Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.
Ülésnapok - 1896-101
144 101. országos ttlés 1897. május 22-én, szombaton. ból, de nem többet. Ez a negyven esküdt lesz az első ülésszakban az esküdtbíró. Ezt csak néhány nappal előbb tudhatja meg minden perlekedő fél és nem korábban, mint a képviselő ár mondja, és nem számíthatja ki, hogy mikor fog ez vagy az az esküdtbírói padon ülni. A következő ülésszakra hasonlóképen az ülésszak előtt néhány nappal történik a kisorsolás, úgy, hogy a javaslat szerint azt, hogy a második, harmadik ülésszakban ki lesz az esküdtbíró, senki meg nem mondhatja. (Élénk helyeslés jobb/elől.) Holló Lajos és Győry Elek képviselő urak felhozták azt is, hogy bekövetkezhetnék, hogy egy-egy ügygyei, az esküdtek személyeihez képest, várnának, azt halasztják. Ez is ki van zárva. Kizárja azt a bűnvádi perrendtarás idevonatkozó rendelkezésééi melyben ki van mondva, hogy mindazon perek, melyek az ülésszak kezdetén végtárgyalásra megértek, azokat ebben az ülésszakban mind napirendre kell tűzni. (Közbeszólás a szélső baloldalon: Hátha nem lesz!) Ha nincsen készen, természetesen nem tűzhetik ki. Az az eset, a mit Holló Lajos t. képviselő úr is felhozott, hogy ilyen halasztások történhetnének ezen javaslat és a büntető perrendtartás rendelkezése szerint,teljesen kivan zárva.(Helyeslés a jobboldalon.) Én most azt kérdem, (Halljuk! Halljuk!) hogy ha a most fennálló rend szerint, a mikor az esküdtbíróság megalkotása kizárólag annak a hármas bizottságnak tetszésére van bízva, ha ma a mi esküdtbíróságunk működése ellen lényeges panaszok fel nem merültek; ha most nem állanak be azok az esetek, melyekről a képviselő urak beszélnek s melyek miatt a javaslatot támadják s reakczionáriusnak mondják, hogy tudniillik a kormány a főispánok, a klikkek a maguk intenczióit* az esküdtbíróságba beviszik, akkor hogy alhat az be a javaslat értelmében, mikor sokkal nagyobb garanciák vannak felállítva és sokkal nagyobb nyilvánossággal történik az egész esküdtbíróság megalkotás; i. Én, t. képviselőház, azokból, a miket a t. képviselő urak felhoztak, azt a meggyőződést merítettem, hogy igeni* ezen intézkedés helyes és jó. És hogy a mint azt a múltkor tartott beszédemben már kifejtettem volt, az a nézetem és meggyőződésem, hogy azok, a kik a szelekczió intézményét ellenzik, csak abból a hibás szempontból indulhatnak ki, hogy Magyarországban egy czéltudatos, önálló, független szelegáló bizottság egyáltalán meg nem alkotható. Hogy ez volt a kiindulási pontjak és hogy ez képezi az ellenzéseknek a tenorját, a;s kitűnik beszédükből, annak minden szavából. Az egyik nem bízik a bíróban, mert az a bíró előléptetésre vár, a kormány pressziója alatt áll. Mit jelent ez meztelenre vetkőztetve? Ez azt jelenti, hogy Magyarország bírái meggyőződésüket előléptetésük érdekében árúba bocsátják. Lehet ezt mondani Magyarország bírói karáról, (Felkiáltások a jobboldalon: Nem igáz ! Nagy zaj a baloldalon.) a mely függetlenség tekintetében bármely ország bírói karával kiállja a versenyt? A másiknak nem tetszenek a törvényhatóságok kiküldöttei. Azt mondják, hogy ezek a kiküldöttek a főispánnak, a kormánynak a kezében vannak, azt teszik, a mit ezek rendelnek, odaadja a főispán a czédulát a kezükbe, azt beviszik a bizottságba és megteszik esküdtnek azt, a kit a klikk, a politikai, a kormány kivan. (Felkiáltások a baloldalon: Igaz! Úgy van ! Nagy zaj.) Ha szembeállítjuk a mai állapotot, a hol ugyanazok a közegek működnek és ez az eset elő nem fordul, a hol egy vegyes bizottságot állítunk fel, a hol bírók is vannak,lehet-e ezen következménytől félni? Okolicsányi László képviselő úr pláne azt mondja, hogy ez az egész magyar társadalom egy korrupt társadalom. Azt mondja hogy ő a szelekcziót helyesnek tartja, az a külföldön mindenütt helyesnek bizonyult, igen helyes és czélszerű, de Magyarországon, ezen korrupt országban, azt felépíteni nem lehet. (Zajos felkiáltások a szélső baloldalon: Ez így van!) Mivel okolja ítéletét ? Mert ő Magyarország szabadelvű polgáraiban nem bízik, nem bízik talán csak magában és azokban, a kik hozzá politikailag közel állanak. Az ország művelt nagy többsége, politikában, társadalomban szerepet játszó férfiai Okolicsányi László képviselő úr szerint nem önállók, nem függetlenek, (Zaj. Felkiáltások a szélső baloldal: Nem mind! Többnyire!) meggyőződésüket árúba bocsátják, politikailag, társadalmilag nem becsületesek. (Zaj. Égy hang a szélső baloldalalon: Sajnos, de így van!) Ezt jelenti, a mit ő mond. Hiszen ha ez így vau, (Zajos felkiáltások a szélső baloldalon: Pedig így van!) akkor nem szükséges nekünk esküdtszék, nem szükséges reform, akkor ne beszéljünk mi jogállamról, (Nagy zaj a szélső baloldalon. Felkiállások : Ne is beszéljünk ! Ellenmondás jobbfelöl.) tegyük szépen össze a kezünket, ott vagyunk a sülyedés véghatárán, (Nagy zaj a szélső baloldalon. Felkiáltások: Bizony, ott vagyunk!) el fogunk pusztulni: ez az önök álláspontja. Hála az égnek, ez azonban egészen ellenkezőleg áll. (Helyeslés jobbfelöl.) Magyarországon a tudomány, a művészet, az ipar, a kereskedelem és ennek nyomán a vagyonosodás is igen szépen halad előre,... (Nagy zaj és ellenmondás a szélső baloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Erdély Sándor igazságügy-miniszter: ... csak nemrég meglepte az egész művelt világot elöhaladásával. A magyar népnek a függetlenség, az önállóság, azt mondhatnám: a dacz a vérében van, nincs olyan hatalom, a mely azt kiirtsa. (Nagy zaj a szélső baloldalon. Felkiáltások: Nincs !)
