadja el a törvény­javaslatot, hogy igen drágán van megállapítva a szóban forgó vasútnak építési költsége, és hogy igen szükségesnek tartaná már, hogy a viczinális vasúti törvény módosításáról szóló törvényjavas­latot a t. háznak minél előbb beterjeszszem. Éu azt gondolom, hogy a mi az első ki­fogást illeti, e tekintetben talán téved a t. kép­viselő úr; mert tökéletesen érteném a t. kép­viselő úr felfogását — hogy a 41.000 forintot pályakilométerenként drágának találja — akkor, ha sík pályáról volna szó ; de a szóban forgó vaspályának legnagyobb része hegyes vidéken megy keresztül, az ottani viszonyok nagyon nehezek, két nagy hidat kell építeni, egyet a Maroson és egyet a Temesen, három csatlakozó állomás is van és azonkívül még egy nagy alag­utat is kell építeni: mind olyan körülmények, a melyek nagyon indokolják, hogy a vasút épí­2

Next

/
Thumbnails
Contents